Benedict János

Benedict János
SzületettBenedict János Zsigmond
1906. október 29.
Budapest
Elhunyt1984. július 2. (77 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
GyermekeiBenedict Mihály
SzüleiBenedict Henrik
Foglalkozásabelgyógyász
IskoláiMagyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1929, orvostudomány)
Sablon • Wikidata • Segítség

Benedict János (Budapest, Terézváros, 1906. október 29.[1] – Budapest, 1984. július 2.) belgyógyász.

Élete

Benedict Henrik (1871–1926) belgyógyász és Mezei Ilma (1880–1944) fiaként született zsidó családban. Nagybátyja Egry Aurél (1874–1948) ügyvéd, jogtudós. A Kegyes-tanítórendek Budapesti Főgimnáziumában érettségizett (1923). 1929-ben avatták orvosdoktorrá a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karán. Ezt követően az I. sz. Kórbonctani Intézet díjtalan gyakornoka lett. Az 1930/1931. tanévet a berlini Collegium Hungaricumban töltötte mint egyetemi gyakornok.[2][3] 1931-től 1936-ig a Korányi Sándor által vezetett III. sz. Belklinika díjtalan gyakornoka. 1935-ben belbetegségek tárgykörből szakorvosi vizsgát tett.[4] 1936-től a II. sz. Belklinika díjtalan gyakornoka, majd tanársegéde. A zsidótörvények következtében elbocsátották klinikai állásából. A háborút követően az I. sz. Belklinika fizetéstelen tanársegéde lett. 1949-től a Kecskeméti Városi Közkórház (Bács-Kiskun megye Tanácsa Kórháza) Belgyógyászati Osztályának főorvosa 1973-as nyugalomba vonulásáig.[5]

Számos alkalommal vett részt hazai és nemzetközi belgyógyászkongresszusokon, konferenciákon, mintegy 50 tudományos cikke és értekezése jelent meg. Egyik alapító tagja, s megalakulása után elnöke az Orvos-Egészségügyi Szakszervezet Bács-Kiskun megyei Tudományos Tanácsának.

1947. június 23-án házasságot kötött Bér Terézzel.[6] Fia Benedict Mihály (1948) fizikus.

A kecskeméti köztemetőben nyugszik.

Művei

  • A rheumás és lueses aortabillentyűelváltozások szöveti különbségei. (Magyar Orvosi Archivum, 1931)
  • A kísérleti daganatkutatás újabb eredményei. (Természettudományi Közlöny, 1931)
  • A cukorbeteg sorsa otthonában. Kemény Istvánnal. (Népegészségügy, 1935, 22.)
  • Ketontestek befolyása a serumlipasera. Mayer Györggyel. (Magyar Orvosi Archívum, 1936)
  • Az ikrek cukorbetegsége. (Orvosi Hetilap, 1938, 43.)
  • Cold-Pressor-Test vizsgálatok hypertoniás betegeken. Erős Józseffel, Zsoldos Istvánnal. (Orvosi Hetilap, 1948, 13.)
  • Újabb nézőpontok az essentialis hypertonia kóroktanában. (Orvosok Lapja, 1949, 1.)
  • Tömeges anyarozsmérgezés fertőzött lisztből sütött kenyértől. Kiss Ágostonnal. (Orvosi Hetilap, 1950, 25.)
  • Nucleographia az alsó ágyéki porckorongsérvek diagnostikájában. Jobbágy Andorral, Turtsányi Ede Vilmossal. (Orvosi Hetilap, 1951, 22.)
  • A köszvényes vesére vonatkozó klinikai és pathológiai megfigyelések. Pogátsa Gáborral, Kendrey Gáborral. (Orvosi Hetilap, 1961, 7.)
  • Észlelések antimalaricummal és anaboliticus hormonnal kezelt dermatomyositises betegen. Homoky Istvánnal, Faragó Ferenccel. (Orvosi Hetilap, 1962, 38.)
  • Chinidinresistens, intravenás pronestylre szűnő paroxysmalis kamrai tachycardia. Fischer Tamással. (Magyar Belorvosi Archivum, 1965, 2.)
  • Benedict Henrik elfelejtett tanulmányai a metatuberculotikus kórképekről. Jármai Árpáddal. (Orvosi Hetilap, 1968, 48.)

Díjai, elismerései

  • Érdemes orvos (1952)
  • Kiváló orvos (1967)
  • Munka Érdemrend arany fokozata (1973)

Jegyzetek

  1. ↑ Születési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári születési akv. 1007/1906. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2024. december 9.)
  2. ↑ Hivatalos Közlöny, 1930. augusztus 1. (38. évfolyam, 15. szám)
  3. ↑ Múlt és Jövő, 2006 (17. évfolyam, 4. szám)
  4. ↑ Fővárosi Közlöny, 1935. augusztus 6. (46. évfolyam, 41. szám)
  5. ↑ Magyar Közlöny, 1949. március 10. (54. szám)
  6. ↑ Magyar Nemzet, 1947. június 24. (3. évfolyam, 140. szám)

Források