Banyánfa
Banyánfa a léggyökereivel
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots) Csoport: Core eudicots Csoport: Superrosidae Csoport: Rosidae Csoport: Eurosids I Rend: Rózsavirágúak (Rosales) Család: Eperfafélék (Moraceae) Nemzetség- csoport: Ficeae Nemzetség: Füge (Ficus) Tourn. ex L. Alnemzetség: Banyán (Urostigma) Faj: F. benghalensis
Tudományos név
Ficus benghalensis L.
Szinonimák
Szinonimák Ficus banyana Oken Ficus cotoneifolia Vahl Ficus cotonifolia Stokes Ficus indica L. Ficus karet Baill. Ficus lancifolia Moench Ficus lasiophylla Link Ficus procera Salisb. Ficus pubescens B.Heyne ex Roth Ficus umbrosa Salisb. Perula benghalensis (L.) Raf. Urostigma bengalense (L.) Gasp.
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Banyánfa témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Banyánfa témájú médiaállományokat és Banyánfa témájú kategóriát.

A banyánfa vagy indiai füge (Ficus benghalensis) a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe és az eperfafélék (Moraceae) családjába tartozó faj.

A banyánfa eredeti előfordulási területe Dél-Ázsia, főleg: India, Banglades, Srí Lanka, Nepál, a Himalája keleti oldalai, továbbá Pakisztán, az Andamán-szigetek, a Laksadíva és a Maldív-szigetek.

Ezen területeken túl sok más helyre, így Floridába, Jamaicára, Mexikóba, az ausztráliai Queensland államba, valamint sok más szigetre betelepítette az ember.

Ez a fafaj a fojtófügék egyike; vagyis csemeteként felkúszik egy gazdafára, illetve leereszkedik onnan, ha már a mag egy madár vagy kisemlős ürülékével a gazdafa ágán van, és miután benőtte azt, szó szerint elfogyasztja. A léggyökereit és szétterülő ágait messze kinyújthatja, néha akár 200 méteres távolságba is; ha ezek megfelelő helyet találnak, saját törzset növesztenek. Ennek a fának a magassága elérheti a 30 métert is. Levele bőrtapintású, elliptikusan ovális és 20-40 centiméter hosszú. A termése 1-2 centiméter átmérőjű, szár nélküli és a párosával nő a levél tövében. Megérve rikító vörös színű. A természetes élőhelyén az Eupristina masoni nevű darázs végzi a megporzását; emiatt a betelepített helyein ivartalanok a magvai. A gumiszerű nedve egyeseknél allergiát okozhat.

• Ficus benghalensis L. Plants of the World Online
• Linnaeus, C. 1753. Species Plantarum, Tomus II: 1059.
• USDA, ARS, Germplasm Resources Information Network. Ficus benghalensis in the Germplasm Resources Information Network (GRIN), U.S. Department of Agriculture Agricultural Research Service. Accessed on 09-Oct-10.