PROFILPELAJAR.COM

Baktövis
	Levelei
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (Eudicots);
Csoport:	Core eudicots;
Csoport:	Superrosidae;
Csoport:	Rosidae;
Csoport:	Eurosids I;
Rend:	Hüvelyesek (Fabales);
Család:	Pillangósvirágúak (Fabaceae);
Alcsalád:	Bükkönyformák (Faboideae);
Nemzetség-; csoport:	Galegeae;
Nemzetség:	Csüdfű (Astragalus); L.
Faj:	A. mongholicus;
Tudományos név
	Astragalus mongholicus; Bunge
Szinonimák
Szinonimák
	Astragalus borealimongolicus Y.Z.Zhao; Astragalus membranaceus Fisch. ex Bunge; Astragalus mongholicus f. albiflorus (Y.N.Lee) M.Kim; Astragalus mongholicus var. dahuricus (Fisch. ex DC.) Podlech; Astragalus penduliflorus var. dahuricus (Fisch. ex DC.) X.Y.Zhu; Astragalus penduliflorus var. mongholicus (Bunge) X.Y.Zhu; Astragalus propinquus Schischk.; Astragalus purdomii N.D.Simpson; Phaca abbreviata Ledeb.; Phaca alpina var. dahurica Fisch. ex DC.; Phaca macrostachys Turcz.; Phaca membranacea Fisch. ex Link; Tragacantha membranacea (Fisch. ex Bunge) Kuntze; Tragacantha mongholica (Bunge) Kuntze;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Baktövis témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Baktövis témájú kategóriát.

A baktövis vagy kínai csüdfű (Astragalus mongholicus, Astragalus propinquus, Astragalus membranaceus) a hüvelyesek (Fabales) rendjébe, ezen belül a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó faj.

Gyógyító felhasználású célzattal termesztik főként Belső-Mongóliában, valamint Kína Shanxi, Gansu és Heilongjiang tartományaiban.^[1]

Hüvelyes, többéves, télálló növény, amely elsősorban a kontinentális éghajlatot kedveli. Kínában és Mongóliában őshonos, pillangós virága sárga színű, illata és gyökere édeskés. Legfeljebb 40 cm magasra nő meg.^[1]

Kínában népszerű gyógynövény, a kitartás és a test ellenállóképessége javítására használják.^[1]

Napjainkban már Európában is egyre gyakoribb, szárított gyökerét megfázás-, és vírusos megbetegedések elleni szerként, illetve menstruációs panaszok enyhítőjeként használják.^[1]

Története

A kínai gyógyászatban a 2. századtól használják a baktövist. Segítségével nemcsak betegségeket gyógyítottak, hanem úgy tartották, hogy az ember életenergiáját is erősíti.^[1]

Wang Haogu a császár növényi forrázatokkal foglalkozó tudósa már több mint 7 évszázaddal ezelőtt írásos említést tett a baktövisről, de az i.e. 12. századból is találunk írásos emléket a növénnyel kapcsolatban. Taiping Huimin Hejiju Fang ekkor írta le a növény négyfajta elkészítési módját.^[2]

Elnevezése

Kínai neve huanq qi, vagyis a „qi erősítője”. A qi, vagyis a csi életerőt jelent, elnevezése egyértelműen utal jótékony hatásaira.

Hatóanyagai

A baktövis eddig felfedezett hatóanyagai a következők:^[1]

poliszacharidok
flavonoidok
aminosavak
nyomelemek
Astragalus szaponin I–II.
asztragalozidák I–IV.
szójaszapogenozidok
daukoszterol
klorin
betain
folsav
nikotinamid
linolsav

Használata

Gyógyászati szempontból a legalább négyéves gyökérzet tekinthető hasznosnak, ezeket a nyári virágzás előtt érdemes szedni és utána napon kell szárítani. A szárított gyökérzetből érdemes főzetet^[3] készíteni: 3 gramm baktövist kell 15 percen át 2,5 dl vízben főzni.^[4]

A baktövis-kivonatot kapszula formájában is lehet használni belsőleg, valamint krémet is készítenek a baktövis gyökérzetének felhasználásával.

Hatásai

Vizelethajtó hatásának köszönhetően csökkenti a magas vérnyomást. Méregtelenít és erősíti az immunrendszert.^[4] A növény az immunrendszer sejtjeit arra ösztönzi, hogy interferont termeljenek, ezek gátolják a vírusok szaporodását.^[4]

A következő betegségek kezelésében alkalmazzák:^[1]

gyenge immunrendszer
spontán izzadás
fáradtság
általános gyengeség
hasmenés
súlyvesztés

Bőrre gyakorolt hatása

A bőrre gyakorolt jótékony hatásai miatt külsőleg is előszeretettel alkalmazzák.

A külsőleg alkalmazott baktövis készítmények befolyásolhatják a sejten belül egy enzim, a telomeráz aktivitását. Ezzel a bőr védekezhet a sejtöregedéssel összefüggő telomer-rövidülés ellen. Ennek megfelelően gyakorlatilag a bőr védekezhet a gyors öregedéssel szemben.^[2]

2009-ben a Elizabeth Blackburn, Carol W. Greider és Jack W. Szostak megosztva kapott orvostudományi Nobel-díjat „a telomérák és a telomeráz enzim felfedezéséért és az ezekkel kapcsolatos úttörő kutatásokért”.^[5] Ezzel a tudósok gyakorlatilag megfejtették a sejtek öregedésének titkát, a felfedezés elengedhetetlen volt, hogy a baktövis bőrre és a sejtekre gyakorolt jótékony, fiatalító hatását tudományosan is igazolják.^[6]