Bafing

 Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
Bafing
A Bafing a Szenegál folyó vízgyűjtő területéhez tartozik
A Bafing a Szenegál folyó vízgyűjtő területéhez tartozik
Közigazgatás
Országok Guinea
 Mali
Földrajzi adatok
Hossz750[1]/560[2] km
Vízhozam332[3] m³/s
Vízgyűjtő terület33000[3] km²
ForrásFouta-Djalon
é. sz. 10° 23′ 44″, ny. h. 12° 08′ 02″10.395500°N 12.134000°W
TorkolatSzenegál
é. sz. 13° 48′ 43″, ny. h. 10° 49′ 42″13.811944°N 10.828333°WKoordináták: é. sz. 13° 48′ 43″, ny. h. 10° 49′ 42″13.811944°N 10.828333°W
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Bafing témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Bafing folyó Nyugat-Afrikában, Guinea és Mali területén, s egy rövid szakaszon a két ország határán. Hosszúságára vonatkozóan egyes helyeken 750 km-t,[1] másutt 560 km-t közölnek,[2] vízgyűjtő területe 33 000 km².[3] Nem hajózható. A guineai Fouta-Djalon hegységben ered Mamou várostól kevesebb mint 50 km-re északra,[4] majd közel 320 km-en keresztül északkeleti irányban folyik. Azonban Mali nyugati részén a partján fekvő Bafing Makana települést elhagyva közel észak-északnyugati irányba fordul. A szintén mali Bafoulabé városnál egyesül a Bakoye folyóval: a közös vízfolyást nevezik Szenegál folyónak. A Bafing manding nyelven fekete folyót, míg a Bakoye fehér folyót jelent.[1][5]

A mali Mahina város közelében 1895 és 1898 között vasúti híd épült a folyón Gustave Eiffel tervei alapján[forrás?].

Bafoulabétól 90 km-re a folyó mentén felfelé építették meg a Manantali-gátat: a Bafing felduzzasztásával létrehozott víztározó, a Manantali-tó Mali legnagyobb mesterséges tava. A mintegy 11,3 km³ vizet tartalmazó víztározónak köszönhetően a száraz évszakban is lehet elektromos áramot termelni a vízerőmű segítségével. S habár a gát megépítésével az alatta levő folyószakaszon a Bafing legnagyobb áradásának mértéke lecsökkent, viszont vízhozama a száraz évszakban is 150–200 m³/s.[6]

Jegyzetek

  1. ↑ a b c Mahamadou Maïga: Le bassin du fleuve Sénégal: De la Traite Négrière au Développement sous-régional autocentré. (franciául) (hely nélkül): L’Harmattan. 1995. 14. o. ISBN 2-7384-3093-7 Hozzáférés: 2014. szeptember 15.  
  2. ↑ a b Bafing. In Britannica hungarica világenciklopédia 2. (Ashanti–Bitis). Főszerkesztő és felelős kiadó: Halász György. Budapest: Magyar Világ Kiadó. 1995. 222. o. ISBN 963-7815-82-1  
  3. ↑ a b c Senegal Basin: Station Dibia. grdc.sr.unh.edu (UNH/GRDC Composite Runoff Fields V 1.0) (angolul) (Hozzáférés: 2014. szeptember 15.) (HTML)
  4. ↑ Bafing River. In Mohamed Saliou Camara – Thomas O’Toole – Janice E. Baker: Historical Dictionary of Guinea. (angolul) Fifth Editon. (hely nélkül): Scarecrow Press. 2014. 38. o. ISBN 978-0-8108-7823-5 Hozzáférés: 2014. szeptember 15.  
  5. ↑ Caractéristiques physiques. portail-omvs.org (az OMVS, azaz az Organisation pour la Mise en Valeur de fleuve Sénégal honlapja). (franciául) OMVS (Hozzáférés: 2014. szeptember 15.) arch
  6. ↑ Etude des impacts environnementaux du projet d’aménagement de Félou: Rapport d’E.I.E. eib.org (a European Investment Bank honlapja). (franciául) Organisation pour la mise en valeur du fleuve Sénégal (O.M.V.S.) haut commissariat (2006. február) 63. o. (Hozzáférés: 2014. szeptember 15.) (PDF)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Bafing River című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

  • Bafing. In Britannica hungarica világenciklopédia 2. (Ashanti–Bitis). Főszerkesztő és felelős kiadó: Halász György. Budapest: Magyar Világ Kiadó. 1995. 222. o. ISBN 963-7815-82-1