A falu a Nagy-Küküllő középső szakaszának kiszélesedő medencéjében a Bögözi-medencében fekszik Székelyudvarhelytől 11 km-re.
Nevének eredete
A népies szómagyarázat a falu elnevezését a bő és köz szavakból eredezteti, amely a település két szoros, a Bonta-szoros és a Décsfalvi-szoros közti termékeny völgysíkon való fekvésére utal. Orbán Balázs leginkább Pesty Frigyes adataira hivatkozik, ő is a bő köz névadási indítékát tartja a legvalószínűbbnek.[3]
Egy másik népi etimológia alapján a falu neve onnan is származhat, hogy két párhuzamos elhelyezkedésű „hegysor” között található, mely 4 kilométerre összeszűkül, és megakadályozza a Küküllő lefolyását, ennek következtében a felgyülemlett víz sok párát fejlesztett, és emiatt kapta volna a falu a bő gőz nevet.[3]
Bögöz neve nem származtatható a magyar bőg vagy a német mühlen igéből sem. Ebből adódóan a falu nevének román tükörfordítása (Mugeni) sem helyes, amely a román ’bőg’ jelentésű muge igére alapoz. Egy másik elmélet szerint a Bügüz szó egy besenyő név is lehet, melynek jelentése ’szoros, völgynyílás’. A település legelső lakói valószínűleg a besenyők voltak, akik hamar elmagyarosodtak a székely-magyar környezet következtében.[3]
Története
Területe ősidők óta lakott, Vizlok nevű dűlőjében bronzkori és 4. századi településnyomokra bukkantak. A Pagyvan-tetőn neolit leleteket találtak. Iborköve nevű helyen dák-római településnyomokra leltek.
Nevét 1333-ban Bugus néven említették először az oklevelekben.
1334-ben Buguz, 1486-ban Begez, 1505-ben Bögöz, 1671-ben Bőgoz néven írták.
A falunak 13. századi eredetű, 14. századi falfestményekkel és 1724-ben készült festett kazettás famennyezettel díszített református temploma van. Tornyát 1842-ben magasították. 14. századi freskóit 1865-ben fedezték fel a mészréteg alatt. 1930-ban rovásírásos szöveget találtak az utolsó ítélet képsorában.
Jékely Zsombor: A bögözi templom. Horror vacui füzetek 3. Sepsiszentgyörgy, 1996.
Jánó Mihály: Színek és legendák. Tanulmányok az erdélyi falfestmények kutatástörténetéhez. Székely Nemzeti Múzeum - Pallas- Aakadémia Könyvkiadó. Sepsiszentgyörgy - Csíkszereda, 2008.
Lángi Józef - Mihály Ferenc: Erdélyi falképek és festett faberendezések. 1. Állami Műemlékhelyreállítási és restaurálási Központ. Budapest,
.svg){kind=small}