Ez a szócikk az orvosról szól. Hasonló címmel lásd még: Bársony János (egyértelműsítő lap).

Bársony János
Született	1860. július 31. Nagykároly
Elhunyt	1926. február 28. (65 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	orvos, szülész-nőgyógyász, egyetemi tanár
A Wikimédia Commons tartalmaz Bársony János témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bársony János (Nagykároly, 1860. július 31. – Budapest, 1926. február 28.) magyar orvos, szülész-nőgyógyász, egyetemi tanár, Bársony István író öccse. A magyarországi eugenika egyik képviselője.^[1]

A Szatmár megyei Nagykárolyban született 1860. július 31-én. Édesapja, Bársony János, a Sárkeresztes közelében fekvő grófi birtokon volt gazdatiszt, irodalomkedvelő édesanyja, Fásy Lujza volt, aki leginkább Jókai Mór és Tompa Mihály műveit olvasta. A család, öccsével, Istvánnal és kisebb leánytestvéreivel, Aurélia Máriával és Mária Johannával együtt 1859-ben költözött Nagykárolyba.

Iskoláit szülőhelyén, Nagykárolyban, Szatmáron, majd a bécsi és budapesti egyetemeken végezte, orvosi diplomáját 1884-ben szerezte meg. Először a budapesti szülészeti és nőgyógyászati klinikán Kézmárszky Tivadar tanár mellett gyakornok, majd tanársegéd lett. 1891-ben nyert magántanári képesítést.

1903-tól 1926-ig a budapesti egyetem orvoskarán a szülészet tanára és az I. számú nőgyógyászati klinika vezetője, az 1922/1923-as tanévben az egyetem rektora lett.

Egyike volt a legkedveltebb és leghíresebb orvostanároknak, azok közül, akiknek a nőgyógyászat terén számos fényes sikerük volt. Munkássága során a szülészettel, de főként a gyermekágyi láz kérdéseivel foglalkozott. Közleményei hazai és külföldi lapokban jelentek meg. Számos orvostudományi értekezést írt, melyek az Orvosi Hetilap, a Gyógyászat, a Centralblatt für Gynäkologie és az Archiv für Gynäkologie című lapokban jelentek meg.

Munkásságáért és érdemeiért 1907-ben udvari tanácsosi címmel tüntették ki. Budapesten érte a halál, 65 éves korában, 1926. február 28-án.

• Ovariotomia terhes nőnél
• Macerált szülések és lefolyásuk a gyermekágyra
• A méhenkívüli terhesség, Gynatresia és mások

• Kranitomiáról szóló értekezése (1892)
• Szülészet dióhéjban (1902)

• Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994. [1]
• Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.