| Bárium-hidroxid
|
| Kémiai azonosítók
|
| CAS-szám |
17194-00-2
|
| RTECS szám |
CQ9200000
|
| Kémiai és fizikai tulajdonságok
|
| Kémiai képlet |
Ba(OH)2
|
| Moláris tömeg |
171,342 g/mol (vízmentes)
189,36 g/mol (monohidrát)
315,46 g/mol (oktahidrát)
|
| Megjelenés |
fehér színű, szilárd
|
| Sűrűség |
4,50 g·cm−3[1]
2,18 g·cm-3 (oktahidrát)[1]
|
| Olvadáspont |
408°C(vízmentes)[1]
78 °C (oktahidrát)[1]
|
| Forráspont |
600 °C fölött bárium-oxidra és vízre bomlik[1]
|
| Oldhatóság (vízben) |
oldódik (72 g·l−1, oktahidrát)[1]
|
| Oldhatóság (más oldószerek) |
kicsi
|
| Lúgosság (pKb) |
-2,02
|
| Kristályszerkezet
|
| Kristályszerkezet |
oktaéderes
|
| Termokémia
|
Std. képződési
entalpia ΔfHo298 |
‒944,7 kJ/mol
|
| Veszélyek
|
| EU osztályozás |
Maró (C)[1]
|
| NFPA 704 |
|
| R mondatok |
R20/22, R34[1]
|
| S mondatok |
S26, S36/37/39, S45[1]
|
| Lobbanáspont |
nem gyúlékony
|
| Rokon vegyületek
|
| Azonos kation |
Bárium-oxid
Bárium-peroxid
|
| Azonos anion |
Kalcium-hidroxid
Stroncium-hidroxid
|
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.
|
A bárium-hidroxid a bárium egyik vegyülete. Fehér színű por. A vizes oldatából átlátszó kristályok formájában kristályvizes bárium-hidroxid (Ba(OH)2 · 8 H2O) kristályosítható ki. Ha hevítik, a vörös izzás hőmérsékletén a kristályvizét elveszíti. Vízben és alkoholban oldódik, éterben nem. A tulajdonságai kalcium-hidroxidéra emlékeztetnek, de annál erősebb bázis, és vízben jobban oldódik.
Kémiai tulajdonságai
Ha levegőn hevítik, elbomlik és bárium-oxid képződik.
A szilárd bárium-hidroxidot a száraz klór és a száraz szén-dioxid nem támadja meg, de ha nedvesség van jelen, ezek hatására bárium-kloriddá illetve bárium-karbonáttá alakul. A vegyület vizes oldata erősen lúgos kémhatású. Az oldat mérgező. A vizes bárium-hidroxid oldatot szokás baritvíznek is nevezni. Kétértékű bázisként viselkedik, sókat képez savakkal.
A bárium-hidroxid vizes oldata levegőn zavaros lesz, ugyanis megköti a levegő szén-dioxid tartalmát és vele vízben oldhatatlan bárium-karbonátot képez.
Előállítása
A bárium-klorid és a nátrium-hidroxid forró, tömény oldatának elegyítésével állítható elő. A bárium-hidroxid az oldat lehűlésekor kikristályosodik.
Iparilag forró, tömény bárium-szulfid oldatból állítható elő ammónia hozzáadásával.
Felhasználása
Az analitikában felhasználják szén-dioxid és karbonátok kimutatására, emellett nátrium-hidroxid helyett mérőoldatként is alkalmazzák. Azért előnyösebb, mert a bárium-hidroxid oldat nem tartalmazhat szén-dioxid szennyezést (ez ugyanis bárium-karbonát alakjában csapadékként kiválna) és az üveget is kevésbé támadja meg, mint a nátrium-hidroxid. Ezenkívül felhasználják báriumvegyületek előállítására és bizonyos szerves vegyületek szintézisekor.
Jegyzetek
Források
