Azerbajdzsán elnökeinek listája

Azerbajdzsán elnökeinek listája tartalmazza Azerbajdzsán elnökeit az 1918. május 18-án kikiáltott Azerbajdzsáni Demokratikus Köztársaság kezdetétől, beleértve az ország szovjet megszállásának, vagyis az Azerbajdzsáni Szovjet Szocialista Köztársaságnak a korszakát, egészen az 1991. szeptember 8-tól, a Szovjetunió felbomlása utáni első elnökválasztási eredménytől mindmáig.

Azerbajdzsán államfői 1918–tól napjainkig

Azerbajdzsáni Demokratikus Köztársaság (1918–1920)

Az Azerbajdzsáni Demokratikus Köztársaság Nemzeti Tanácsa

№ a Nemzeti Tanács elnöke hivatali idő párt kormány forr.
kép név kezdete vége nap
1 Məmməd Əmin Rəsulzadə
(1884–1955) 		1918. május 28. 1918. december 7. 193 Müsavat Párt Rəsulzadə I [1]
Rəsulzadə II
Rəsulzadə III
Az Azerbajdzsáni Demokratikus Köztársaság egyik alapítója; a Musavat Párt alapítója; a bakui csatában győzelmet aratott; az ország semlegességet az orosz polgárháború alatt fenntartották; létrehozták az azerbajdzsáni fegyveres erőket.

Az Azerbajdzsáni Demokratikus Köztársaság parlamentjének elnöke

№ a parlament elnöke hivatali idő párt kormány forr.
kép név kezdete vége nap
2 Əlimərdan bəy Topçubaşov
(1862–1934) 		1918. december 7. 1920. április 27. 507 Muszlim Unió Topçubaşov I [2]
Topçubaşov II
Az Azerbajdzsáni Demokratikus Köztársaság nemzetközi elismerése.

Kaukázusontúli Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság (1922–1936) és Azerbajdzsáni Szovjet Szocialista Köztársaság (1936–1991)

Az Azerbejdzsáni SZSZK Kommunista Pártjának elnöke

№ elnök hivatali idő párt kormány forr.
kép név kezdete vége nap
3 - Mirzə Davud Hüseynov
(1894–1938) 		1920. április 28. 1920. július 23. 86 Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt Hüseynov [3]
A nagy tisztogatás idején, letartóztatták, államellenes összeesküvéssel vádolták majd 1938-ban kivégezték.
4 - Viktor Naneyşvili
(1878–1940) 		1920. július 23. 1920. szeptember 9. 48 Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt Naneyşvili [4]
A nagy tisztogatás idején, letartóztatták, államellenes összeesküvéssel vádolták, 1940-ben kivégezték.
5 Jelena Sztaszova
(1873–1966) 		1920. szeptember 9. 1920. szempember 15. 6 Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt Sztaszova [5]
Azerbajdzsán történelmének legrövidebb ideig hivatalban lévő elnöke volt.
6 - Vlagyimir Dumbadze
(1879–1934) 		1920. szeptember 15. 1920. november 24. 70 Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt Dumbadze [6]
A nagy tisztogatás idején letartóztatták és a Krímbe száműzték.

Az Azerbejdzsáni SZSZK Kommunista Pártjának főtitkára

№ Katib hivatali idő párt kormány forr.
kép név kezdete vége nap
7 Grigorij Kaminszkij
(1895–1938) 		1920. október 24. 1921. július 24. 273 Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt Kaminszkij [7]
A nagy tisztogatás idején, letartóztatták, államellenes összeesküvéssel vádolták majd 1938-ban kivégezték.

Azerbajdzsáni Kommunista Párt központi bizottságának vezetői

№ Birinci katib hivatali idő párt kormány forr.
kép név kezdete vége nap
8 Szergej M. Kirov
(1886–1934) 		1921. július 24. 1925. január 5. 168 Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt Kirov [8]
Kísérletet tett Şuşa körzetében az örmény autonómia kialakítására; nevéhez fűződik Xankəndi átnevezése Sztepanakertre; megszervezte Baku olajszállítását Oroszország felé.
9 - Ruhulla Axundov
(1897–1938) 		1925. január 5. 1926. január 21. 366 Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt Axundov [9]
A nagy tisztogatás idején, letartóztatták, államellenes összeesküvéssel vádolták majd 1938-ban kivégezték.
10 Levon Mirzoján
(1897–1939) 		1926. január 21. 1929. július 11. 1267 Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt Mirzoján [10]
Az azeri értelmiség elnyomásának kezdeményezője volt.
11 Nyikolaj Gikalo
(1897–1938) 		1929. július 11. 1930. augusztus 5. 390 Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt Gikalo [11]
A nagy tisztogatás idején, letartóztatták, államellenes összeesküvéssel vádolták majd 1938-ban kivégezték.
 
12 Vlagyimir Polonszkij
(1893–1937) 		1930. augusztus 5. 1933. február 7. 917 Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt Polonszkij [12]
A nagy tisztogatás idején, letartóztatták, államellenes összeesküvéssel vádolták majd 1938-ban kivégezték.
13 - Ruben Rubenov
(1894–1937) 		1933. február 7. 1933. december 10. 306 Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt Rubenov [13]
A nagy tisztogatás idején, letartóztatták, államellenes összeesküvéssel vádolták majd 193z-ban kivégezték.
14 Mir Cəfər Bağırov
(1896–1956) 		1933. december 10. 1953. április 6. 7057 Szovjetunió Kommunista Pártja Bağırov [14]
Bagirov eredménye, hogy a bakui olajipar átfogó fejlesztése mellett más iparágak is fejlődtek; ugyanakkor vezetése alatt mintegy százezer azerbajdzsáni volt kitév a sztálini elnyomásnak; a második világháború alatt Bağırov mindent megtett, hogy az azerbajdzsáni munkások, parasztok és értelmiségiek harcoljanak a náci megszállók ellen.
15   Mir Teymur Yaqubov
(1904–1970) 		1953. április 6. 1954. február 17. 317 Szovjetunió Kommunista Pártja Yaqubov [15]
Az Azerbajdzsáni Kommunista Párt Központi Bizottságának elnöksége állásfoglalást fogadott el "A Baku és Ganja régiók megszüntetéséről"
16   İmam Mustafayev
(1910–1997) 		1954. február 17. 1959. július 10. 1969 Szovjetunió Kommunista Pártja Mustafayev
Az Azerbajdzsáni Szovjet Szocialista Köztársaság hivatalos nyelvévé tette az azeri nyelvet.
17   Vəli Axundov
(1916–1986) 		1959. július 10. 1969. július 14. 3657 Szovjetunió Kommunista Pártja Axundov [16]
1965-ben meghiúsította, hogy Hegyi-Karabah az Örmény Szovjet Szocialista Köztársaság követelésére elkerüljön Azerbajdzsántól.
18 Heydər Əliyev
(1923–2003) 		1969. július 14. 1982. december 3. 4890 Szovjetunió Kommunista Pártja H.Əliyev [17]
Azerbajdzsán gazdasági helyzete átmenetileg javult.
19   Kamran Bağırov
(1933–2000) 		1982. december 3. 1988. május 21. 1996 Szovjetunió Kommunista Pártja Bağırov [18]
A köztársaság gazdasági helyzete romlott.
20   Əbdürrəhman Vəzirov
(1930–) 		1988. május 21. 1990. január 25. 614 Szovjetunió Kommunista Pártja Vəzirov [19]
Nem tudta megakadályozni a Hegyi-Karabahban lévő örmények szeparatista mozgalmának törekvéseit, és nem tudta megakadályozni, hogy a szovjet csapatok 1990. január 20-án bevonuljanak Azerbajdzsánba.
21 Ayaz Mütəllibov
(1938–2022) 		1990. január 25. 1991. szeptember 14. 597 Szovjetunió Kommunista Pártja Mütəllibov [20]
A fekete január néven elhíresült bakui zavargások időszaka és következményei.

Az Azerbajdzsáni Köztársaság korszaka (1991-től)

Elnökök

№ Prezident hivatali idő párt kormány forr.
kép név kezdete vége nap
21 Ayaz Mütəllibov
(1938–2022) 		1991. augusztus 30. 1992. március 6. 189 pártonkívüli Mütəllibov [20]
—   Yaqub Məmmədov (ideiglenesen)
(1941–) 		1992. március 6. 1992. május 14. 69 pártonkívüli — [21]
— Ayaz Mütəllibov
(1938–2022) 		1992. május 14. 1992. május 18. 4 pártonkívüli Mütəllibov [20]
— İsa Qəmbər
(ideiglenesen)
(1957–) 		1992. május 19. 1992. június 16. 28 Azerbajdzsáni Népfront Pártja —
22 Əbülfəz Elçibəy(wd)
(1938–2000) 		1992. június 16. 1993. szeptember 1. 442 Azerbajdzsáni Népfront Pártja Elçibəy [22]
23 Heydər Əliyev
(1923–2003) 		1993. október 3. 1998. október 11. 3680 Új Azerbajdzsán Párt H.Əliyev I [23]
1998. október 11. 2003. október 15. H.Əliyev II
24 İlham Əliyev
(1961–) 		2003. október 15. 2008. október 15. 7730.1747453704 Új Azerbajdzsán Párt İ.Əliyev I [24]
2008. október 15. 2013. október 9. İ.Əliyev II
2013. október 9. 2018. április 11. İ.Əliyev III
2018. április 11. hivatalban İ.Əliyev IV
Színmagyarázat
  pártonkívüli
  Müsavat Párt
  Muszlim Unió
  Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt
  Szovjetunió Kommunista Pártja
  Új Azerbajdzsán Párt
  Azerbajdzsáni Népfront Pártja(wd)

Jegyzetek

  1. ↑ Memmed Amin Resûlzâde (Bakû/Novhanı, 31 Ocak 1884 - Ankara, 6 Mart 1955) (PDF). Ministry of Culture and Tourism of Turkey. [2007. szeptember 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. április 2.)
  2. ↑ Akhundov, Fuad: Democratic Republic of Azerbaijan Leaders. www.azer.com . Azerbaijan International. (Hozzáférés: 2014. augusztus 2.)
  3. ↑ Ministry of Finance of Republic of Azerbaijan. History of the ministry. [2011. november 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 8.)
  4. ↑ Черкесское имя в истории Азербайджана (russian nyelven). [2020. január 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 2.)
  5. ↑ Lazitch and Drachkovitch, Biographical Dictionary of the Comintern, pg. 444.
  6. ↑ «ЗА УБИЙСТВОМ ГЕНЕРАЛА ДУМБАДЗЕ СТОИТ СААКАШВИЛИ» (russian nyelven). vesti.az . [2014. augusztus 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 2.)
  7. ↑ Каминский Григорий Наумович (russian nyelven). [2019. szeptember 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 2.)
  8. ↑ Getty, J. Arch, Origins of the Great Purges: The Soviet Communist Party Reconsidered, 1933-38, (Cambridge: Cambridge University Press, 1987), 207.
  9. ↑ Ахундов Рухулла Али оглы (russian nyelven). (Hozzáférés: 2014. augusztus 2.)
  10. ↑ Moscow and the delimitation of Karabakh in the 1920s. biweekly.ada.edu.az . [2016. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 2.)
  11. ↑ The Big Territorial Giveaway (II part). www.visions.az . (Hozzáférés: 2014. augusztus 2.)
  12. ↑ Справочник по истории Коммунистической партии и Советского Союза 1898 - 1991. Полонский Владимир Иванович. (Hozzáférés: 2010. május 14.)
  13. ↑ Stalin-Kaganovich correspondence, 1931-1936. Yale University Press, 408. o. (2003). ISBN 0-300-09367-5. Hozzáférés ideje: 2012. január 24. 
  14. ↑ Black garden: Armenia and Azerbaijan through peace and war. New York and London: New York University, 138. o. (2003). ISBN 0-8147-1944-9. Hozzáférés ideje: 2010. május 4. 
  15. ↑ İstiqlal tariximizdə Gəncə: əzəli və şanlı adın bərpası uğrunda mücadiləyə bir baxış
  16. ↑ Lewis Siegelbaum: Seventeen Moments in Soviet History. 1973: Shakeup in the Republics. [2012. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 3.)
  17. ↑ Louise I. Shelley. Policing Soviet Society: The Evolution of State Control, Routledge, 1996, ISBN 0-415-10469-6, p. 88
  18. ↑ Historical dictionary of Azerbaijan. Lanham, Maryland: Scarecrow Press, Inc, 30. o. (1999). ISBN 0-8108-3550-9. Hozzáférés ideje: 2010. május 4. 
  19. ↑ Robert V. Barylski. "The Russian Federation and Eurasia's Islamic Crescent", Europe-Asia Studies, Vol. 46, No. 3. (1994), p. 397
  20. ↑ a b c Exiled Former President Returns To Azerbaijan For Son's Funeral. www.rferl.org . (Hozzáférés: 2014. augusztus 2.)
  21. ↑ Yaqub Məmmədov nurçuları Azərbaycana gətirənin adını açıqladı - MÜSAHİBƏ (azerbaijani nyelven). publika.az . (Hozzáférés: 2014. augusztus 19.)
  22. ↑ (franciául) "Les liaisons dangereuses de la police turque", Le Monde diplomatique, March 1997
  23. ↑ H.A. Aliyev, K.G.B. Officer And Azeri Leader, 80, Dies. www.nytimes.com . The New York Times. (Hozzáférés: 2014. augusztus 2.)
  24. ↑ Azerbaijan's Ilham Aliyev claims election victory. www.bbc.co.uk . BBC. (Hozzáférés: 2014. augusztus 19.)

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Azərbaycan dövlət başçılarının siyahısı című azeri Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.