Ausztrália
Ausztrál labdarúgó-szövetség
Beceneve(i)	Socceroos
Szövetség neve	Football Federation Australia
Konföderáció	AFC (Ázsia)
Szövetségi kapitány	Graham Arnold[1]
Csapatkapitány	Mathew Ryan
Legtöbb válogatottság	Mark Schwarzer (109)
Legtöbb válogatott gól	Tim Cahill (50)
Legfiatalabb válogatott játékos	James Holland
FIFA-kód	AUS
Hazai Idegenbeli
Ranglista helyezések
FIFA-rang 26. (2024. nov. 28.)[2] Legmagasabb FIFA-rang 14. (2009. szeptember) Legalacsonyabb FIFA-rang 92. (2000. június) Élő-rang 27. (2024. júl. 15.)[3] Legmagasabb Élő-rang 9. (2001. november) Legalacsonyabb Élő-rang 75. (1965. november)
Első hivatalos mérkőzés
1922. június 17., Dunedin, Új-Zéland  Új-Zéland 3 - 1 Ausztrália
Legnagyobb győzelem
2001. április 11., Coffs Harbour, Ausztrália  Ausztrália 31 - 0 Amerikai Szamoa
Legnagyobb vereség
1955. szeptember 17., Adelaide, Ausztrália  Ausztrália 0 - 8 Dél-afrikai Köztársaság
Nemzetközi szereplések
Labdarúgó-világbajnokság
Részvételek 6 (Először: 1974) Legjobb eredmény Nyolcaddöntő: 2006, 2022
Ázsia-kupa
Részvételek 4 (Először: 2007) Legjobb eredmény Aranyérmes: 2015
OFC-nemzetek kupája
Részvételek 6 (Először: 1980) Legjobb eredmény Aranyérmes - 1980, 1996, 2000, 2004
Konföderációs kupa
Részvételek 4 (Először: 1997) Legjobb eredmény Ezüstérmes: 1997
Az infobox utoljára frissítve: 2022. november 8.

Szerzett érmek

Ausztrália színeiben Labdarúgás Konföderációs kupa ezüst Szaùd Arábia, 1997 OFC-nemzetek kupája arany Új-Kaledónia, 1980 arany N.h., 1996 arany Tahiti, 2000 arany Ausztrália, 2004 Ázsia-kupa arany Ausztrália, 2015

Az ausztrál labdarúgó-válogatott Ausztrália nemzeti csapata, amelyet az Ausztrál labdarúgó-szövetség (Angolul: Football Federation Australia) irányít. Beceneve Socceroos (szójáték a csak Ausztráliában élő kenguru angol nevével: kangaroo).

Ausztrália tradicionálisan Óceánia egyik legerősebb csapata és az egyetlen válogatott a világon, melynek sikerült megnyernie két konföderáció kontinentális tornáját is. Az OFC-nemzetek kupáját négy (1980, 1996, 2000, 2004), az Ázsia-kupát egy (2015) alkalommal nyerték meg. Hatszor jutottak ki a világbajnokságra, először 1974-ben, majd 2006 és 2022 között valamennyi tornán részt vettek. Négyszer szerepeltek a konföderációs kupán is, ahol a legjobb helyezésük egy ezüstérem, amit az 1997-es tornán szereztek.

Az ausztrál labdarúgó-válogatottat 1922-ben egy új-zélandi túra alkalmával alapították, amin a csapat 2 vereséget és egy döntetlent értek el. Az ezt követő 36 évben Dél-Afrika, Kanada, India és Új-Zéland ellen játszották a válogatott mérkőzéseik zömét. 1951. június 30-án történetük legnagyobb arányú vereségét szenvedték el Angliával szemben, amikor 17–0 arányban kikaptak. Első komolyabb szereplésükre az 1956. évi melbourne-i nyári olimpiai játékok labdarúgótornáján került sor, ahol házigazdaként 2–0-ra verték Japánt az első fordulóban, a negyeddöntőben viszont 4–2-re kikaptak Indiától. Az 1966-os világbajnokság selejtezőiben indultak először, de Észak-Korea ellen oda-vissza vereséget szenvedtek és nem jutottak ki az angliai tornára. Az 1970-es világbajnokság selejtezőinek a rájátszásában Izrael ellen 2–1-es összesítésben maradtak alul. 1974-ben azonban megtört a jég és kijutottak az NSZK-ban rendezett világbajnokságra, ahol 0–0-ás döntetlent játszottak Chilével, míg az NDK-tól 2–0-ás a házigazda NSZK-tól pedig 3–0-ás vereséget szenvedtek. Ekkor zömében amatőr játékosokkal vettek részt a tornán. Ez volt Ausztrália történetének egyetlen világbajnoki szereplése egészen 2006-ig, bár több alkalommal is nagyon közel voltak a kijutáshoz, de a pótselejtezők során rendre elpártolt mellőlük a szerencse. 1986-ban Skócia, 1994-ben Argentína, 1998-ban Irán, 2002-ben Uruguay bizonyult jobbnak és jutott ki az aktuális világbajnokságra. A sikertelenség azonban nem volt hatással Ausztrália szereplésére az erős európai és dél-amerikai válogatottakkal szemben. 1988-ban 4-1-re verték a regnáló világbajnok Argentínát, 1997-ben 0–0-ás döntetlent játszottak Brazíliával a csoportkörben és 1–0-ra legyőzték Uruguayt az 1997-es konföderációs kupa elődöntőjében. 2001-ben 1–0-ra verték Franciaországot a csoportban és 1–0-ra Brazíliát a 2001-es konföderációs kupa bronzmérkőzésén. 2003-ban a Boleyn Groundon 3–1-re legyőzték Angliát Wayne Rooney debütáló mérkőzésén. A csapat legnagyobb győzelme világrekord: 2001. április 11-én 31–0-ra verték Amerikai Szamoát.

2005 elején az Ausztrál labdarúgó-szövetség tárgyalásokat kezdeményezett az Ázsia labdarúgó-szövetséghez (AFC) való csatlakozásról és az Óceániai labdarúgó-szövetség elhagyásáról. A közvélekedés és az ausztrál labdarúgás körüli nevezetes személyek, mint Johnny Warren is azon a véleményen volt, hogy Ausztrália fejlődésének egyetlen módja az, ha elhagyja az Óceániai szövetséget. Március 13-án az AFC végrehajtó bizottsága döntést hozott és meginvitálta Ausztráliát a csatlakozásra, amit az OFC végrehajtó bizottsága egyhangúlag elfogadott, a FIFA pedig 2005. június 30-án jóváhagyta.^[4] Hivatalosan 2006. január 1-től váltak az AFC tagjává, de addig is OFC tagjaként kellett pályára lépniük a 2006-os világbajnokság selejtezőiben. A 2005-ös konföderációs kupát követően az akkori szövetségi kapitány Frank Farina lemondott és a helyére a holland Guus Hiddinket nevezték ki. A pótselejtezőben a világranglista 18. helyén álló Uruguayjal találkoztak. Jamaica ellen egy 5–0-ás győzelemmel hangolódtak a megmérettetésre. Az első találkozót 1–0-ra elveszítették, a visszavágót négy nappal később Sydneyben rendezték. Az ausztrálok 80 ezer néző előtt Mark Bresciano góljával 1–0-ra győztek és következett a hosszabbítás, ahol nem született gól. A büntetőpárbajban 4–2 arányban jobbnak bizonyultak köszönhetően az ausztrál kapus Mark Schwarzer két védésének is. Ausztrália 32 év után jutott ki ismét a világbajnokságra.^[5][6] A FIFA ranglistáján 2006 áprilisában Ausztrália a 42. helyen állt.^[7]

A világbajnokság előtt 1–1-es döntetlent játszottak Hollandiával és 2006. május 25-én Melbourne-ben 1–0-ra verték az Európa-bajnoki címvédő Görögországot. A világbajnokságon az F csoportba kerültek, ahol Japán, Horvátország és a címvédő Brazília szerepelt még. Első mérkőzésükön Tim Cahill 84. és 89., illetve John Aloisi 92. percben szerzett góljával 3–1-re legyőzték Japánt, ezzel történetük első vb-győzelmét szerezték. A világbajnokságok történetében pedig először fordult elő, hogy egy csapat az utolsó 7 percben három alkalommal is gólt szerezzen. A második mérkőzésükön Brazíliával találkoztak és 2–0-ás vereséget szenvedtek. A harmadik találkozón Horvátországgal játszottak 2–2-es döntetlent, ami elegendőnek bizonyult a továbbjutáshoz. A nyolcaddöntőben Olaszországtól kaptak ki 1–0-ra egy a 93. percben szerzett vitatható tizenegyesgóllal.^[8][9]

Graham Arnold irányításával 2007-ben részt vettek az Ázsia-kupán, ahol a keretben 15 olyan játékos volt, akik szerepeltek az egy évvel korábbi világbajnokságon. Az A csoportban Ománnal 1–1-es döntetlent játszottak, Thaiföldet 4–0-ra verték, míg Iraktól 3–1-re kikaptak. A negyeddöntőben Japán ellen 1–1-es döntetlent követően büntetőkkel estek ki. 2007. szeptember 11-én az Argentínától 1–0-ra elszenvedett vereséget követően Graham Arnold távozott és helyére Pim Verbeek került. A 2010-es világbajnokság selejtezőinek 3. körében kapcsolódtak be a küzdelmekbe. Katar, Irak és Kína előtt megnyerték a csoportjukat, és bejutottak a rájátszásba, ahol hat győzelem és két döntetlen mellett Japán, Katar, Bahrein és Üzbegisztán előtt megnyerték a csoportjukat és kijutottak a dél-afrikai világbajnokságra.

A D csoportba kerültek a háromszoros világbajnok Németország, Ghána és Szerbia társaságában. Első mérkőzésükön 4–0-ás vereséget szenvedtek Németországtól, egyik legjobbjukat Tim Cahillt pedig a kiállította a játékvezető.^[10] A második csoportmérkőzésen Ghána ellen 1–1-es döntetlent játszottak, az ausztrálok gólját Brett Holman szerezte. A harmadik találkozón Szerbiát Cahill és Holman góljával 2–1-re legyőzték. Ghánával azonos pontszámmal végeztek, de a rosszabb gólkülönbség miatt nem jutottak tovább a csoportból. Még ebben az évben kijutottak a 2011-es Ázsia-kupára, ahol egészen a döntőig meneteltek és Japántól kaptak ki 1–0-ra hosszabbításban. A soron következő barátságos mérkőzéseken jó eredményeket értek el. Németország 2–1-re, Új-Zélandot 3–0-ra, Wales pedig 2–1-re verték idegenben, míg Szerbiával 0–0-ás döntetlent játszottak. 2012-ben Ausztrália részt vett a Hongkongban rendezett kelet-ázsiai bajnokságon, ahol az előselejtezőben Hongkongot, Észak-Koreát, Guamot és Tajvant megelőzve továbbjutott a Dél-Koreában rendezett négyes döntőbe, ott azonban Japán, Kína és Dél-Korea is megelőzte. 2013. augusztus 26-án Ausztrália a Délkelet-ázsiai labdarúgó-szövetség (ASEAN) teljes jogú tagja lett, de megállapodás született arról is, hogy nem vesznek részt a régió tornáján a délkelet-ázsiai labdarúgó-bajnokságon, melynek oka az Ausztrália és a térség többi csapata között fennálló minőségbeli különbség.

A 2014-es világbajnokság selejtezőinek 3. körében megnyerték a csoportjukat és bejutottak a negyedik fordulóba, ahol Japán mögött a második helyen végeztek és kijutottak a világbajnokságra. A selejtezőket követően barátságos mérkőzéseket játszottak, de nem sok sikerrel, Brazíliától és Franciaországtól is súlyos 6–0-ás vereséget szenvedtek, ami azt eredményezte, hogy Holger Osieck szövetségi kapitánynak távoznia kellett, ezzel lezárult egy négy éves periódus. Helyére Ange Postecoglout nevezték ki. Bemutatkozó mérkőzésén 1–0-ra legyőzték Costa Ricát. A 2014-es világbajnokságban a B csoportban szerepeltek az ausztrálok a címvédő Spanyolország, a 2010-es döntős Hollandia és Chile társaságában. 3–1-es vereséggel kezdtek Chile ellen.^[11] Hollandiától egy fordulatos mérkőzésen 3–2-es vereséget szenvedtek, az ausztrál gólokat Tim Cahill és Mile Jedinak szerezte.^[12] Az utolsó csoportmérkőzésen 3–0 arányban maradtak alakul Spanyolországgal szemben, ami azt jelentette, hogy három vereséggel zárták a tornát és már a csoportkör után búcsúztak.^[13]

2015 januárjában Ausztrália volt a házigazdája az Ázsia-kupának. A csoportjukban Kuvaitot 4–1-re, Ománt pedig 4–0-ra legyőzték, míg Dél-Koreától Brisbaneben 1–0-ra kikaptak. A negyeddöntőben Kínát verték 2–0-ra Cahill duplájával.^[14] Az elődöntőben Trent Sainsbury és Jason Davidson góljaival ugyancsak 2–0-ra győztek az Egyesült Arab Emírségek csapata ellen. A Sydneyben rendezett Dél-Korea elleni döntőben 76 ezer néző előtt Massimo Luongo góljával megszerezték a vezetést, de a rendes játékidő ráadásában Szon Hungmin kiegyenlített, így következett a hosszabbítás, ahol a csereként beállt James Troisi góljával 2–1-re megnyerték a döntőt és ezzel megszerezték történetük első Ázsia-kupa győzelmét.^[15] A sikernek köszönhetően részvételi jogot szereztek a 2017-es konföderációs kupára, ahol Németország ellen 3–2-es vereséggel nyitottak, ausztrálok részéről Tom Rogić és Tomi Jurić volt eredményes.^[16] Ezt követően Kamerun és Chile ellen is 1–1-es döntetlent játszottak.^[17][18]

Ausztrália kijutott a 2018-as világbajnokságra Ante Postecoglu vezetésével, akit a holland Bert van Marwijk váltott. 2018. március 8-án bejelentették, hogy a világbajnokságot követően Graham Arnold váltja van Marwijkot és a megbízatása a 2022-es világbajnokság végéig szól. A világbajnokságon Dániával, Franciaországgal és Peruval kerültek egy csoportba. Első mérkőzésükön Franciaországtól kaptak ki 2–1-re Aziz Behich öngóljával, amit visszanéztek a videószobában.^[19] Dániával 1–1-es döntetlent játszottak Mile Jedinak tizenegyesével.^[20] Peru ellen 2–0-ás vereséggel zárták a tornát és mindössze egy pontot szerezve a csoport negyedik helyén végeztek.^[21] 2006-ban az óceániai labdarúgó zónából átléptek az ázsiai régióba (AFC), így az ázsiai selejtezőkön indulhattak. Az átlépés óta Ausztrália minden labdarúgó világbajnokságra (2010, 2014, 2018) sikeresen kvalifikálta magát. 2018-ban az ausztrál válogatott világrekordot állított be, miután 22 selejtező mérkőzés megvívásával jutottak ki az oroszországi világbajnokságra.

Graham Arnold új kapitányi időszaka a 2019-es Ázsia-kupával kezdődött. Jordánia ellen 1–0-ás vereséggel kezdtek, majd 3–0-ra megverték Palesztinát, Szíria ellen pedig 3–2-es győzelmet szereztek a harmadik csoportmérkőzésükön. A nyolcaddöntőben Üzbegisztánnal játszottak 0–0-ás döntetlent és büntetőkkel 4–2 arányban továbbjutottak. A negyeddöntőben 1–0-ás vereséget szenvedtek az Egyesült Arab Emírségektől.

A 2022-es világbajnokságot Franciaország ellen kezdték és Craig Goodwin révén megszerezték a vezetést, azonban végül 4–1-es francia győzelemmel ért véget a találkozó.^[22] A második csoportmérkőzésen Mitchell Duke góljával 1–0-ra legyőzték Tunéziát.^[23] Mathew Leckie góljának köszönhetően Dániát is sikerült legyőzniük 1–0 és 2006 után ismét továbbjutottak a csoportkörből.^[24] A nyolcaddöntőben Argentínával találkoztak és 2–0-ás hátrányt követően már csak szépíteni tudtak.^[25]

Konföderációs kupa

• Ezüstérmes: 1 alkalommal (1997)
• Bronzérmes: 1 alkalommal (2001)

Ázsia-kupa

• Aranyérmes: 1 alkalommal (2015)
• Ezüstérmes: 1 alkalommal (2011)

OFC-nemzetek kupája

• Aranyérmes: 4 alkalommal (1980, 1996, 2000, 2004)
• Ezüstérmes: 2 alkalommal (1998, 2002)

Év	Eredmény	Helyezés	M	Gy	D	V	LG	KG
1930–1962	Nem indult
1966	Nem jutott be
1970
1974	Csoportkör	14.	3	0	1	2	0	5
1978	Nem jutott be
1982
1986
1990
1994
1998
2002
2006	Nyolcaddöntő	16.	4	1	1	2	5	6
2010	Csoportkör	21.	3	1	1	1	3	6
2014	Csoportkör	30.	3	0	0	3	3	9
2018	Csoportkör	30.	3	0	1	2	2	5
2022	Nyolcaddöntő	11.	4	2	0	2	4	6
Összesen	Nyolcaddöntő	6/22	16	2	4	10	13	31

Év	Eredmény	Helyezés	M	Gy	D	V	LG	KG
1992	OFC tagállam nem kapott meghívást
1995
1997	Ezüstérmes	2.	5	2	1	2	4	8
1999	Nem jutott be
2001	Bronzérmes	3.	5	3	0	2	4	2
2003	Nem jutott be
2005	Csoportkör	8.	3	0	0	3	5	10
2009	Nem jutott be
2013
2017	Csoportkör	6.	3	0	2	1	4	5
Összesen	Ezüstérmes	4/10	16	5	3	8	17	25

Év	Eredmény	Hely	M	Gy	D	V	Rg	Kg
1900	Nem vett részt
1904
1908
1912
1920
1924
1928
1936
1948
1952
1956	Negyeddöntő	5.	2	1	0	1	4	4
1960	Visszalépett
1964	Nem jutott be
1968
1972
1976
1980
1984
1988	Negyeddöntő	7.	4	2	0	2	2	6
1992	4. hely	4.	6	2	1	3	8	12
1996	Csoportkör	13.	3	1	0	2	4	6
2000	Csoportkör	15.	3	0	0	3	3	6
2004	Negyeddöntő	7.	4	1	1	2	6	4
2008	Csoportkör	11.	3	0	1	2	1	3
2012	Nem jutott be
2016
2020	Csoportkör	12.	3	1	0	2	2	3
Összesen	4. hely	8/27	28	8	3	17	30	44

• 1948 és 1988 között amatőr, 1992-től kezdődően U23-as játékosok vettek részt az olimpiai játékokon

Év	Eredmény	Helyezés	M	Gy	D	V	LG	KG
1956–2004	Az OFC tagja volt
2007	Negyeddöntő	7.	4	1	1	2	7	5
2011	Ezüstérmes	2.	6	4	1	1	13	2
2015	Aranyérmes	1.	6	5	0	1	14	3
2019	Negyeddöntő	7.	5	2	1	2	6	4
Összesen	1 aranyérem	5/18	21	12	4	5	40	14

Év	Eredmény	Helyezés	M	Gy	D	V	LG	KG
1973	Nem vett részt
1980	Aranyérmes	1.	4	4	0	0	24	2
1996	Aranyérmes	1.	4	3	1	0	14	0
1998	Ezüstérmes	2.	4	3	0	1	23	3
2000	Aranyérmes	1.	4	4	0	0	26	0
2002	Ezüstérmes	2.	5	4	0	1	23	2
2004	Aranyérmes	1.	7	6	1	0	32	4
2008–napjainkig	Nem tagja az OFC-nek
Összesen	4 aranyérem	6/10	28	24	2	2	142	13

Az ausztrál labdarúgó-válogatott hagyományos szerelése sárga mez, zöld nadrág és sárga sportszár. A váltómez leggyakrabban egyszínű sötétzöld, vagy sötétkék szerelés.

	1922	1974	1998	2001	2004	2006	2007	2008	2010

	2012	2014	2016–2017	2018

	1974	2004	2004	2006	2007	2008	2010	2012	2014

	2016–2017	2018

Az ausztrál válogatott 26 fős kerete a 2022-es Világbajnokságra.^[26]

Az adatok a 2022. szeptember 25-én  Új-Zéland elleni mérkőzés után lettek frissítve.

Szám Poszt Név Születési dátum / Kor Válogatottság Gólok Klub Kapusok 1 K Mathew Ryan 1992. április 8. (32 éves) 75 0 København 12 K Andrew Redmayne 1989. január 13. (36 éves) 4 0 Sydney FC 16 K Danny Vukovic 1985. március 27. (39 éves) 4 0 Central Coast Mariners Védők 2 V Milos Degenek 1994. április 28. (30 éves) 38 1 Columbus Crew 3 V Nathaniel Atkinson 1999. június 13. (25 éves) 5 0 Hearts 4 V Kye Rowles 1998. június 24. (26 éves) 3 0 Hearts 5 V Fran Karačić 1996. május 12. (28 éves) 10 1 Brescia 8 V Bailey Wright 1992. július 28. (32 éves) 27 2 Sunderland 16 V Aziz Behich 1990. október 16. (34 éves) 53 2 Dundee United 19 V Harry Souttar 1998. október 22. (26 éves) 10 6 Stoke City 20 V Thomas Deng 1997. március 20. (27 éves) 2 0 Albirex Niigata 24 V Joel King 2000. október 30. (24 éves) 4 0 Odense Középpályások 10 KP Ajdin Hrustic 1996. július 5. (28 éves) 20 3 Hellas Verona 13 KP Aaron Mooy 1990. szeptember 15. (34 éves) 53 7 Celtic 14 KP Riley McGree 1998. november 2. (26 éves) 11 1 Middlesbrough 17 KP Cameron Devlin 1998. június 7. (26 éves) 1 0 Hearts 22 KP Jackson Irvine 1993. március 7. (31 éves) 49 7 St. Pauli 26 KP Keanu Baccus 1998. június 7. (26 éves) 1 0 St. Mirren Csatárok 6 CS Martin Boyle 1993. április 25. (31 éves) 19 5 Hibernian 7 CS Mathew Leckie 1991. február 4. (33 éves) 73 13 Melbourne City 9 CS Jamie Maclaren 1993. július 29. (31 éves) 26 8 Melbourne City 11 CS Awer Mabil 1995. szeptember 15. (29 éves) 29 8 Cádiz 15 CS Mitchell Duke 1991. január 18. (34 éves) 21 8 Fagiano Okayama 21 CS Garang Kuol 2004. szeptember 15. (20 éves) 1 0 Central Coast Mariners 23 CS Craig Goodwin 1991. december 16. (33 éves) 10 1 Adelaide United 25 CS Jason Cummings 1995. augusztus 1. (29 éves) 1 1 Central Coast Mariners

Az adatok 2022. november 1. állapotoknak felelnek meg.^[27]

• A még aktív játékosok (félkövérrel) vannak megjelölve.

Az adatok 2022. november 1. állapotoknak felelnek meg.^[28]

• A még aktív játékosok (félkövérrel) vannak megjelölve.

• 13 – Archie Thompson (világrekord)  Amerikai Szamoa ellen, 2001
• 8 – David Zdrilic  Amerikai Szamoa ellen, 2001
• 7 – Gary Cole  Fidzsi-szigetek ellen, 1981
• 6 – John Aloisi  Tonga ellen, 2001
• 5 – Damian Mori  Salamon-szigetek ellen, 1997

• 31 (világrekord)  Amerikai Szamoa ellen, 2001
• 22  Tonga ellen, 2001
• 17  Cook-szigetek ellen, 2000
• 16  Cook-szigetek ellen, 1998
• 13  Salamon-szigetek ellen, 1997

Az ausztrál nemzeti labdarúgás az ország történelmi adottságainak betudhatóan gyakran szembesül azzal, hogy legjobb játékosaikat elviszik európai nemzetek. A „Granny-szabály” („nagymama-szabály”) szerint ugyanis egy játékos játszhat egy másik ország nemzeti tizenegyében, ha igazolni tudja, hogy a felmenői az adott országból származnak. A legtöbb ausztrál játékost Horvátország csábítja el (az Ausztráliában élő horvátok közt nagyon népszerű sport a futball), de hat horvát játszik az ausztrál csapatban is (Čulina, Popović, Skoko, Viduka, Čović és Kalac).

Elvándorolt ausztrál futballisták:

• Joey Didulica – Horvátország
• Tony Dorigo – Anglia
• Ivan Ergić – Szerbia és Montenegró
• Jamie McMaster – Anglia
• Anthony Šerić – Horvátország
• Josip Šimunić – Horvátország
• Sasa Ilic – Jugoszlávia
• Christian Vieri – Olaszország (Vieri Bolognában, Olaszországban született, de Ausztráliában nevelkedett és mindkét csapatban játszhatna.)
• Craig Johnston – Anglia (Johnston Ausztráliában nevelkedett, de Dél-Afrikában született ausztrál szülőktől. Sohasem játszott az ausztrál csapatban, mert Angliát választotta, de kényszerű korai visszavonulása miatt szerencsétlenségére az angol csapatban sem játszhatott soha.)

Név	Időszak	Mérkőzések	Győzelmek	Döntetlenek	Vereségek	Sikerek
Tiko Jelisavcic	1965	6	3	0	3
Joe Vlatsis	1967–1969	23	13	7	3
Ralé Rasic	1970–1974	31	16	9	6	Csoportkörig eljutott az 1974-es VB-n
Brian Green	1976	2	2	0	0
Jim Shoulder	1976–1978	25	10	7	8
Rudi Gutendorf	1979–1981	18	3	8	7	Aranyérmes az 1980-as OFC-nemzetek kupáján
Les Scheinflug	1981–1983	12	8	1	3
Frank Arok	1983–1989	46	21	14	11
Les Scheinflug (felügyelő Frank Arok távollétében)	1983	4	3	0	1
Les Scheinflug (felügyelő)	1990	1	1	0	0
Eddie Thomson	1990–1996	56	26	11	19	Aranyérmes az 1996-os OFC-nemzetek kupáján
Les Scheinflug (felügyelő Eddie Thomson távollétében)	1992	3	2	1	0
Vic Fernandez (felügyelő Eddie Thomson távollétében)	1992	2	1	0	1
Les Scheinflug (felügyelő Eddie Thomson távollétében)	1994	1	1	0	0
Raul Blanco (felügyelő)	1996	2	2	0	0
Terry Venables	1997–1998	23	15	3	5	Ezüstérmes az 1997-es konföderációs kupán
Raul Blanco (felügyelő)	1998–1999	5	3	1	1	Ezüstérmes az 1998-as OFC-nemzetek kupáján
Frank Farina	1999–2005	58	34	9	15	Aranyérmes a 2000-es OFC-nemzetek kupája Bronzérmes a 2001-es konföderációs kupán Ezüstérmes a 2002-es OFC-nemzetek kupáján Aranyérmes a 2004-es OFC-nemzetek kupáján Csoportkörbe jutott a 2005-ös konföderációs kupán
Guus Hiddink	2005–2006	13	8	2	3	Nyolcaddöntős a 2006-os VB-n
Graham Arnold	2006–2007	14	5	4	5	Negyeddöntős a 2007-es Ázsia-kupán
Rob Baan (felügyelő)	2007	1	1	0	0
Pim Verbeek	2007–2010	33	18	9	6
Holger Osieck	2010–2013	44	23	10	11	Ezüstérmes: 2011-es Ázsia-kupa
Ange Postecoglou	2013–2017	49	22	12	15	Aranyérmes a 2015-ös Ázsia-kupán Csoportkör: 2017-es konföderációs kupa
Bert van Marwijk	2018	7	2	2	3	Csoportkör: 2018-as vb
Graham Arnold	2018–	20	15	2	3	Negyeddöntő: 2019-es Ázsia-kupa, kijutott: 2022-es vb

• Ausztrál női labdarúgó-válogatott

• FFA official website
• Archive of results 1922-
• RSSSF archive of most capped players and highest goalscorers
• RSSSF archive of coaches 1922–1998
• Socceroos Realm
• the SBS World Game site
• The Green & Gold Army Site
• Home of the Socceroos for the 2006 World Cup