Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Antiochiai ortodox egyház (بطريركية انطاكية وسائرالمشرق للروم الأرثوذكس)
Vallás	kereszténység
Felekezet	ortodox
Eredet	ősi alapítású
Lelkészi vezető	X. János
Tisztsége	pátriárka
Szertartás	bizánci
Tagság	1,8 millió[1]
Nyelv	arab, görög, török, angol
Státusz	autokefál
Ország	Szíria
Székhely	Damaszkusz, Szíria
Naptár	javított julián naptár
Az Antiochiai ortodox egyház weboldala

Az antiochiai ortodox egyház vagy antiochiai patriarchátus az öt eredeti ősi keresztény patriarchátus egyike. A hagyomány alapján Péter és Pál apostol alapították. Eredetileg a második legfontosabb ősi patriarkátus volt, később ezt a szerepet Konstantinápoly vette át. Azóta az autokefál ortodox egyházak tiszteletbeli sorrendjében a Konstantinápolyi és Alexandriai után a harmadik hely illeti meg.

Az egyház székhelye 1268 óta Damaszkusz, de nevében mind a mai napig megtartotta az eredeti székhelyre utaló "antiochiai" jelzőt.

Jelenleg Szíriában 6, Libanonban 6, Irakban 1, Törökországban 3, Észak-Amerikában 2, Dél-Amerikában 2 egyházmegyéje van.

A 451-es khalkedóni egyetemes zsinaton szakadás következett be az ókeresztény egyházban, aminek következtében az antiochiai patriarchátus híveinek nagy többsége szintén Antiochiai székhellyel megalapította a miafizita (téves megjelöléssel monofizita) irányzatú szír ortodox egyházat. Mind a mai napig a szír ortodox egyház a legnagyobb az eredeti antiochiai patriarchátus jogutódjai között. Később a katolikus misszió hatására a szír ortodox egyház híveinek kisebb csoportja csatlakozott a római székhelyű katolikus egyházhoz, így alakult ki a szír katolikus egyház nevű keleti katolikus egyház.

Ugyancsak a katolikus misszió hatására az antiochiai ortodox egyházban is bekövetkezett egy kisebb szakadás, hívek kisebb csoportja csatlakozott a katolikus egyházhoz, így alakult ki a melkita bizánci katolikus egyház nevű keleti katolikus egyház.

Külön figyelmet érdemel a maronita katolikus egyház, amelynek alapítói szintén az antiochiai patriarchátusból váltak ki az 1054-es nagy egyházszakadás idején és a katolikus egyházhoz csatlakoztak. Ez az egyetlen keleti katolikus egyház, amely nem katolikus misszió hatására, hanem önként került a római pápa főhatalma alá.

• A római katolikus egyház nem adta össze őket