|
Alveoláris nazális
Az alveoláris nazális számos beszélt nyelvben használt mássalhangzó. A nemzetközi fonetikai ábécé (IPA) az alveoláris mellett a dentális és a posztalveoláris nazális hangot is n jellel jelöli, X-SAMPA-jelük pedig szintén n. Az alveoláris nazálist a magyar nyelvben is az n betű jelöli.
A nyelvek túlnyomó többségében megtalálható vagy alveoláris, vagy dentális nazális. Némelyik nyelvben egyik sincs meg, ugyanakkor rendelkeznek [m]-mel (pl. a szamoai). Bizonyos nyelvekből viszont (pl. rotokasz) az m és az n is hiányzik.
Jellemzői
Az alveoláris nazális hang jellemzői:
- Képzésmódja zárhang, ami annyit tesz, hogy a toldalékcsőben haladó légáram elzárásával jön létre. Minthogy nazális is egyben, az elzárt légáram az orron át tud távozni.
- Képzéshelye alveoláris, ami annyit tesz, hogy a fogmedernél jön létre a nyelv hegyével vagy elejével; ezt apikális, ill. laminális képzésmódnak hívják. (Az apikális képzésmód egyebek mellett az angolban fordul elő, míg a laminális többek közt az újlatin nyelvekre jellemző.)
- Zöngésségi típusa zöngés, így a képzése során rezegnek a hangszalagok.
- Nazális hang (ez képzésmódjára és részben képzéshelyére is vonatkozik), képzésekor tehát az orron át távozik a levegő. Vagy kizárólag ott (a nazális zárhangok esetén), vagy pedig a szájon és az orron át egyaránt.
- Mivel a hangot nem a nyelv fölötti levegőáram hozza létre, a centrális/laterális megkülönböztetés itt nem alkalmazható.
- Légáram-mechanizmusa pulmonikus egresszív, vagyis a levegőt pusztán a tüdővel és a rekeszizommal kilélegezve képezhető, akárcsak a legtöbb más beszédhang.
Előfordulása
Hivatkozások
- ↑ Shosted & Chikovani (2006:255)
- ↑ Ladefoged (2005:139)
- ↑ Gussenhoven (1992:45)
- ↑ Okada (1991:94)
- ↑ Carbonell & Llisterri (1992: 53)
- ↑ Ladefoged (2005:165)
- ↑ Rogers & d'Arcangeli (2004:117)
- ↑ Martínez-Celdrán, Fernández-Planas & Carrera-Sabaté (2003:255)
- ↑ Keane (2004:111)
- ↑ Merrill (2008:108)
Irodalom
- Carbonell, Joan F. & Llisterri, Joaquim (1992), "Catalan", Journal of the International Phonetic Association 22 (1-2): 53–56, DOI 10.1017/S0025100300004618
- Cruz-Ferreira, Madalena (1995), "European Portuguese", Journal of the International Phonetic Association 25 (2): 90–94, DOI 10.1017/S0025100300005223
- Gussenhoven, Carlos (1992), "Dutch", Journal of the International Phonetic Association 22 (2): 45–47, DOI 10.1017/S002510030000459X
- Keane, Elinor (2004), "Tamil", Journal of the International Phonetic Association 34 (1): 111–116, DOI 10.1017/S0025100304001549
- Ladefoged, Peter (2005), Vowels and Consonants (Second ed.), Blackwell
- Martínez-Celdrán, Eugenio; Fernández-Planas, Ana Ma. & Carrera-Sabaté, Josefina (2003), "Castilian Spanish", Journal of the International Phonetic Association 33 (2): 255–259, DOI 10.1017/S0025100303001373
- Merrill, Elizabeth (2008), "Tilquipan Zapotec", Journal of the International Phonetic Association 38 (1): 107–114
- Okada, Hideo (1991), "Phonetic Representation:Japanese", Journal of the International Phonetic Association 21 (2): 94–97
- Rogers, Derek & d'Arcangeli, Luciana (2004), "Italian", Journal of the International Phonetic Association 34 (1): 117–121, DOI 10.1017/S0025100304001628
- Shosted, Ryan K. & Vakhtang, Chikovani (2006), "Standard Georgian", Journal of the International Phonetic Association 36 (2): 255–264, DOI 10.1017/S0025100306002659
| A fenti táblázatok fonetikai jeleket tartalmaznak: némelyek tévesen jelenhetnek meg egyes böngészőkben. [Segítség]
|
| A párban szereplő jeleknél a bal oldali jelöli a zöngés hangot, a jobb oldali a zöngétlent.
|
| Az árnyékolt részek a lehetetlennek tartott pulmonikus hangképzési formákat jelölik.
|
| Az élénksárga hátterű hangok rövid és hosszú változatai fonémák a magyar köznyelvben, a halványsárga hátterűek pedig allofónként fordulnak elő.
|
| * A jel nincs definiálva az IPA-ban.
|
|
|
