a modern regionális földrajz megalapozása egyebek közt
Közép-Európa(Zwischeneuropa) fogalmának megalkotásával) és
Friedrich Ratzel „élettér” (Lebensraum) koncepciójának finomításával;
a nedves (humid), havas (nivális) és száraz (arid) éghajlattípusok megkülönböztetése (és elnevezése).
1891-ben, az V. Nemzetközi Földrajzi Kongresszuson, Bernben ő javasolta a Föld egységes, 1:1 000 000 léptékű térképének megjelentetését. Az első szelvény 1911-ben készült el.
Fontosabb művei
társszerzőként: Länderkunde des Erdteils Europa, hg. unter fachmännischer Mitwirkung v. Alfred Kirchoff, I. rész, 1-2. félkötet; I/1: Európa általában (A. Kirchoff), Közép-Európa (A. Penck), Német Birodalom (A. Penck); I/2: Ausztria-Magyarország (A. Supan), Svájc (J. J. Egli), Hollandia és Belgium (A. Penck); F. Tempsky und G. Freytag, PragLeipzig 1887
Morphologie der Erdoberfläche(A Föld felszínének morfológiája) 1894 (átdolgozott kiadása 1928)
Reisebeobachtungen aus Canada: Vortrag, gehalten den 16. März 1898. (útleírás) In: Vorträge des Vereines zur Verbreitung naturwissenschaftlicher Kenntnisse in Wien; 38. Jg. H. 11.
Breslau: Dargeboten vom Ortsausschusse: Eine Festgabe dem XIII. Deutschen Geographentage: Lage, Natur u. Entwickelung. (Helytörténet.) Breslau, Wiskott Kiadó, 1901
Albrecht Penck, Eduard Brückner: Die Alpen im Eiszeitalter (Az Alpok a jégkorszakban), 3 vol. (1901–1909)
Emlékezete
Róla nevezték el a Keleti-tenger Kutatóintézet kutatóhajóját.
Az Antarktiszon egy gleccsert neveztek el róla (déli szélesség 76°40′, keleti hosszúság 162°20′)