Afrikai tátogatógólya

Afrikai tátogatógólya
Afrikai tátogató gólya az Akagera Nemzeti Parkban Ruandában
Afrikai tátogató gólya
az Akagera Nemzeti Parkban
Ruandában
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Ardeae
Csoport: Aequornithes
Rend: Gólyaalakúak (Ciconiiformes)
Család: Gólyafélék (Ciconiidae)
Nemzetség: Erdei gólyák (Mycteriini)
Nem: Anastomus
Bonnaterre, 1791
Faj: A. lamelligerus
Tudományos név
Anastomus lamelligerus
Temminck, 1823
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Afrikai tátogatógólya témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Afrikai tátogatógólya témájú médiaállományokat és Afrikai tátogatógólya témájú kategóriát.

Egy példány a louisville-i állatkertben

Az afrikai tátogatógólya vagy afrikai tátogatócsőrű gólya (Anastomus lamelligerus) a madarak (Aves) osztályának a gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjébe, ezen belül a gólyafélék (Ciconiidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

Afrikában, a Szaharától délre általánosan elterjedt faj. Egy elkülönült alfaja él Madagaszkár szigetén is.

Vizes élőhelyekhez, lassú folyású folyókhoz, tavakhoz, mocsarakhoz kötődő faj.

Alfajai

  • Anastomus lamelligerus lamelligerus (Temminck, 1823)
  • Anastomus lamelligerus madagascariensis (Milne-Edwards, 1880)

Megjelenése

Testhossza 100 centiméter, tömege 1,2–1,3 kg körüli, szárnyfesztávolsága 130–150 centiméter. Jellemző jegye a szélesebb, végén feketébe hajló csőre; a szemei körül kék bőrfelület található. Tollruhája sötétbarna, fekete; a szárnyak tövében világosabb, díszesebb a tollazata.

Életmódja

Az elárasztott, mocsaras területeket lakja.

Az élelmét kisebb csapatokban kutatja fel. Tápláléka kisebb vízi élőlényekből, elsősorban puhatestűekből, csigákból és édesvízi kagylókból áll.

Szaporodása

Csapatokban fészkel a part menti fákon, fészekalja 2–4 tojásból áll. A fészket a fiókák 50 nap elteltével hagyják el. Ebben az időben még nem látható csőrük felső részén a jellegzetes görbület, a csőr e tipikus alakja csak néhány év múlva alakul ki.

Források

További információk