Afrika UNESCO globális geoparkjai

Az UNESCO 2020-ig bezárólag két területnek adományozott UNESCO Globális Geopark címet Afrikában[a]. Mindezek mellett több ország is tervezi a geopark koncepció alkalmazását területén, melyek a jövőben a Globális Geopark Hálózat részévé válhatnak.[1] A földtani örökség nemzetközi szintű védelmét szolgálják a világörökség VIII és VII kritérium alatt elismert helyszínei is. Mindezeket figyelembe véve is azonban a földrész földtani sokféleségének (geodiverzitás) nemzeti és nemzetközi szintű védelme, elismertsége, és bemutatása a turizmusban elmarad a biológiai sokféleségtől (biodiverzitás).

UNESCO Globális Geoparkok

UNESCO Globális Geoparkok Kép Elhelyezkedés Terület
(km2)
 Felvétel éve Geodiverzitás
M'Goun Drâa-Tafilalet
 Marokkó
é. sz. 31° 30′ 00″, ny. h. 6° 27′ 00″31.500000°N 6.450000°WM'Goun UNESCO Global Geopark 		5730 2014 A Magas-Atlasz területén található geopark földtani öröksége döntően a triász és a jura során alakult ki. Az Eurázsiai-hegységképződést tanúsító szinklinálisok, így például a Iouaridène, Zaouit Ahança Ait Abdi, illetve kiemelkedő értékű őslény-lelőhelyek (úgymint Ait Blal, Ibaqualliwn) képezik a terület legfontosabb geohelyszíneit.[2][3]
Ngorongoro-Lengai EthArusha
 Tanzánia
d. sz. 1° 40′ 43″, k. h. 36° 36′ 34″1.678611°S 36.609444°ENgorongoro-Lengai UNESCO Global Geopark 		11886 2018 A Kelet-afrikai árokban található geopark földtani értékei a kontinens-belseji árokképződés (egy jövőbeni óceán születése) nemzetközi szinten is kiemelkedő példáit nyújtják. Az Ol Doinyo Lengai a Föld jelenleg egyetlen aktív vulkánja ,melynek lávája nátrium-karbonátos összetételű. A Ngorongoro-kráter (kaldera) geológiai fontossága mellett kiemelkedően fontos élőhelye az afrikai vadvilágnak. Az Olduvai-szurdok, illetve Laetoli pedig nemzetközileg jegyzett őslénytani lelőhelyek.[4][5]

Afrikai Geopark Hálózat

Az Afrikai Geopark Hálózatot (African Geoparks Network – AGN) 2009-ben, Abidjanban hozta létre az Afrikai Nők a Földtudományokban Egyesület (African Association of Women in Geosciences – AAWG), az 5. Nők és Földtudományok a Békéért Konferencián (Conference of Women and Geosciences for Peace). A hálózat területileg nem korlátozódik az afrikai kontinensre, hanem a jövőben a Közel-Kelet geoparkjai is a tagjaivá válhatnak. A földtani örökségvédelem széleskörű elismertetését zászlójára tűző szervezet fő céljai a következők:[1]

  • geohelyszínek (geosite) azonosítás
  • kiemelkedő geohelyszínek leltárának elkészítése Afrika és a Közel-Kelet területén
  • földtani örökséghez kapcsolódó térinformatikai adatbázisok létrehozása és karbantartása
  • a földtani örökséggel szemben tanúsított tudatosság növelése a döntéshozók és a lakosság körében (különös tekintettel a helyi közösségekre), hangsúlyozva a geoparkok és a földtani örökség társadalom és gazdaságfejlesztő hatását, és lehetséges szerepüket a fenntartható fejlődésben
  • ismeretek megosztása konferenciákon, szakmai kurzusokon keresztül tudományos közegben és a nagyközönséggel is

Tevékenységek

Az AGN az AAWG-vel közösen szervezi az afrikai földtani örökségvédelem seregszemléjét, az Afrikai és Közel-Keleti Geoparkok Nemzetközi Konferenciáját (International conference on Geoparks in Africa and the Middle East – ICGAME).

Esemény Időpont Helyszín Mottó (magyarul és angolul)
1. ICGAME[6] 2011 November 20–28. El Jadida (Marokkó) Aspiráns geoparkok Afrikában és az Arab világban (Aspiring Geoparks in Africa and Arab World)
2. ICGAME[7] 2014 Október 1–4. Dakar (Szenegál) Földtani örökség a lokális fenntartható fejlődés szolgálatában (Geoheritage in the service of local sustainable development)
3. ICGAME[8] 2018 március 20–24. El Jadida (Marokkó) Földtani örökség és annak védelme: elgondolások, előrelépések és kihívások (Geoheritage and Geoconservation: concepts, advancements and challenges)
4. ICGAME[9] 2020 április 1–5. Bejrút (Libanon) Földtani örökség, mint lehetőség a fenntartható fejlődés és a béke felé (Geoheritage, gateway to sustainable development and peace building)

Az ICGAME konferenciák mellett az AGN helyi és nemzeti partnerekkel együttműkődésben vesz részt olyan események szervezésében, mint például a Földtudományok Napja Afrikában és a Közel-Keleten (Day for Earth Sciences in Africa and the Middle East) rendezvénysorozat 2013-ban.[1]

Afrikai UNESCO Globális Geopark Hálózat

2019 novemberében jelentették be[10][11] az Afrikai UNESCO Globális Geopark Hálózat megalakítását, mely a Globális Geopark Hálózat (GGN) negyedik, regionális (kontinensekre kiterjedő) geopark hálózataként funkcionál majd. Fő célja az UNESCO Globális Geoparkok koncepciójának széleskörű terjesztése Afrikában, illetve a tervezés, vagy megvalósítás alatt álló geopark projektek szakmai támogatása. A szervezet tevékenységét hivatalosan az 1. Afrikai UNESCO Globális Geopark konferencián (1st African UNESCO Global Geoparks Conference) kezdi majd meg, 2020 májusában, a tanzániai Arushában.[12]

Afrika geodiverzitásának megjelenése további nemzetközi egyezményekben

Világörökség

A világörökség listája jelenleg (2020) 16 helyszínt tartalmaz a kontinensen,[13] melyek a VIII kritérium értelmében a földtörténet szempontjából egyetem értékűnek számítanak.

További, a földtani örökség szempontjából fontos helyszínek találhatók még a VII kritérium alatt is, [14] mely a páratlan természeti szépséggel és kiemelkedő esztétikai értékkel bíró területeket takarja (a VIII és VII alatt is szereplő helyszínek nem szerepelnek duplán) :

Megjegyzések

  1. ↑ Az UNESCO régió felosztása szerint az Arab Államok Afrikától külön kategóriában jelennek meg (pl. világörökségi helyszíneknél), itt azonban az észa-afrikai országok is a lista részét képezik az Afrikai Geopark Hálózat szellemiségének megfelelően. Jelen listához tartozik minden, a kontinens szárazföldi területén, illetve a hozzá sorolt szigetcsoportokon található önálló állam. Európai országok társult területei / közigazgatási egységei (pl. Kanári-szigetek) a releváns geopark hálózatban jelennek meg (Európai Geopark Hálózat).

Hivatkozások

  1. ↑ a b c Errami E., Brocx M., Semeniuk V. From geoheritage to geoparks: case studies from Africa and beyond. Heidelberg: Springer, 3-23. o.. DOI: 10.1007/978-3-319-10708-0_1 (2013) 
  2. ↑ M'Goun. UNESCO. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  3. ↑ M'Goun UNESCO Global Geopark website (in French only). [2020. január 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 20.)
  4. ↑ Ngorongoro-Lengai. UNESCO. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  5. ↑ Ngorongoro-Lengai UNESCO Global Geopark website. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  6. ↑ 1st ICGAME (Morocco 2011). africangeoparksnetwork.com . [2020. január 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 15.)
  7. ↑ 2nd ICGAME (Senegal 2014). africangeoparksnetwork.com . (Hozzáférés: 2020. január 15.)[halott link]
  8. ↑ ProGEO newsletter 2018/1. (Hozzáférés: 2020. január 15.)
  9. ↑ Geoheritage – The 4th International Conference on Geoparks in Africa and Middle-East – ACE – Association for Community and Environment. [2020. február 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  10. ↑ New UNESCO Global Geoparks Network to support Africa's rich geological heritage. UNESCO, 2019. november 27. (Hozzáférés: 2020. január 15.)
  11. ↑ Fundatory Declaration for the creation of the African UNESCO Global Geopark Network_Global Network of National Geoparks. globalgeopark.org . (Hozzáférés: 2020. január 15.)
  12. ↑ 1st African UNESCO Global Geoparks Conference. augg2020.ncaa.go.tz. [2020. február 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 20.)
  13. ↑ Világörökségi helyszínek, szűrve Afrikára és az Arab államokra illetve a VIII kritériumra. (Hozzáférés: 2020. január 15.)
  14. ↑ Világörökségi helyszínek, szűrve Afrikára és az Arab államokra illetve a VII kritériumra. (Hozzáférés: 2020. január 15.)

Külső hivatkozások

Afrikai Geopark Hálózat Archiválva 2020. január 15-i dátummal a Wayback Machine-ben (hozzáférés 2020. január 15.)