PROFILPELAJAR.COM

Az Abonyi járás Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez tartozó járás volt Magyarországon, székhelye Abony volt. Ezen a néven 1898-tól működött az addigi Kecskeméti alsó járás helyébe lépve, melynek állandó székhelye már 1886 óta Abony volt, és az 1950-es járásrendezés során szűnt meg, amikor székhelyét Ceglédre helyezték át és nevét ennek megfelelően módosították Ceglédi járásra.

Története

Az Abonyi járás elődje a 19. század közepén az addigi Kecskeméti járás feldarabolásával létrejött Kecskeméti alsó járás volt. Ennek 1886-tól, amikor törvény alapján a vármegyéknek állandó járási székhelyeket kellett kijelölniük, Abony volt a székhelye.

1913-ban és 1914-ben Tápiószele és Tápiógyörgye a Nagykátai járáshoz került. Az 1945-ös megyerendezés nyomán 1946-ban a járás akkori hét községéből hármat (Tószeg, Újszász és Zagyvarékas) Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Központi járásához csatoltak. Ugyanekkor elhatározták magának Abonynak az átcsatolását is, de ennek végrehajtását függőben hagyták, és később sem került rá sor.

1949-ben az addig Nagykőröshöz tartozó, de a várostól távoli, határától elkülönült Kőröstetétlen puszta önálló községgé alakult és az Abonyi járásba osztották be.

A járás az 1950-es megyerendezés során Pest megyéhez került, de néhány hónappal később, az 1950-es járásrendezés során meg is szűnt, mivel székhelyét Ceglédre helyezték át és nevét ennek megfelelően módosították Ceglédi járásra.

Községei

Az alábbi táblázat felsorolja az Abonyi járáshoz tartozott községeket, bemutatva, hogy mikor tartoztak ide, és hogy hova tartoztak megelőzően, illetve később.

Község	Mikortól	Honnan	Meddig	Hova
Abony	1898	Kecskeméti alsó járásból	1950	Ceglédi járáshoz
Jászkarajenő	1898	Kecskeméti alsó járásból	1950	Ceglédi járáshoz
Kocsér	1898	Kecskeméti alsó járásból	1950	Ceglédi járáshoz
Kőröstetétlen	1949	Nagykőrös határából	1950	Ceglédi járáshoz
Tápiógyörgye	1898	Kecskeméti alsó járásból	1914	Nagykátai járáshoz
Tápiószele	1898	Kecskeméti alsó járásból	1913	Nagykátai járáshoz
Tószeg	1898	Kecskeméti alsó járásból	1946	Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Központi járásához
Törtel	1898	Kecskeméti alsó járásból	1950	Ceglédi járáshoz
Újszász	1898	Kecskeméti alsó járásból	1946	Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Központi járásához
Zagyvarékas	1898	Kecskeméti alsó járásból	1946	Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Központi járásához

Területe és népessége

Az alábbi táblázat az Abonyi járás területének és népességének változását mutatja be. Az egyes sorok a járás területi változásait mutatják be, az első rovatban megjelölve, mely időszakban érvényes terület adatai találhatók az adott sorban. A következő rovat a járás területnagyságát mutatja az adott időszakban. A további rovatok az adott időszakban érvényes határok között az oszlopfejlécben jelzett népszámlálás adatai szerint talált népességszámot adják meg ezer főre kerekítve.

Az eltérő színezéssel kijelölt adatok mutatják meg az egyes népszámlálásokkor érvényes közigazgatási beosztásnak megfelelő adatokat.

Területi beosztás	Terület	1890-ben	1900-ban	1910-ben	1920-ban	1930-ban	1941-ben
1898–1913 között	671 km²	44	51	55	60	63	62
1913–1914 között	581 km²	38	44	47	51	53	52
1914–1945 között	512 km²	34	39	41	45	47	46
1946–1949 között	284 km²	23	27	28	31	32	31
1949–1950 között	317 km²