A Ceglédi járás Pest vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre. Székhelye Cegléd. Területe 886,30 km², népessége 89 261 fő, népsűrűsége pedig 101 fő/km² volt 2013. elején. 2013. július 15-én három város (Cegléd, Abony és Albertirsa) és kilenc község tartozott hozzá.
A Ceglédi járás a járások 1983. évi megszüntetése előtt is létezett, ezen a néven az 1950-es járásrendezés után, amikor az Abonyi járás székhelyét Abonyból Ceglédre helyezték és nevét ennek megfelelően megváltoztatták.
Települései
| Település |
Rang
(2013. július 15.) |
Közös hivatal |
Kistérség
(2013. január 1.) |
Népesség
(2013. január 1.) |
Terület
(km²)
|
| Cegléd |
járásszékhely város |
Cegléd |
Ceglédi |
36 384 |
244,87
|
| Abony |
város |
|
Ceglédi |
14 769 |
127,97
|
| Albertirsa |
város |
Albertirsa |
Ceglédi |
12 181 |
72,96
|
| Ceglédbercel |
község |
|
Ceglédi |
4 364 |
28,15
|
| Csemő |
község |
|
Ceglédi |
4 166 |
79,44
|
| Dánszentmiklós |
község |
|
Ceglédi |
3 103 |
38,01
|
| Jászkarajenő |
község |
|
Ceglédi |
2 724 |
65,15
|
| Kőröstetétlen |
község |
Cegléd |
Ceglédi |
904 |
32,65
|
| Mikebuda |
község |
Albertirsa |
Ceglédi |
681 |
42,17
|
| Tápiószőlős |
község |
|
Ceglédi |
2 928 |
31,79
|
| Törtel |
község |
|
Ceglédi |
4 383 |
84,16
|
| Újszilvás |
község |
|
Ceglédi |
2 674 |
38,98
|
Története
A Ceglédi járás elődje az Abonyi járás volt, melynek neve 1898-ig Kecskeméti alsó járás volt és a 19. század közepén az addigi Kecskeméti járás feldarabolásával jött létre.
Az 1950-es járásrendezés során 1950. június 1-jén az Abonyi járás székhelyét Abonyból a rég városi ranggal rendelkező, jobb közlekedési helyzetben lévő, a térség tényleges központjának szerepét betöltő Ceglédre helyezték át, és elnevezését is ehhez igazították. Egyidejűleg a Monori járástól ide csatolták azt a négy községet, melyek közelebb fekszenek Ceglédhez mint Monorhoz.
Ezt követően a járás községeinek listája 1983 végi megszűnéséig csak új községek alakítása miatt változott: Cegléd és Nagykőrös nagy kiterjedésű határának egyes részeiből alakult 1952-ben Csemő és 1954-ben Nyársapát. Részben Jászkarajenő területéből jött létre 1954-ben Tiszajenő község, melyet Szolnok megye Szolnoki járásához osztottak be, és ezzel a járás – és vele Pest megye – elveszítette utolsó tiszai partszakaszát.
1984. január 1-jével új közigazgatási beosztás jött létre Magyarországon. A járások megszűntek és a megyék város- és nagyközségkörnyékekre oszlottak. A Ceglédi járás községei közül kettőt a Nagykőrösi, a többit a Ceglédi városkörnyékhez osztották be.
Községei 1950 és 1983 között
Az alábbi táblázat felsorolja a Ceglédi járáshoz tartozott községeket, bemutatva, hogy mikor tartoztak ide, és hogy hova tartoztak megelőzően, illetve később.
A tanácsrendszer első éveiben, 1950 és 1954 között Cegléd és Nagykőrös jogállása közvetlenül a járási tanács alá rendelt város volt, vagyis a járáshoz tartoztak.
| Község |
Mikortól |
Honnan |
Meddig |
Hova
|
| Abony |
1950 |
Abonyi járásból |
1983 |
Ceglédi városkörnyékhez
|
| Albertirsa |
1950 |
Monori járásból |
1983 |
Ceglédi városkörnyékhez
|
| Ceglédbercel |
1950 |
Monori járásból |
1983 |
Ceglédi városkörnyékhez
|
| Csemő |
1952 |
Cegléd és Nagykőrös határából |
1983 |
Ceglédi városkörnyékhez
|
| Dánszentmiklós |
1950 |
Monori járásból |
1983 |
Ceglédi városkörnyékhez
|
| Jászkarajenő |
1950 |
Abonyi járásból |
1983 |
Ceglédi városkörnyékhez
|
| Kocsér |
1950 |
Abonyi járásból |
1983 |
Nagykőrösi városkörnyékhez
|
| Kőröstetétlen |
1950 |
Abonyi járásból |
1983 |
Ceglédi városkörnyékhez
|
| Mikebuda |
1952 |
Albertirsa határából |
1983 |
Ceglédi városkörnyékhez
|
| Nyársapát |
1954 |
Cegléd és Nagykőrös határából |
1983 |
Nagykőrösi városkörnyékhez
|
| Törtel |
1950 |
Abonyi járásból |
1983 |
Ceglédi városkörnyékhez
|
Történeti adatai
![]() | Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében! |
Források
