PROFILPELAJAR.COM

	A walesi bárdok
	A walesi bárdok kézirata
Szerző	Arany János
Megírásának időpontja	1857. június után vagy 1861 körül
Nyelv	magyar
Témakör	massacre of the bards
Műfaj	ballada
	A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók A walesi bárdok témában.
	A Wikimédia Commons tartalmaz A walesi bárdok témájú médiaállományokat.

A walesi bárdok Arany János 1857 júniusában elkezdett és valószínűleg 1861 körül^[2]^[3] befejezett, majd 1863-ban publikált történelmi balladája. A költőt a Magyarországra látogató Ferenc József köszöntésére kérték fel, ő azonban a betegségére hivatkozva elhárította a lehetőséget,^[4] de később megírta A walesi bárdokat. Arany az alkotás középpontjába a bűn és a bűnhődés gondolatát állította. A költemény burkolt, allegorikus jelentést tartalmaz: a költőknek sohasem szabad megalkudniuk a kegyetlen, gőgös zsarnoksággal, el kell azt ítélniük, és helytállásukkal mindenkor példát kell mutatniuk.

Keletkezése

1857-ben Ferenc József osztrák császár és magyar király első ízben jött Magyarországra. Ebből az alkalomból Arany Jánost is felkérték, hogy készítsen egy dicsőítő verset az uralkodóhoz. A költő visszautasította a kéretlen megtiszteltetést, majd később – elképzelhető, hogy a látogatás hatására – megírta A walesi bárdokat. Ez a vers a magyar emberekben a remény ébrentartását szolgálta, mely az 1848–49-es szabadságharc bukása és az azt követő időszakban történt megtorlások miatt elveszettnek látszott. Sokan a szabadságharc leverése után kétségbeestek, kilátástalannak látták a helyzetet. A szerző őket akarta felrázni, nekik akart példát mutatni a bátor helytállásra.

A balladát Arany 1863. november 1-jén jelentette meg saját hetilapjában, a Koszorúban. Saját névvel közölte, de címe alatt ez állt: "Ó-ángol ballada", mintha a költemény fordítás lenne. A lap félévi, összesített tartalomjegyzékében azonban, ugyancsak saját nevén, eredeti balladaként vállalta fel: "Ó-ángol modorban, Arany J." ^[5]

A ballada valós eseményeket dolgoz fel. I. Eduárd angol király 1277-ben valóban meghódította a korábban önálló, a kelták által irányított Walest. A legenda szerint az uralkodó 500 énekmondót végeztetett ki, mert nem voltak hajlandók az általuk gyűlölt zsarnokot éltetni. Egyértelmű a hasonlóság a XIII. századi események és az 1850-es évek magyarországi viszonyai között: Edward maga Ferenc József, a walesi bárdok pedig a magyar költők.

Szerkezete

Ballada

Zichy Mihály: Illusztráció A walesi bárdokhoz

Egyszólamú: az események időrendben egymás után következnek, egy cselekményszálon bontakoznak ki. Az ismétlődő sorok („Edward király, angol király/... fakó lován...”) három részre tagolják a balladát.

1. Edward megszemléli új tartományát, a leigázott Walest. A megfélemlített urak gazdag lakomával vendéglik meg az uralkodót és kíséretét. A király kevesli a finom ételek és pompás italok sorát, azt akarja, hogy dicsőítsék a legyőzött, megfélemlített túlélők: hozassanak énekeseket, akik megünneplik győzelmét.

2. Három bárdot vezetnek elé. Dicsőítés helyett, valamennyien megvádolják a gyűlölt zsarnokot. Edward féktelen dühében kegyetlen parancsot ad: máglyán égessenek meg minden olyan walesi énekest, aki ellenszegül akaratának. Ötszáz bárd vértanúhalált hal, de egy sem dicsőíti a hódítót, sőt átkot mondanak a fejére.

3. Az átok megfogan: Edward megőrül, fülében zeng a máglyahalált halt bárdok éneke.

Felépítése

I. Előkészítés: Edward király Wales-be látogat
II. Bonyodalom: Kitörése a lakomán
III. Kibontakozás: A három bárd éneke
- 1. Az ősz énekes
- 2. A fiatal bárd
- 3. A vakmerő
IV. Tetőpont: Az uralkodó parancsa
V. Megoldás:
- Ötszáz bárd kínhalála
- A zsarnok megőrül

Edward jellemzése

A zsarnok uralkodót a megnyilvánulásaiban és döntéseiben a durva erőszak jellemzi. Walest katonai erővel meghódítja, a megmaradt őslakók behódolnak neki, de a lelkükben gyűlölik az idegent („Orcáikon, mint félelem,/Sápadt el a harag.”). Edward dühöngve tör ki, amikor észreveszi a rettegést és az ellenszenvet a walesi urak arcán. A király tombol, amikor a bárdok szembeszállnak vele. Erőszakossága révén úgy véli, hogy a sértéseket, amiket az énekesek mondtak a szemébe, csak vérrel moshatja le. Bűneinek súlyát nem bírja elviselni, féktelen, meggondolatlan parancsa következményeitől lélekben összeroppan, a bárdok - általa folyamatosan hallott - énekétől megőrül.

A három bárd

Az énekesek jelleme színrelépésükkor azonnal megmutatkozik. Az első, a megfontolt öreg bárd kemény szavakkal vádolja meg a királyt. A középső, a kezdetben halk szavú fiatal is szemébe mondja a zsarnoknak a véleményét. A vakmerően felbukkanó, harcias harmadik megátkozza a hódítót. Az utolsó bárdot - egyes feltételezések szerint - Arany János a szabadságharcban meghalt barátjáról, Petőfi Sándorról mintázta. Mások szerint a 3. énekmondó (illetve mindhárom) maga a ballada szerzője, aki így mondott véleményt az osztrák császárról.

Versforma

Arany szerette a stílusjátékokat, a skót balladaformát is tökéletes művészettel utánozta. A ballada ritmusa, alliterációi ennek megfelelőek. A versszakok négy sorból állnak, a páratlan sorok négyes jambusok, a páros sorok hármas jambusok. A rímek a páros sorokat kapcsolják össze (x a x a).

A rímek közül élénk hatásúak:

fű kövér – honfivér
Sire (ejtsd: szír) – sír
Vadat – halat – falat

Mesteriek az ellenfelek összerímeltetése:

Eduárd – velszi bárd
Eduárd – ifju bárd

A páros sorok belső rímei a vers zenei hatását erősítik. Pl.: Van-e ott folyó és földje jó?

Emlékezete

2017. március 2-án, Arany János születésének 200. évfordulóján Eric Fairbrother, a walesi Montgomery(wd) polgármestere a Freeman of Montgomery címet adományozta A walesi bárdok szerzőjének.^[6]^[7] 2022. május 14-én emléktáblát avattak Montgomery városában, a tábla magyarul, angolul és walesi nyelven méltatja Arany Jánost és költeményét. ^[8]
Csordás Dániel, fiatal magyar grafikus a klasszikus magyar költeményből modern képregényt készített.^[9]
Karl Jenkins (walesi zeneszerző) Zollman fordítását felhasználva kantátákat írt 2011-ben.

Jegyzetek

↑ A walesi bárdok kézirata (magyar nyelven). MTA KIK. (Hozzáférés: 2017. március 15.)
↑ A 2000-es évek közepén Milbacher Róbert rekonstruálta A walesi bárdok keletkezésének körülményeit, és ennek kapcsán arra a következtetésre jutott, hogy a balladát Arany János 1861 körül írhatta vagy legalábbis fejezhette be, részben Széchenyi István Ein Blick című pamfletjének hatására, részben pedig azért, mert megtudta, hogy egy másik költő, Tóth Endre Ötszáz gael dalnok címmel ugyancsak megírta a walesi bárdok történetét.
↑ Milbacher Róbert (2006/1). „Szegény, szegény Eduard királyǃ? (Újabb adalékok A walesi bárdok értelmezéséhez)” (magyar nyelven) (pdf) (Irodalomtörténet), 44–90. old.. o. (Hozzáférés: 2017. március 15.)
↑ Tisztelt Szerkesztő Ur! Vettem becses felszólitását, de nem vagyok oly állapotban, hogy annak eleget tehessek. Physicai bajom, mely a lélekre tompítólag, a kedélyre leverőleg hat, s melyben évek óta sinlődöm, akadályoz a munkában. Hivatkozom az összes szépirodalmi lapokra s egyéb folyóiratokra, melyek jóllehet szűntelen sűrgetnek, egy év óta alig közöltek tőlem valamit, s ha igen, az is valamely régibb töredék volt. Így hát nem én vagyok az oka, ha rokkant Pegazusommal nem jelenhetek meg a fényes tisztelgésnél: lesznek mások, fiatalabbak, kik azt a helyet díszesebben betöltik mint én. [...] tisztelője Arany János
↑ Hász-Fehér Katalin (2014). „[www.epa.oszk.hu/02500/02518/00344/pdf/EPA02518_irodalomtortenet_2014_2.pdf Bárdok Walesben – A walesi bárdok keletkezés- és közléstörténete]”. Irodalomtörténet 95 (2), 186-223. o.
↑ Walesi díszpolgár lett Arany János (magyar nyelven). hirado.hu, 2017. március 4. (Hozzáférés: 2017. március 4.)
↑ Hungary celebrates legendary tale of Welsh bards' slaughter (angol nyelven). bbc.com, 2017. március 2. (Hozzáférés: 2017. március 4.)
↑ Emléktáblát kapott Arany János A walesi bárdokból ismert Montgomeryben (magyar nyelven). telex.hu, 2022. május 15. (Hozzáférés: 2022. május 15.)
↑ Csordás Dániel - Arany János: A walesi bárdok (magyar nyelven). eletbenmaradnanak.hu. (Hozzáférés: 2017. március 9.)