A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem matematikusai

Szegedi matematikus találkozó 1928
Felső sor (balról jobbra): Riesz Frigyes, Kerékjártó Béla, Haar Alfréd, Kőnig Dénes, Ortvay Rudolf
Középső sor: Kürschák József, G. D. Birkhoff, O. D. Kellogg, Fejér Lipót
Alsó sor: Radó Tibor, Lipka István, Kalmár László, Szász Pál

Kolozsvárott 1872-ben nyílt meg az első modern egyetem, amely 1881-ben felvette a Ferenc József Tudományegyetem nevet. 1919-ben, a hatalomváltás miatt, el kellett menekülnie, előbb Budapesten, majd Szegeden működött, majd 1940-ben (részben) visszaköltözött Kolozsvárra. 1945-ben jogutód nélkül megszüntették, amikor létrehozták a Bolyai Tudományegyetemet. Ez utóbbit 1959-ben erőszakkal egyesítették a Victor Babeş Tudományegyetemmel, létrehozván a Babeș–Bolyai Tudományegyetemet.

Matematika az egyetemen

A kolozsvári egyetem korábban vált fontos matematikai központtá, mint a budapesti. A 20. század elején olyan hírességek tanítottak itt, akikre ma is állandóan hivatkoznak a matematika oktatása során is. Riesz Frigyes és Haar Alfréd funkcionálanalízisbeli, Fejér Lipót sorelméleti eredményei, Farkas Gyula híres egyenlőtlenség-rendszerekre vonatkozó lemmája (amely a nevét viseli) ma az alapképzés részei, a világ minden táján matematikát tanuló diák hall ezekről.

Kezdetben Brassai Sámuel és Martin Lajos tanította a matematikát, habár egyikük sem volt képzett matematikus, Brassai nem is foglalkozott a matematika kutatásával. Vályi Gyula és Réthy Mór már más szemlélettel rendelkeztek, fontosnak tartották nemcsak a tanítást, de a kutatást is. Brassai minden gáncsoskodása ellenére Vályi Gyula ápolta a Bolyai-kultuszt, rendszeresen tartott előadást a Bolyai-geometriáról. Schlesinger Kolozsvárra kerülésével meglendült a nemzetközi kutatásba való bekapcsolódás. A csúcs azonban akkor jött el, amikor Fejér Lipót, Riesz Frigyes, Haar Alfréd, Farkas Gyula (aki fizika előadásokat tartott, de matematikusként is számon tartjuk) tevékenykedtek a kolozsvári egyetemen. Klug Lipót az ábrázoló geometria máig egyik legnagyobb alakja.

Említésre érdemes még Schmidt Ágoston, a Kolozsvári Piarista Főgimnázium tanára, aki 1873-ban Rostockban doktorált, és 1874–1879 között magántanárként működött az egyetemen. Akkor ő volt az egyetlen a két matematikai tanszéken, akinek doktori fokozata volt. Sem Brassai Sámuel, sem Martin Lajos nem voltak doktorok, autodidakták lévén, az egyetem díszdoktorokká avatta őket.[1]

1911-től Dávid Lajos, aki akkor székelyudvarhelyi tanárként dolgozott, magántanárként tanított a kolozsvári egyetemen (kéthetenként tartotta az óráit).

1940-ben a Szegedről visszakerülő egyetemre Riesz Frigyes nem jött vissza, csak Szőkefalvi-Nagy Gyula aki a szegedi tanárképzőből 1939-ben került az egyetemre, és aki a tanítás és kutatás mellett Kolozsváron dékáni szerepet is vállalt a háborús körülmények közepette igen nehézkesen működő egyetemen. Az ebben az időben még itt tevékenykedők közül (Borbély Samu, Varga Ottó, Dávid Lajos) csak Borbély Samu maradt a háború befejezése után is ameddig engedték, mert a magyar állampolgárságú tanárokat már nem tűrték meg az egyetemen az 1948-as tanügyi reform után.

A matematikustanárok listája

1872–1945 között a következő matematikusok tanítottak a Ferenc József Tudományegyetemen:

Név Kolozsváron
tanított
Brassai Sámuel (1800–1897)  1872–1883
Martin Lajos (1827–1897)  1872–1897
Réthy Mór (1846–1925)  1874–1886
Schmidt Ágoston (1845–1902)  1874–1879
Vályi Gyula (1855–1913)  1881–1911
Farkas Gyula (1847–1930)  1887–1915
Schlesinger Lajos (1864–1933)  1897–1911
Klug Lipót (1854–1945)  1897–1917
Fejér Lipót (1880–1959)  1905–1911
Riesz Frigyes (1880–1956)  1911–1919
Haar Alfréd (1885–1933)  1912–1919
Szőkefalvi Nagy Gyula (1887–1953)  1915–1919

Név Szegeden
tanított
Riesz Frigyes (1880–1956)  1922–1940
Haar Alfréd (1885–1933)  1922–1933
Kerékjártó Béla (1898–1946)  1922–1938
Szőkefalvi Nagy Gyula (1887–1953)  1939–1940
Név Kolozsváron
tanított
Borbély Samu (1907–1984)  1941–1944
Dávid Lajos (1881–1962)  1940–1944
Szőkefalvi Nagy Gyula (1887–1953)  1940–1944
Varga Ottó (1909–1969)  1941–1942(?)

A szegedi egyetemen 1922 és 1940 között tanársegédek voltak: Radó Tibor, Kalmár László, Lipka István. 1940 és 1945 között a következő gyakornokok dolgoztak a kolozsvári egyetemen: Fejes Tóth László, Molnár József, Nemes Béla, Gáspár Gyula és Fila Jenő.

Könyvek és egyetemi jegyzetek

Az egyetem matematikusainak könyvei és kézzel írott sokszorosított egyetemi jegyzetei jó része ma is megtalálható a kolozsvári egyetem matematikai könyvtárában. Ezek közül több elérhető digitalizált formában.[2] A jegyzeteket egyetemi hallgatók írták le gyorsírással az előadásokon, majd átírták, és azután került sor a sokszorosításukra.

Jegyzetek

  1. ↑ Oláh-Gál Róbert: Egy elfelejtett piarista tudóstanár: Schmidt Ágoston (1845–1902), Szabadság, 2012. jan. 25. Online hozzáférés Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
  2. ↑ EMT – digitalizált anyagok. [2012. július 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 7.)

Források

Farkas Gyula egyik könyvének címlapja
Vályi Gyula egyik kézírásos jegyzetének belső címlapja
Schlesinger Lajos egyik kézírásos jegyzetének belső címlapja

További információk

Kapcsolódó szócikkek