Ez volt az első választás, amit a 2012. január 1-jével hatályba lépett új alaptörvény rendelkezései szerint tartottak meg.
A választáson több kisebb párt is indult, melyeket a közbeszéd „kamupártoknak” vagy „bizniszpártoknak” nevezett, mert úgy vélték, hogy csak a pártfinanszírozási törvény[5] alapján járó juttatások elnyerése céljából alakultak, és tényleges politikai tevékenységet nem, vagy alig végeztek.
A választásra az Alaptörvény alapján az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május havában kerül sor. A konkrét időpontot a köztársasági elnök jelöli ki,[6] legkorábban a szavazást megelőző kilencvenedik, legkésőbb a megelőző hetvenedik napon. A választás napja nem eshet a munka törvény könyve szerinti munkaszüneti napra, továbbá húsvét-, illetve pünkösdvasárnapra. A választást vasárnap kell megtartani.
A választást Áder János köztársasági elnök a lehető legkorábbi időpontra, 2014. április 6-ra tűzte ki.[7]
A választási rendszer
Magyarországon az országgyűlési képviselők választását a 2011. évi CCIII. törvény szabályozza. A 2014-es volt az első olyan rendszerváltás utáni országgyűlési választás, amely csak egyfordulós.[8]
Az Országgyűlés létszámát 386-ról 199-re csökkentették, de a választási rendszer továbbra is vegyes rendszerű: 106 képviselő egyéni választókerületben (OEVK) relatív többséggel kerül megválasztásra, 93 képviselő pedig párt,- illetve (újdonságként) nemzetiségi listán kerül be a parlamentbe arányos rendszerben, kiegészítve a szavazatszámot a töredékszavazatokkal. A töredékszavazatok olyan szavazatok, melyek az egyéni kerületben nem értek mandátumot (vesztesek szavazatai), továbbá az új rendszerben a nyertes "felesleges" szavazatai is ilyenek, melyekre nem volt szükség a győzelemhez. Azon jelöltek, akik függetlenként indultak, vagy egy olyan párt jelölte őket, amely nem állított országos listát, vagy állított, de nem érte el a parlamenti küszöböt, azoknak a szavazatai nem tudnak töredékszavazatként hasznosulni. Így ha egy ilyen jelölt győz, akkor a győzelemhez már nem szükséges, "felesleges" szavazatok elvesznek, míg ha veszít, akkor az összes rá adott szavazat elveszik.
A területi listákat eltörölték, helyette – és a kompenzációs lista helyett – létre lett hozva az országos (párt-) lista.
Országos lista
Egyéni képviselőjelölt állításához most már csak 500 aláírás szükséges (a régi 750 ajánlószelvény helyett). Országos listát az a párt állíthat, amelynek 27 választókerületben, de legalább 9 megyében és Budapesten van egyéni jelöltje.[9] Egy választópolgár több indulni kívánó pártnak is támogathatja a jelöltjét.
Képviselők választása
Egyéni képviselők
Az egyéni választókerületekben az a jelölt lesz a képviselő, aki a legtöbb szavazatot kapja. A vesztes jelöltek, továbbá a győztes jelölt győzelemhez nem szükséges (első − (második + 1)) szavazatai töredékszavazatnak számítanak.
Listás szavazatok kiosztása
2014-ben a nemzetiségi választópolgárok dönthetnek úgy, hogy nem pártlistára, hanem nemzetiségük listájára szavaznak. A mandátumkiosztáskor a nemzetiségi listák szavazatait is figyelembe veszik.
Szintén újdonság, hogy 2014-ben először a magyarországi lakcímmel nem rendelkező, határon kívüli magyarok is szavazhatnak pártlistára.
A mandátumok kiosztása:
össze kell adni a listás szavazatokat,
ha egy nemzetiség megszerezte az összes országos listás szavazat per 93 per 4 darabnyi szavazatot, kap egy kedvezményes mandátumot,
a megszerezhető listás mandátumok számából a nemzetiségek által megszerzett mandátumok számát le kell vonni,
a mandátumokat az 5%-ot elérő pártok (kettős listánál 10, hármas vagy többesnél 15%-ot) és az 5%-ot elérő nemzetiségek között kell kiosztani,
a pártok szavazataihoz a töredékszavazatokat hozzá kell adni, a nemzetiségek szavazataiból pedig a kedvezményes kvótát le kell vonni,
a mandátumokat táblázatos módszerrel (ún. D’Hondt-módszerrel) kell elosztani (táblázatot készítünk: első sor a szavazatok, második a szavazatok fele, harmadik a harmada, negyedik a negyede stb., a legnagyobb számokat „bekarikázzák”, minden párt annyi mandátumot kap, mint ahány „karika” van az oszlopában).
Azok a nemzetiségek, amelyek nem jutottak mandátumhoz, egy nemzetiségi szószólót (a lista első helyezettje) küldhetnek az országgyűlésbe. A szószólót az országgyűlési képviselőkkel azonos jogok illetik meg, leszámítva, hogy nem szavazhat a parlament döntéseikor.
Regisztráció, szavazás külföldön
A magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárnak regisztrálnia nem kell, részére a Nemzeti Választási Iroda 2014. február 17-ig megküldte a választási értesítőt. Amennyiben a választópolgár a szavazás napján külföldön tartózkodott, személyesen, online vagy postai úton a helyi választási irodánál kérvényezhette külképviseleti névjegyzékbe való felvételét a szavazást megelőző nyolcadik napig. Amennyiben a választási iroda a választópolgárt a külképviseleti névjegyzékbe felvette, a választópolgár a szavazás napján (az amerikai kontinensen a szavazás napját megelőző napon) személyesen, a kérvényben megjelölt külképviseleten szavazhatott.
A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár csak abban az esetben szavazhatott, ha előzetesen online vagy postai úton kérelmezte felvételét a választói névjegyzékbe a Nemzeti Választási Irodánál. Erre 2013. november 1-jétől a választást megelőző 15. napig volt lehetősége.[10] Amennyiben a választási iroda a választópolgárt a névjegyzékben regisztrálta, a levélben szavazás szavazólapjának elkészültét követően haladéktalanul megküldte a szavazási levélcsomagot a választópolgár számára. A választópolgár szavazatát a levélcsomaghoz mellékelt válaszborítékban adhatta le. A borítékot
a Nemzeti Választási Irodába juttathatta el úgy, hogy a szavazást megelőző napon 24 óráig megérkezzen
a magyarországi szavazást megelőző tizenöt napon belül minden munkanapon 9 és 16 óra között, valamint a külképviseleti szavazás ideje alatt eljuttathatta bármely külképviseleti választási irodába
a magyarországi szavazásra rendelkezésre álló időszakban eljuttathatta bármely országgyűlési egyéni választókerületi választási irodába[11]
Kritikák
A választással kapcsolatos kritikák elsősorban a külföldön élő, de magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok szavazati joga és a választáson megjelent úgynevezett „kamupártok” vagy „bizniszpártok” kapcsán érkeztek.
Külföldi szavazás
A korábbi választásokhoz hasonlóan a külföldön élő, de magyarországi lakcímmel is rendelkező választópolgárok a külképviseleti névjegyzékbe történt felvétel után a szavazás napján (illetve bizonyos helyeken előtte való napon) személyesen, a kérvényben megjelölt külképviseleten szavazhattak. A külföldön élő, de magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgároknak (vagyis a külhoni magyaroknak) 2014-ben nyílt először lehetősége részt venni a választásban. Ők a névjegyzékbe történt felvétel után szavazási levélcsomagot és a szavazat leadására való válaszborítékot kaptak, melyben postán adhatták fel szavazatukat a szavazás napját megelőzően.[12]
A szavazás ilyen kettős formája a kritikusok szerint diszkriminatív volt, mert az első esetben a választópolgárnak akár több száz kilométert is utaznia kellett (volna) a külképviseletig és ott sorban állva leszavazni, míg második esetben a házhoz küldött levélcsomag révén postai úton is eljuttatható volt a szavazat, ezért az első eset alá tartozó választópolgárok nehezebben tudtak élni szavazati jogukkal. Ellenzéki oldalról azt vélelmezték a szabályozás mögött, hogy a lakcímmel nem rendelkező, Kárpát-medencei határon túli magyarok jelentős Fidesz-támogatása miatt van szüksége a Fidesznek a törvény ilyen kitételeire, míg a lakcímmel rendelkezők között sok egzisztenciális okokból kivándorolt személy van, akik emiatt is kritikusabban szavaznának.[13] A harmadik Orbán-kormány a választás után sem tervezte a törvény módosítását, mert az szerintük megfelel az alkotmányos kívánalmaknak,[14] amit az Alkotmánybíróság is megerősített. Az AB határozata szerint nincs hátrányos megkülönböztetés a két eljárásban, mert nem azonos csoportokról van szó, és az alaptörvényből nem vezethető le, hogy biztosítani kellene a magyarországi állandó lakóhellyel rendelkezők számára is a levélszavazás lehetőségét.[15] Az Együtt párt reagálása szerint „az Alkotmánybíróság a Fidesz csaló választási rendszerét mentegette.”[16]
A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint a külképviseleteken 24 119-en szavaztak (a legtöbben, 4435-en az Egyesült Királyságban),[17] ami az összes szavazat 0,47%-a. Levélben 128 712 választópolgár küldte a szavazatát (a legtöbben, 58 330-an Romániából),[18] ami 2,55%-ot jelent.
2020 júliusában a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség vádat emelt a Seres Mária Szövetségesei párt vezetői ellen a 2014-es választáshoz kapcsolódva 117 millió forint kárértékű, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének gyanújával.[38]
A Nemzeti Választási Bizottság 2014. február 26-ig a következő, a választáson indulni kívánó jelölő szervezeteket (pártokat és országos nemzetiségi önkormányzatokat) vette nyilvántartásba (zárójelben a rövidítés, illetve nyilvántartásba vétel dátuma):[81]
Egyéni választókerületi jelöltté váláshoz a választási törvények alapján: 500 aláírást kell összegyűjteni. Egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat az új rendszerben.[82]
Pártlistát azok a pártok állíthatnak, amelyek legalább 27 egyéni választókerületi jelöltet állítanak, legalább 9 megyében és Budapesten. Nemzetiségi lista állításához a nemzetiségi névjegyzékben regisztrált választópolgárok 1%-ának, de legfeljebb 1500 embernek az ajánlását kell összegyűjteni.[82]
Országos listát állított pártok (összesen 18). A listában az első 20 jelölt neve van feltüntetve, a miniszterelnök-jelölt vastag betűvel került kiemelésre.[101]
1. Seres Mária
2. Hermann Henrik
3. Tóth Katalin Irén
4. Sándor József
5. Tóthné Kun Andrea Éva
6. Szalóczi Pál Károly
7. Rézműves Anikó
8. Horváth Zoltán
9. Tóth István Jánosné
10. Surányi Tibor
11. Szedlacsek Enikő
12. Mátrai Csaba
13. Kalanovicsné Fábus Éva Zsuzsanna
14. Dankó Géza Gábor
15. Molnár Ferencné
16. Csenki Mihály
17. Kiss Klára
18. Bercsényi Zoltán
19. Mészárosné Rostás Katalin Márta
20. Horváth István Mihály
1. Makay Zsolt
2. Horváth István Attila
3. Jagarics Ferenc
4. Gyüre Lajos
5. Szilassyné Dr. Albert Csilla Magdolna
6. Zsiros László
7. Nagy Péter
8. Atyánszky György Ernő
9. Varga Zoltán Péter
10. Vági Ágnes Csilla
11. Tóth Melinda Anna
12. Molnár László Sándor
13. Bajkó-Sokoray István Bálint
14. Vadász Beáta
15. Máté Lajos
16. Jámbor Zoltán
17. Nyíri Sándor
18. Tokaji Attila
19. Horváth Péter Gábor
20. Budainé Kelemen Erzsébet
1. Kásler Árpád
2. Czuczi Ernő
3. György Zoltán Imre
4. Orsovai János
5. Pachl Tamás
6. Töviskesné Dsupin Judit Ibolya
7. Vörös János
8. Szenes Zsolt
9. Balázs Árpád Mátyás
10. Török Edina
11. Laukó Lenke
12. Szilcz Ildikó
13. Szendrei Attila
14. Lovas Ildikó Éva
15. Kovacsics Imre
16. Vass Szilvia
17. Chrabák Sándor
18. Zsibrita András
19. Papp Lajos
20. Farkas Gábor
1. Schmuck Andor Ákos
2. Suha György Zsolt
3. Dávidné Németi Imola Erika
4. Schiller László
5. Koszta Károly
6. Deák Boldizsár
7. Árok Kornél
8. Asztalos Lajos
9. Rózsa Gyula Attila
10. Hingl János Zsolt
11. Gál József
12. Farkas László
13. Juhász István
14. Sturmann Béla
15. Alex Ágnes Kornélia
16. Pisák Pál Lajosné
17. Szöllősi Istvánné
18. Mácsik János
19. Tóth Tibor
20. Dr. Terebesiné Kovács Éva
1. Szepessy Zsolt László
2. Darcsi Natália
3. Póka László
4. Vajtai Pál Gyula
5. Szoboszlai Barna
6. Dr. Erdei Csaba
7. Farkas László
8. Taracközi Zoltán
9. Bagdi Sándor Gábor
10. Gervai Valter
11. Pukkai Tamás
12. Suhajdáné Toldi Zsanett Dea
13. Nagy Judit Erzsébet
14. Baróczi Péter Imre
15. Barabás Gyöngyvér
16. Póka Leila
17. Pálosi Attila
18. Jakab József
19. Egyed Mónika
20. Kiss Erika
1. Horváth Aladár
2. Horváth József
3. Dancs Mihály
4. Fenyvesi Tibor
5. Botos Ibolya
6. Barkóczi Géza
7. Dr. Horváth Ferenc
8. Bogdán Csaba
9. Varga Zoltán
10. Dr. Deák Dániel
11. Bordás Géza
12. Lévai István
13. Sárközi Jánosné
14. Lakatos Gabriella
15. Balogh Gusztáv
16. Horváth Csabáné
17. Orbán Gyula
18. Balogh Károly
19. Danyi Flórián
20. Lakatos Attila
1. Dr. Szili Katalin
2. Szabó Lajos
3. Ivády Gábor
4. Horváth Ferenc
5. Falus Zsolt Ferenc
6. Czöndör Gyula
7. Dr. Mandl Károly Ferenc
8. Láng Márta
9. Takács Gábor
10. Gyovai István
11. Szabó József
12. Schnabl Marianna
13. Barna László István
14. Rába László
15. Köhler Ákos Tamás
16. Dr. Tamási László
17. Kállai József
18. Tamás László Ferenc
19. Kittl János István
20. Csipkay Botond Zoltán
1. Kovács Szabolcs
2. Orbán Gergő
3. Nagy Richárd
4. Faragó Bence
5. Gáspár Szabolcs
6. Orbán Szandra
7. Fendrikné Kovács Adrienn
8. Fendrik Attila
9. Gábriel Márta
10. Hozbor Ádám
11. Hozbor Aliz
12. Nagy Ildikó
13. Kámán Dávid Miklós
14. Tar Krisztián
15. Németh Erik
16. Horváth Barbara
17. Balázs Rita
18. Szabó Kornél
19. Dénes Árpád
20. Kander Richárd
1. Ács László
2. Dr. Brezovits László János
3. Farkas Bertalan
4. Kovács Ferenc Gábor
5. Mayer Péter
6. Lázár Andrea
7. Szabóné Pákozdi Éva
8. Kovács Lili
9. Budai Ildikó Andrea
10. Brezovits Rita
11. Pállay Szilvia
12. Furik Viktória
13. Földi Rózsa
14. Klie Ferenc
15. Pudics Elek József
16. Vitéz Attila
17. Kiss Bernadett
18. Csatószegi Zsolt
19. Varga Szabolcs András
20. Budai Antal János
1. Táncsics Péter
2. Racker Béla
3. Szabó Bettina
4. Kozmor Ákos
5. Földvárszki István
6. Fehér László
7. Horváth Norbert
8. Mersich Dániel
9. Szalai Ferenc Róbert
10. Horváth Zoltán
11. Kárai Erzsébet
12. Hajdu Zsolt
13. Horváth Detre
14. Kovács Patrik
15. Kuglics Zoltán Tibor
16. Molnár István Imre
17. Horváth Zoltán
18. Dominek Zoltán
19. Németh Sándor
1. Pásztori Patricia
2. Radányi Norbert
3. Belovai Kristóf Endre
4. Ódor Ferenc
5. Krekács Dániel Zsolt
6. Tóth Sebestyén
7. Mile Melinda
8. Petre-Varga Fruzsina Zsuzsanna
9. Katona Éva
10. Jakab Gabriella
11. Homolya Emese Krisztina
12. Demeter István
13. Márton Máté
14. Kovács Boglárka
15. Veres Botond
16. Szaksz Tamás
17. Straub András
18. Beregszászi Lili
1. Tiner György
2. Balogh Istvánné
3. Szabolcsi Miklós
4. Horváth Zoltán Tamás
5. Hunyadi László
6. Balasi Ágnes
7. Csecserits Artúr
8. Kriskó Áron
9. Törökné Dzsaja Erzsébet Ildikó
10. Kriskó Zoltán
11. Gáspár Zsolt Tibor
12. Balogh István
13. Gregus Ilka
14. Szakál Balázs
15. Lovass András Márton
16. Juhász Hilda
17. Bosánszki Péter
Összesen
19 jelölt
18 jelölt
17 jelölt
Országos listát állított nemzetiségi önkormányzatok, első 5 jelölt neve.
A választás után a jelölő szervezetek 38 ezer ajánlóívvel nem számoltak el időben, ezért csaknem 80 pártot és magánszemélyt összesen 2,1 milliárd forintra bírságoltak a választási bizottságok. Önként csupán 20 millió forint büntetést fizettek be, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pedig csak 1,2 millió forintot, a tartozás kb. 6 ezrelékét tudta behajtani 2014 novemberéig.[131]