A 2010-es megyei közgyűlési választásokat október 3-án bonyolították le, az általános önkormányzati választások részeként.
Tolna megyében a szavazásra jogosultak fele, több mint nyolcvanezer ember ment el szavazni. A szavazók három lista jelöltjei közül választhattak.
A választásokat elsöprő fölénnyel a Fidesz-KDNP nyerte meg – tíz képviselőjük kétharmados többséget jelentett a közgyűlésben. Az MSZP második, a Jobbik harmadik lett.
A közgyűlés újraválasztotta hivatalban lévő elnökét, Puskás Imrét, a Fidesz-KDNP listavezetőjét.
A választás rendszere
A megyei közgyűlési választásokat az országosan megrendezett általános önkormányzati választások részeként tartották meg. A szavazók a településük polgármesterére és a helyi képviselőkre is ekkor adhatták le a szavazataikat.
A nyár folyamán jelentősen megváltozott a megyei közgyűlések választási rendszere. Az új törvény (2010. L.[1]) legfontosabb változtatása a képviselők létszámának csökkentése (a korábbi létszám ~35-55%-ára) és az egy választókerületre való áttérés volt (a korábbi kettő helyett). További változtatás volt még az ajánlások számának 0,3%-ról 1%-ra, illetve a bejutási küszöb 4%-ról 5%-ra emelése.
A korábbi választási eljárásból érvényben maradt, hogy a közgyűlési választásokon csak a községek, nagyközség és városok polgárai vehettek részt, a megyei jogú városokban élők pedig továbbra sem. A választók listákra szavazhattak, amelyek között a szavazatokat arányosan osztották el, és a képviselőket továbbra is négyéves időszakra választották.
A választási reform következtében, Tolna megyében a közgyűlés létszáma 15 főre csökkent, a korábbi 41-ről. Az új szabályok szerint a megyei közgyűlések létszáma a megye egészének lakosságszámához igazodott – függetlenül attól, hogy Szekszárd polgárai nem szavazhattak a Tolna megyei önkormányzat összetételéről. Ebben az évben a megyének 240 ezer lakója volt.[3]
A közgyűlést a megye 98 községének és tíz városának polgárai választhatták meg.[4] A tíz város közül azonban csak négyben éltek tízezernél többen.
A választópolgárok száma 168 ezer volt. A polgárok több mint fele ötezer fősnél nem népesebb településeken élt, míg egyharmaduk tízezer fősnél nagyobb városokban lakott.
A legkevesebb választó a megye közepén található Murga községben lakott (74 polgár), a legtöbb pedig Dombóváron élt (16 605 polgár).
A közgyűlési választók eloszlása településméret szerint[2]
Négy szervezet vett részt a jelöltállítási folyamatban, ketten önálló, ketten pedig közös listát állítottak. A jelöltek száma 58 volt. A listák mindegyikét országos pártok állították.
Listák
A listaállításhoz szükséges ajánlások gyűjtésére két és fél hét állt rendelkezésre – augusztus 16. és szeptember 3. között.[7] Ez alatt az idő alatt önálló lista állításához 1680, közös lista állításához 2000 választópolgár ajánlásának összegyűjtésére volt szükség.[8]
Az előző közgyűlés pártjai közül a Fidesz és a KDNP közös listát, az MSZP pedig önálló listát állított. Az MDF nem vett részt a jelölési folyamatban.[9] Először indult a választásokon a Jobbik. (A rendszerváltás óta ez volt az első olyan önkormányzati választás, amelyen egyetlen megyei szervezet sem állított közgyűlési listát Tolna megyében.)
A jelöltek száma kiegyenlítetten oszlott el az egyes listák között: az MSZP 17, a Jobbik 18, míg a Fidesz-KDNP 23 jelölttel vágott neki a választásoknak.
A Fidesz-KDNP listájának élén a megyei közgyűlés hivatalban lévő elnöke, Puskás Imre, míg az MSZP listájának elején egy korábbi elnök, Frankné Kovács Szilvia szerepelt.
A képviselőjelöltek a listákon elfoglalt helyük szerint[10]
Jobbik
Fidesz-KDNP
MSZP
1.
László Ferenc
dr. Puskás Imre
Frankné dr. Kovács Szilvia
2.
Tóth Endre Géza
dr. Pálos Miklós
Tóth Gyula
3.
Bencze János
Márkus György
Krauss Péter
4.
Koroknai Ernő Róbert
Széles András
Takács László
5.
Antal Zoltán
Kapitány Zsolt
dr. Vöröss Endréné
(A szavazólapokon a listák első öt helyezettje szerepelt.)
A további jelöltek
6.
Nagy Szilveszter
dr. Égi Csaba
Néber Tibor
7.
Csehi Zoltán Mihályné
Takács Zoltán
dr. Benkő András
8.
Mikó Nikolett
Porga Ferenc
Horváth Zsolt
9.
Kajtár József
dr. Sümegi Zoltán
Szebényi Géza
10.
Bérdi Zoltán
Kerecsényi Márton
Pintér Rozália
11.
Ágoston Zoltán
Kollár László
Nagy László
12.
Gáspár Viktor
Kovács István
Nagy Hajnalka
13.
Merényi Imre
Csike György
dr. Radochay Imre
14.
Kersák Lajos
Tóth István
Tóthi Jánosné
15.
Makó Sándor
Szentgyörgyi Zsolt
Heringes Anita
16.
Schuck István
Szűcs Sándor
Bogdán Zoltán
17.
Kiss Gábor
Nagy László
Lucz Csaba
18.
Jerkovics József
Kristóf Károly
19.
Kalányos János
20.
Kalocsa Jenő
21.
dr. Szigethy András
22.
Pécsi Gábor
23.
Bagdy László
Kampány
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
A szavazás menete
A választásokat 2010. október 3-án, vasárnap bonyolították le. A választópolgárok reggel 6 órától kezdve adhatták le a szavazataikat, egészen a 19 órás urnazárásig.
Rendkívüli eseményről nem született tudósítás.[16]
A 168 ezer szavazásra jogosult polgárból 82 ezer vett részt a választásokon (49%), közülük több mint három és fél ezren érvénytelenül szavaztak (4,4%).
A közgyűlésbe jutáshoz szükséges szavazatszám az önálló listáknál 3 929, a közös listák esetében pedig 7 858 volt (az érvényes szavazatok 5, ill. 10%-a).[17]
Eredmény
A legtöbb szavazatot toronymagasan a Fidesz-KDNP (64%) listája kapta. Második helyen az MSZP (22%) végzett, a Jobbik (14%) harmadik lett.
Az új közgyűlés az alakuló ülésén, 2010. október 14-én újraválasztotta a hivatalban lévő elnököt, Puskás Imrét, a FIDESZ-KDNP listavezetőjét (11 igen szavazattal). Főállású alelnökké Kapitány Zsoltot, társadalmi megbízatású alelnökké Pálos Miklóst választották meg - mindketten a FIDESZ-KDNP képviselői (11-11 érvényes szavazattal).[21]
A közgyűlésben két képviselőcsoport jött létre: FIDESZ-KDNP (10 tag), MSZP (3 tag). Frakció nélkül, függetlenként végezhette a munkáját a Jobbik két képviselője.[22]
↑A lakosságszám 2010. január 1-jén 240 153 volt. A törvényben leírt képlet szerint 400 ezer lakóig minden 20 ezer lakó után járt egy képviselői hely – ezek alapján Tolna megyének tizenkétfős közgyűlése lett volna, de a törvény egy másik pontja szerint a képviselők száma tizenötnél nem lehetett kevesebb. Lásd: 1/2010 (VII.7.) TVI határozat. Tolna Megyei Választási Iroda Vezetője, 2010. július 7. (Hozzáférés: 2016. december 15.)
↑ abA kimutatásokban két különböző időpont szerepel a választójogosultak számára vonatkozóan: először a választási folyamat kezdetén (aug. 3.), másodszor pedig a választás napján (okt. 3.). Némi eltérés a két adat között természetesnek mondható.
↑4/2010. (VII. 16.) KIM rendelet. Jog. Miniszteri rendeletek. Országos Választási Iroda, 2010. július 16. [2017. január 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 13.)
↑A választásra jogosultak 1%-a, közös listák esetén legalább 2000 fő. Lásd: Hirdetmény. archiv.tolnamegye.hu. Tolna Megyei Területi Választási Iroda (2010. augusztus) (Hozzáférés: 2016. december 17.)
↑A lista sorszámok sorsolásának eredményére lásd:
16/2010.(IX.7.) határozat. Tolna Megyei Területi Választási Bizottság, 2010. szeptember 7. (Hozzáférés: 2016. december 17.)
↑558/2010. OVB határozat. Országos Választási Bizottság, 2010. augusztus 17. (Hozzáférés: 2016. december 17.)
↑532/2010. OVB határozat. Országos Választási Bizottság, 2010. augusztus 13. (Hozzáférés: 2016. december 17.)
↑500/2010. OVB határozat. Országos Választási Bizottság, 2010. augusztus 6. (Hozzáférés: 2016. december 17.)
↑431/2010. OVB határozat. Országos Választási Bizottság, 2010. július 23. (Hozzáférés: 2016. december 17.)
↑Az OVB által nyilvántartott események között nem szerepelt Tolna megyei, lásd: Rendkívüli események. Országos Választási Bizottság, 2010. október 3. [2016. július 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 17.) A megyei napilap beszámolója ugyanezt erősíti meg: "Rendkívüli esemény sehol sem zavarta meg a voksolás menetét." „Fidesz-KDNP: elsöprő győzelem”, Tolnai Népújság, 2010. október 3., 1. oldal (Hozzáférés: 2016. december 17.)
↑ abA jegyzőkönyvi adatok (C) mezője mutatja a választójogosultak számát, a (D) mező a szavazók számát. Az érvényes szavaztatok száma a (H) mezőben szerepel. Az alábbi táblázat "érvénytelen" rovata a jegyzőkönyv (H) és (D) mezője különbségének felel meg.
↑A képviselők számának változását az előző választásokhoz képest általában szám szerint szokás megadni, ám a jelen választás esetében ennek nem volna sok értelme. A 2006-os választások idején 41 fős volt a közgyűlés, míg 2010-ben a létszám 15 főre zsugorodott. Így az összehasonlítás alapja a testületben betöltött képviselői arány.
↑Tóth Gyula még az alakuló ülés előtt lemondott a képviselői megbízatásáról, helyét az MSZP lista 4. helyén álló Takács László vette át. A 2010. okt. 14-ei alakuló ülés jegyzőkönyvében (1. old.)Archiválva2015. július 1-i dátummal a Wayback Machine-ben szereplő névsor legalábbis erről tanúskodik. (elérés: 2015. okt. 21.)