Közgyűlési választások Borsod-Abaúj-Zemplén megyében ← 2002 2006. október 1. 2010 → Részvétel: 56% 243 ezer szavazó a 433 ezerből Közgyűlés létszáma: 59 fő Többség: 30 fő Jelöltek száma: 258 fő 11 szervezet által A közgyűlésbe bejutó szervezetek lista érvényes szavazat képviselő Fidesz–KDNP 113 723 49% 32 MSZP 89 542 38% 27 {{{lista3}}} {{{százalék3}}} {{{képviselő3}}} {{{lista4}}} {{{százalék4}}} {{{képviselő4}}} {{{lista5}}} {{{százalék5}}} {{{képviselő5}}} {{{lista6}}} {{{százalék6}}} {{{képviselő6}}} {{{lista7}}} {{{százalék7}}} {{{képviselő7}}} {{{lista8}}} {{{százalék8}}} {{{képviselő8}}} {{{lista9}}} {{{százalék9}}} {{{képviselő9}}} {{{lista10}}} {{{százalék10}}} {{{képviselő10}}} {{{lista11}}} {{{százalék11}}} {{{képviselő11}}} {{{lista12}}} {{{százalék12}}} {{{képviselő12}}} Kimaradt 8 szervezet (30 392 szavazat) Érvénytelen szavazat: 8 922 A közgyűlés előző elnöke A közgyűlés új elnöke Gyárfás Ildikó MSZP Ódor Ferenc Fidesz-KDNP

A 2006-os megyei közgyűlési választásokat október 1-jén bonyolították le, az általános önkormányzati választások részeként.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a szavazásra jogosultak bő többsége, mintegy 240 ezer polgár ment el szavazni. A szavazók tizenegy szervezet jelöltjei közül választhattak.

A választásokat a Fidesz-KDNP nyerte meg – harminckét képviselőjük a többséget jelentette az ötvenkilenc fős közgyűlésben. A fennmaradó helyeket az MSZP jelöltjei foglalhatták el. A további nyolc, jelöltet állító szervezet egyike se jutott be a megyeházára.

A közgyűlés új elnöke Ódor Ferenc, a Fidesz-KDNP kistelepülési listavezetője lett.

A megyei közgyűlési választásokat az országosan megrendezett általános önkormányzati választások részeként tartották meg. A szavazók a településük polgármesterére és a helyi képviselőkre is ekkor adhatták le a szavazataikat.

A választási rendszer – immár negyedik alkalommal – az 1994-ben elfogadott szabályokon alapult.^[1]

A közgyűlési választásokon a községek, nagyközségek és városok polgárai szavazhattak. A megyei jogú városban élők – mivel nem tartoztak a megye joghatósága alá – nem vettek részt a megyei közgyűlés megválasztásában.

A választók két választókerületbe tartoztak, ahol listákra szavazhattak. A két választókerület a települések mérete szerint különült el: az egyikbe a legfeljebb 10 ezer lakóval bíró kistelepülések, a másikba pedig az ennél népesebb középvárosok tartoztak. A szavazatokat a két választókerületben külön-külön számolták össze és osztották el arányosan az adott kerületben az érvényes szavazatok 4%-át elérő szervezetek között.

Lakók és megyei képviselők száma^[2][3]

	Település	Lakó (2006.jan.1.)	Választó- polgár	Megyei képviselő
Kistelepülések 10 ezer lakóig	348	395 896	297 070	40
Középvárosok 10 ezer lakó fölött	9	174 368	137 868	19
Közgyűlési választókerületek	357	570 264	434 938	59
Megyei jogú város Miskolc	1	175 608	(142 693)	–
Összesen	358	745 872	(577 631)	59

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a közgyűlés létszáma 59 fő volt. A kistelepülési választókerületben 40, a középvárosiban pedig 19 képviselőt választhattak meg. Miskolc, mint megyei jogú város nem tartozott a megye joghatósága alá, s így polgárai nem is szavazhattak a megye önkormányzatának összetételéről.

A közgyűlést a megye 335 községének és huszonkét városának polgárai választhatták meg. (2002 óta négy település nyert el városi címet.) A huszonkét város közül azonban csak kilencben éltek tízezernél többen, így csak ezek tartozak a középvárosi választókerületbe.

A választásra jogosult polgárok száma 435 ezer volt. A polgárok bő kétharmada a kistelepülési választókerületben lakott, míg szűk harmaduk a középvárosiban.

A legkevesebb polgár a megye északi részén található Debréte községben élt (19 polgár), míg a legtöbb Ózd városában lakott (30 782 polgár).

A közgyűlési választók eloszlása településméret szerint[3]
Településméret (lakók száma)		Település	Választójogosult (2006.júl.20.)[4]		Megjegyzés
Kistelepülési választókerület
	1 – 100	21	1 032	0,24%	legkisebb község: Debréte
	101 – 600	135	34 181	7,86%
	601 – 1 300	96	66 425	15,27%	új város: Pálháza (2005)
	1 301 – 3 000	69	99 855	22,96%
	3 001 – 5 000	52	52 219	12,01%	új város: Abaújszántó és Cigánd (2004)
	5 001 – 10 000	9	43 358	9,97%	új város: Nyékládháza (2003)
		348	297 070	68,30%
Középvárosi választókerület
	10 001 – 25 000	7	81 012	18,63%	Szerencs, Edelény, Sajószentpéter, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Mezőkövesd, Tiszaújváros
	25 000 fölött	2	56 856	13,07%	Kazincbarcika, Ózd
		9	137 868	31,70%
Összesen		357	434 938

A közgyűlés összetétele (2002-2006)^[5]

Szervezetek	Közgyűlési helyek																									Σ
																									vk
MSZP																									24	36
																									12
Fidesz-MDF-MKDSZ																									16	23
																									7
Összesen																									40	59
																									19

A 2002 őszén megalakult (IV.) közgyűlés elnöke Gyárfás Ildikó, az MSZP képviselője volt. Főállású alelnökként Kormos Dénes, társadalmi megbízatású alelnökként Szabó György szolgálta a megye közgyűlését.^{[mti 1]}

Tizenegy szervezet vett részt a jelöltállítási folyamatban. A kistelepülési választókerületben tíz listát állítottak, míg a középvárosiban nyolcat. A jelöltek száma összesen 258 volt (173+85).

A listák döntő részét az országos pártok állították, s a jelöltek számában is elsöprő többséggel bírtak. A tizenegy szervezetből kettő volt megyei gyökerű, négy parlamenten kívüli párt és öt országgyűlési párt.

Lista állításához mind a két választókerületben külön-külön kellett ajánlásokat gyűjteni. Az ajánlások gyűjtésére egy bő hónap állt rendelkezésre – augusztus 4. és szeptember 8. között. Ez alatt az idő alatt a választókerületi polgárok 0,3%-ának ajánlását kellett megszerezni. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kistelepülési választókerületben ez 892, a középvárosiban 414 ajánlást jelentett. Lehetőség volt önálló és közös listák állítására is. A közös listák esetében ugyanannyi ajánlásra volt szükség, mint az önállóak esetében. Arra is volt lehetőség, hogy egy szervezet csak az egyik választókerületben állítson listát.

Az előző közgyűlés pártjai közül az MSZP önállóan, míg a Fidesz újra közös listával indult a választásokon. Igaz ezúttal már nem az MDF-el és az MKDSZ-el, hanem a KDNP-vel együtt. Az MDF tizenkét év után tért vissza önállóan a választási küzdelmekbe.

Először indult a Roma Polgárjogi Mozgalom B.-A.-Z. Megyei Szervezete, míg a Zempléni Településszövetség már harmadszor állt rajtvonalhoz. A további öt országos párt pedig már négy évvel korábban is állított jelölteket, de akkor nem jutottak be a közgyűlésbe.

A Magyar Vidék és Polgári Párt, valamint az FKGP csak a kistelepülési választókerületben állított listát és jelöltjeik száma is alacsony volt (7, ill. 8). Ugyancsak kevés jelölttel vágott neki a választásoknak az RPM (9). A középmezőnyt a Munkáspárt (13), a MIÉP (15), az SZDSZ (20), az MDF (21) és a ZTSZ (23) listái jelentették. A legtöbb jelöltet az MSZP (69) és a Fidesz-KDNP állította (74).

A választásokon részt vevő szervezetek^[6]

Kistelepülési választókerület				Szervezet				Középvárosi választókerület
#.[7]	lista neve	típusa	jelöl­tek száma		neve	jellege	hatóköre	#.[7]	lista neve	típusa	jelöl­tek száma
társadalmi szervezetek
1.	ZTSZ	önálló	18		Zempléni Településszövetség	társ.	megyei[8]	2.	ZTSZ	önálló	5
6.	RPM	önálló	5		Roma Polgárjogi Mozgalom B.-A.-Z. Megyei Szervezete	társ.	országos[9]	7.	RPM	önálló	4
országgyűlésen kívüli országos pártok
2.	MVPP	önálló	7		Magyar Vidék és Polgári Párt	párt	országos[10]
9.	FKGP	önálló	8		Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt	párt	országos[11]
4.	Munkáspárt	önálló	5		Magyar Kommunista Munkáspárt	párt	országos[12]	6.	Munkáspárt	önálló	7
8.	MIÉP	önálló	8		Magyar Igazság és Élet Pártja	párt	országos[13]	1.	MIÉP	önálló	7
országgyűlési pártok
3.	SZDSZ	önálló	10		SZDSZ – A magyar liberális párt	párt	országos[14]	5.	SZDSZ	önálló	10
10.	MDF	önálló	10		Magyar Demokrata Fórum	párt	országos[15]	8.	MDF	önálló	11
5.	MSZP	önálló	49		Magyar Szocialista Párt	párt	országos[16]	4.	MSZP	önálló	20
7.	Fidesz-KDNP	közös	53		Fidesz – Magyar Polgári Szövetség	párt	országos[17]	3.	Fidesz-KDNP	közös	21
					Kereszténydemokrata Néppárt	párt	országos[18]
10 lista			173	11 szervezet				8 lista			85

Listavezetők^[6]

Kistelepülési választókerület	Lista		Középvárosi választókerület
dr. Ódor Ferenc		Fidesz-KDNP	Tállai András
dr. Török Pál		FKGP
Labóczki János		MDF	Szabó Gyula
Barati Attila		MIÉP	Soltész Imre István
Kormos Dénes		MSZP	Gyárfás Ildikó
Szádváry Gyula		Munkáspárt	Budai Ferenc
Laczkó Lászlóné		MVPP
Dancs Mihály		RPM	Horváth Aladár
Balla Erzsébet		SZDSZ	Farkas Zoltán
Májer József		ZTSZ	Laczkó Károly

A kistelepülési választókerület képviselőjelöltjei

(A szavazólapokon a listák első öt jelöltje szerepelt.) ZTSZ Májer József Bűdi Károly Varga László Zuti Lajos Lakó János További jelöltek Csordás Ferenc Kecsmár István Tölgyesi István Hompoth Imre Szabó András Köteles László Dakos János Czili Mátyás Csáki Barnabás Csugány Bertalan Szabó József Barathy György Molnár Tibor MVPP Laczkó Lászlóné Kemény Endre Terjék Istvánné Demjén Zoltán István Király Dénes További jelöltek Gál Attila Soltész János SZDSZ Balla Erzsébet Neuwirth László dr. Sóczó Réka Csipkés István Csizi István További jelöltek Nagy István Hossó Boldizsár Győrfiné Pál Marianna Simkó Sándor Kopasz Beáta Martina Munkáspárt Szádváry Gyula Gulyás János Szabó András Répási János Tóth Barnabásné MSZP Kormos Dénes Gúr Nándor Lukács András Juhász István Nyakó István További jelöltek Ördög Jakab dr. Kormos Imre Vargáné Kerékgyártó Ildikó Galuska László Nyitrai Tibor dr. Koleszár Lajos Tóth Zoltán Csabai Gyula Balogh Attila Ágoston Szvoboda László Mészáros Barnabás Molnár Magdolna Nyeste János Molnár Zoltán Perényi Barnabás Takács Lászlóné Matusz Tamás Kiss Sándor Halász Károly Blaháné Olcsvári Mária Ducsai Attila Elek József Barnabás Gábor Dezső Haragáné Darvas Marianna Hegedűs Dezső Kelemen László Ladomérszky László Magyar Jánosné Magyar Márta Molnár István Mondreánné Lengyel Mária Murányi Norbert Nagy Gyula Nagy Nóra Sipos Attila Sohajda István Suskó József Viktor Szikora Csaba Szokircsák István Szopkó Tibor Szoták Szabolcs Tóth József Sándor Ulrich Attiláné Varga Gábor RPM Dancs Mihály Bordás Géza Lázi Zoltán Glonczi Béláné Farkas Istvánné Fidesz-KDNP dr. Ódor Ferenc Koncz Ferenc dr. Szabó Csaba Tamás Barnabás Demeter Zoltán További jelöltek dr. Sója Szabolcs Gergely Zsolt Baricsak István Jánosné Panyik József Bihari Márta Milánkovich Ernő Marton Péter Szeles András Görcsös Ferenc Hajdú András Ritó Lászlóné Lehóczki István Bodnár László Czeglédi Sándor Nyerges Tibor Aros János Molnár János Vámos Zoltán Hausel József dr. Boholy György Román István dr. Simon Csaba Serfőző Szabolcs Lenártek András Szemán Ákos Gottfried István Kovács Imre Molnár Istvánné Borbás Imréné Bartha Ferenc Tóth Albert Székely Bálint Váradi Ferenc Zsolt Batta Sándor Anderkó József Poráczki Máténé Elekes Péter Hegedüs József Sáfrány Miklós Sike István Nagyné Tóth Tímea Takács Józsefné Illésy László Panykó József Farkas Zoltánné Bartus József Polák Péter dr. Zemlényi István MIÉP Barati Attila Miklós Árpád Szilágyi Sándor Lövey István Sándor Vass József További jelöltek Bodnár Péter Bodnár Csaba Josovith Péter FKGP dr. Török Pál Bárány Imre Berzi János Csorba György Bárány Zoltán További jelöltek Stoff László Greskovits István Dániel Róbert Tamás MDF Labóczki János Gergulics Péter Papp László Szarka Zoltán Kemény Lászlóné További jelöltek Szabó Attila Kertész Béla Galkó Tibor Zsiros László Nagy Gábor

A középvárosi választókerület képviselőjelöltjei

(A szavazólapokon a listák első öt jelöltje szerepelt.) MIÉP Soltész Imre István Várkonyi József Gyula dr. Kós Csaba Rácz Mihály Szaniszló István Zsolt További jelöltek Lévai Ákos Dobó Imre ZTSZ Laczkó Károly dr. Jánosdeák Gábor Németh Károly dr. Szodoray Sándor Tiszolci József Fidesz-KDNP Tállai András Szamosvölgyi Péter Riz Gábor Molnár Oszkár dr. Csiba Gábor További jelöltek Steinerné Vasvári Éva Erdős Tamás Budai Erzsébet Farkas Félix dr. Bélteczki János Csiger Lajos Déry Zoltán Kundrák László Török Dezső dr. Kerékgyártó Judit dr. Domján László Hidegkúti Ákos Hajdu Imre Petercsák Pál Obbágy Csaba Feledy Péter MSZP Gyárfás Ildikó Szabó György Koscsó Lajos Sándor Benedek Mihály Szitka Péter További jelöltek Hutkainé Novák Márta Sztupák Péter dr. Soós Győző Mihályi Helga Vécsi István Kovács Lajosné Praták Zoltánné Bráz György Dóka János Geregúr József Kaló Gyula Kosztrub Tibor Rohonka Sándor Szőgedi Szabolcs Tarjányi Sándor SZDSZ Farkas Zoltán Pétervári György Bardi Miklós dr. Almási György Richter Péter További jelöltek Tóth István Béres László Takács László Krisztián Bárczi Ágnes Szentpéteri Jácint József Munkáspárt Budai Ferenc Török Sándor József Kardos Mihály dr. Szentirmai Károly István Bencs László András További jelöltek Éles János Weinémer László RPM Horváth Aladár - Kótai József Nagy Elemér Berki Elemér MDF Szabó Gyula Rizner József Uray Attiláné Veres Edit Nagy György További jelöltek Bulla Gusztáv Barna Péter Orbán László Erdélyiné Gardi Julianna Kaló István Krizmanics Attiláné

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

A választást 2006. október 1-jén bonyolították le. A választópolgárok reggel 6 órától kezdve adhatták le a szavazataikat, egészen a 19 órás urnazárásig.

Kéked községben több visszaélés gyanúja merült föl a szavazás során, ezért a Területi Választási Bizottság a település választási eredményeit megsemmisítette és szavazás megismétlését rendelte el. Erre október 29-én került sor, így csak ezek után lehetett a végleges megyei eredményt kihirdetni. (Kéked polgárainak a száma 185 volt, ami a megyei közgyűlési választók 0,04%-ának felel meg, így a szavazás megismétlése igen kis mértékben befolyásolta a végeredményt.)

A részvétel összesített adatai^[19][20][21]

				jogosultak arányában	szavazók arányában
Választójogosult[4]			433 193
	Szavazó		242 579	56,00%
		érvényes szavazólap	233 657	53,94%	96,32%
		érvénytelen és hiányzó	8 922	2,06%	3,68%
	Távolmaradó		190 614	44,00%
szavazó 56,0% távolmaradó 44,0% érvényes 96,3%

Kilenc polgár közül öt ment el szavazni

A 433 ezer szavazásra jogosult polgárból 243 ezer vett részt a választásokon (56%). Közülük kilencezren szavaztak érvénytelenül (3,7%).

A részvételi hajlandóság jelentősen eltért a két választókerületben. A kistelepüléseken a polgárok közel 60%-a ment el szavazni, míg a középvárosokban ez az arány bőven 50% alatt maradt.

Az érvénytelen szavazatok aránya is a kistelepüléseken volt magasabb (4,4%-1,7%).

Részvételi adatok választókerületi bontásban[21]
				Kistelepülési választókerület[19]				Középvárosi választókerület[20]
					jogosultak arányában	szavazók arányában			jogosultak arányában	szavazók arányában
Választójogosult[4]				295 984				137 209
	Szavazó			177 115	59,84%			65 464	47,71%
		érvényes szavazólap		169 327	57,21%	95,60%		64 330	46,88%	98,27%
		érvénytelen és hiányzó		7 788	2,63%	4,40%		1 134	0,83%	1,73%
	Távolmaradó			118 869	40,16%			71 745	52,29%

Összesített eredmények^[19][20]

Lista		Érvényes szavazat		Küszöb		Képviselő
		db	arány	kt	kv	fő	arány	+/–
	Fidesz–KDNP	113 723	48,67%	✓	✓	32	54,24%	+9 [22]
	MSZP	89 542	38,32%	✓	✓	27	45,76%	–9
	MDF	6 903	2,95%	✗	✗	0		±?[22]
	SZDSZ	6 539	2,80%	✗	✗	0		±0
	ZTSZ	5 012	2,15%	✗	✗	0		±0
	MIÉP	4 757	2,04%	✗	✗	0		±0
	Munkáspárt	2 468	1,06%	✗	✗	0		±0
	RPM	2 268	0,97%	✗	✗	0		Új
	FKGP	1 484	0,88%	✗		0		±0
	MVPP	961	0,41%	✗		0		±0
Összesen		233 657				59

A 4%-os küszöböt a kistelepülési választókerületben 6 773, míg a középvárosiban 2 573 szavazat jelentette.^[19][20]

A kistelepülési kerületben arra a nyolc listára amelyik nem jutott képviselői helyhez, összesen 22 965 szavazat érkezett, míg a középvárosi hat kimaradó listára 7 427. (13,56% ill. 11,55%)

A középvárosi kerületben az SZDSZ és az MDF listája egy százalékpontos közelségben volt a bejutási küszöbhöz, de mind a kettő alatta is maradt.

Küszöb körüli eredmények (±1%p)

Lista		Választókerület	Eltérés
			Szavazat	%p
	SZDSZ	középvárosi	−253	-0,39
	MDF	középvárosi	−519	-0,81

A közgyűlés összetétele^[23]

Lista		Képviselő
	Fidesz-KDNP	32	54%
	MSZP	27	46%
Összesen		59

A közgyűlés alakuló ülésére november 9-én került sor. Az ülés elnökké választották Ódor Ferencet, a Fidesz-KDNP megyei elnökét, aki a kistelepülési lista éléről került be a közgyűlésbe. Ódor Ferenc 1998 és 2002 között már vezette a közgyűlést. Két főállású és egy társadalmi megbízatású alelnököt választottak még meg: Koncz Ferenc, Gergely Zsolt és dr. Sója Szabolcs személyében (mindhárman a Fidesz-KDNP kistelepülési listáján szerepeltek).^{[mti 2]}

• http://archiv1988-2005.mti.hu

A Magyar Távirati Iroda archívuma elérhető a világhálón, abban az 1988 óta megjelent hírek szabadon kereshetők. Ugyanakkor a honlap olyan technológiával készült, hogy az egyes hírekre nem lehet közvetlen hivatkozást (linket) megadni. Így a kereséshez szükséges alapadatok megadásával újra ki kell keresni az adott hír (cím kulcsszavai, dátum megadása).

Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Önkormányzata (baz.hu):

• Választás. (Hozzáférés: 2017. január 16.)
• Borsod-Abaúj-Zemplén megye közgyűlése. (Hozzáférés: 2017. január 16.)

• Helyi önkormányzati választások
• 2006-os magyarországi önkormányzati választás

Sablon:Megyei közgyűlési választások m v sz 2006-os megyei közgyűlési választások
1990 • 1994 • 1998 • 2002 • 2006 • 2010 • 2014 • 2019
	Dunántúl		Alföld és Észak
	Baranya Fejér Győr-Moson-Sopron Komárom-Esztergom Somogy Tolna Vas Veszprém Zala		Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Nógrád Szabolcs-Szatmár-Bereg
		Közép-Magyarország
		Pest megye • Budapest főváros