16 ország erősítette meg a részvételét az első dalfesztiválra, beleértve Fehéroroszországot, amelynek ez volt az első eurovíziós szereplése, és előbb vett részt a gyermek dalversenyen, mint a felnőtt versenyen.
A verseny győztese a Horvátországot képviselő Dino Jelusić lett, aki 134 pontot összegyűjtve nyerte meg a döntőt, az ország első győzelmét aratva. Legközelebb 2014-ben sikerült a debütáló országnak megnyernie a dalversenyt. A Ti si moja prva ljubav című dal összesen három országtól kapott maximális 12 pontot. A második helyen Spanyolország, míg a harmadik helyen az Egyesült Királyság végzett. Lettország megszerezte legjobb eredményét, kilencedikek lettek, míg Dánia, Norvégia, Svédország és Lengyelország legrosszabb eredményét érte el. A dánok az ötödik, a norvégok a tizenharmadik, a svédek a tizenötödik, míg a lengyelek az utolsó helyen végeztek.
Dániát arra kérték, hogy az első év házigazdája legyen a saját versenyeiken és az MGP Nordic-on szerzett tapasztalatok miatt. 2002. november 27-én erősítették meg, hogy Koppenhága lett a házigazda város, míg a verseny helyszínét csak később, 2003. január 8-án jelentették be.[1][2] A 2003-es verseny pontos helyszíne a körülbelül 10 000 fő befogadására alkalmas Forum Copenhagen.
A verseny logója egy éneklő gyereket ábrázol, utalva a dalfesztivál lényegére.
Ez volt az első Eurovíziós verseny, amelyet 16:9 szélesvásznú és nagyfelbontású adásban sugároztak, de a műsorszolgáltatóknak a hagyományos 4:3 képarányban is felajánlották. Ez volt az első eurovíziós verseny is, ahol DVD-t adnak ki a versenyről. A verseny után úgy döntöttek, hogy a győztes ország nem feltétlenül ad otthont a következő versenynek, ezzel csökkentve a versenyzőkre nehezedő nyomást. A 2003-as verseny előtt bejelentették, hogy a következő évben az Egyesült Királyságban rendezik meg a dalversenyt, bár végül ez nem így történt.
Műsorvezetők
2003 februárjában találgatások indultak a verseny potenciális házigazdájával kapcsolatban. Kezdetben az EBU bejelentette, hogy ezt a szerepet esetleg kiosztják az ír Ronan Keatingnek, aki az 1997-es Eurovíziós Dalfesztivál társműsorvezetője volt, bár ekkor még nem írták alá a szerződést.[4] 2003. október 10-én azonban hivatalosan bejelentették, hogy a verseny házigazdája a Camilla Ottesen és Remee lesznek.[5]
Az élő adás nyitó számát a Fu:el és a Dance Faction adta elő, bár ez nem szerepelt a televíziós közvetítésben. A félidőben a Busted a Crashed the Wedding című dalt adta elő, de Charlie Simpson betegség miatt hiányzott. Másnap azonban jelen volt egy rádióinterjún az Egyesült Királyságban, ahol mind ő, mind a zenekar többi tagja azt sugallta, hogy ez valójában hazugság. Távollétének valódi oka az volt, hogy gyűlölte az eurovíziót. Az adás folyamán a Sugababes a Hole in the Head című dalt adta elő.[8]
A szavazási rendszer megegyezett a hagyományos versenyen alkalmazott szavazási rendszerrel, vagyis minden ország a tíz kedvenc dalára szavazott, amelyek 1-8, 10 és 12 pontot kaptak. A szóvivők növekvő sorrendben hirdették ki a pontokat. A szavazás menete a fellépési sorrendben történt, vagyis Görögország volt az első szavazó és Hollandia az utolsó. A szavazás során öt ország váltotta egymást az élen: az elsőként szavazó Görögország pontjai után Ciprus állt az élen. Horvátország nyolc pontot adott Spanyolországnak, így nagyon rövid időre ők kerültek az első helyre, majd a Fehéroroszországnak adott tizenkét pont által ők vezettek. Ezután Spanyolország visszavette a vezetést, majd Lettország hét pontja az Egyesült Királyságot helyezte az első helyre, de a tizenkét pontnak köszönhetően Spanyolország ismét visszavette a vezetést. Norvégia tizenkét pontja után Horvátország állt az élre. Románia hét pontja után rövid időre megelőzte őket Fehéroroszország, majd a nyolc pontnak köszönhetően Spanyolország volt az első, de a tizenkét pont után ismét Horvátország vezetett. Dánia hat pontot adott Spanyolországnak, akik így ismét átvették a vezetést, de a nyolc pontot Horvátország kapta, akik így ismét élre álltak. Svédország hat pontja után rövid időre Horvátország és Spanyolország holtversenyben vezetett, de Horvátország nyolc pontot kapott, így ismét ők vezettek. Az utolsóként szavazó Hollandia hét pontot adott Spanyolországnak, akik így egy pont előnnyel vették át a vezetést, de a Horvátországnak adott tíz pont eldöntötte a versenyt. Így az első Junior Eurovíziós Dalverseny győztese a horvát Dino Jelusić lett. Érdekesség, hogy a győztes dalt a fellépési sorrendben másodikként adta elő, ahonnan az Eurovíziós Dalverseny legtöbb utolsó helyezettje került ki.
A győztes dal három országtól (Macedónia, Norvégia, Románia) gyűjtötte be a maximális 12 pontot, míg a legkevesebb 2 pontot a spanyolok adták. Emellett Horvátország mindegyik országtól kapott pontot. Ez rajtuk kívül még Fehéroroszországnak, Spanyolországnak, Belgiumnak, az Egyesült Királyságnak és a házigazda Dániának sikerült.
Az utolsó helyen, mindössze 3 ponttal Lengyelország végzett. Érdekesség, hogy a következő évben is a tabella legalján zártak (bár akkor Lettországgal együtt), és akkor is csak 3 pontot kaptak.
A Junior Eurovision Song Contest: Copenhagen 2003 (magyarul: Junior Eurovíziós Dalfesztivál: Koppenhága 2003) a 2003-as Junior Eurovíziós Dalfesztivál dalainak válogatáslemeze, melyet az Európai Műsorsugárzók Uniója és a Universal Music Group közösen jelentetett meg 2003. novemberében. Az album tartalmazza mind a 16 részt vevő ország dalát, valamint a dalverseny főcímdalát. Az albumon Ciprust nevét elírták, Cyprus helyett Cypres került rá.
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
