Az 1994-es megyei közgyűlési választásokat december 11-én bonyolították le, az általános önkormányzati választások részeként.
Győr-Moson-Sopron megyében a szavazásra jogosultak bő fele, több mint százezer polgár ment el szavazni. A szavazók tíz szervezet jelöltjei közül választhattak.
A három jobboldali párt (FKGP, KDNP, MDF) együttesen több mint harminchétezer szavazatot kapott, és ezzel tizenhat közgyűlési székhez jutottak. A szocialisták közel huszonnégyezer vokksal tíz helyet szereztek. Harmadik helyen a szabaddemoraták végeztek, őket a fiatal demokraták követték. Rajtuk kívül még a nyugdíjasok és a mozgáskorlátozottak megyei szervezete került be a megyeházára.
A közgyűlés elnökévé a hivatalban lévő Botos Gábort, az MDF kistelepülési listavezetőjét választották.
A választás rendszere
A megyei közgyűlési választásokat az országosan megrendezett általános önkormányzati választások részeként tartották meg. A szavazók a településük polgármesterére és a helyi képviselőkre is ekkor adhatták le a szavazataikat.
1994 őszén az országgyűlés alapvetően megváltoztatta a megyei közgyűlésekre vonatkozó választási eljárást.[1]
A közgyűlési választásokon a községek, nagyközségek és városok polgárai szavazhattak. A megyei jogú városban élők – mivel nem tartoztak a megye joghatósága alá – nem vettek részt a megyei közgyűlés megválasztásában.
A megye területét két választókerületre osztották, az egyikbe a legfeljebb 10 ezer lakóval bíró kistelepülések, a másikba az ennél népesebb középvárosok tartoztak. A választásokon pártok, társadalmi, ill. nemzetiség szervezetek állíthattak listákat. A szavazatokat a két választókerületben külön-külön számolták össze és osztották el arányosan az adott kerületben az érvényes szavazatok 4%-át elérő szervezetek között.
Győr-Moson-Sopron megyében a közgyűlés létszáma 41 fő volt. A kistelepülési választókerületben 32, a középvárosiban pedig 9 képviselőt választhattak meg. Sopron és Győr, mint megyei jogú városok nem tartoztak a megye joghatósága alá, s így polgáraik nem is szavazhattak a megye önkormányzatának összetételéről.
A közgyűlést a megye 168 községének és nagyközségének, illetve három városának polgárai választhatták meg. (1992-ben három község átcsatolásra került Veszprém megyéből, ezek mindegyike a kistelepülési választókerületbe sorolódott.[4])
A választásra jogosult polgárok száma 191 ezer volt. A polgárok bő negyede lakott 1300 fősnél kisebb községekben, és bő harmada élt háromezer fő fölötti településeken.
A legkevesebb választópolgár a megye délnyugati határán fekvő Csér (49) és a – megye közepén található Cakóháza (58) községekben élt, míg a legtöbb Mosonmagyaróvár (23 712) városában lakott.
Táp községben nem írták ki sem a polgármester-választást, sem a képviselő-választást, mivel nem jelentkezett elegendő jelölt. A megyei közgyűlési választást ettől függetlenül megtartották.[mti 1]
A közgyűlési választók eloszlása településméret szerint[2]
1990-ben a megyei közgyűléseket közvetett módon választották meg. A választás módjából fakadóan az eredmények párterőviszonyok kifejezésére nem voltak alkalmasak. A megye közgyűlése 50 fős volt és kétharmados támogatással lehetett elnököt választani.
Az önkormányzati rendszer átalakulását követően az első közgyűlés alakuló ülésére 1991. január 4-én került sor. Elnököt azonban ezen az ülésen nem tudtak választani. Az első szavazáskor még öt jelölt volt, majd a visszalépések során maradt kettő, végül már csak egy, de az se kapta meg a szükséges kétharmados támogatottságot.[mti 2] A második ülésre január 17-én került sor. Összesen tíz szavazási forduló lebonyolítása után ezen a napon is dolga végezetlenül fejezte be munkáját a közgyűlés. Az első körben még három jelölt volt, majd csak kettő, de a több órás eljárás során egyik sem kapta meg a kellő számú szavazatot.[mti 3] A harmadik ülés előtt egy jelölő bizottságot kértek föl, hogy a szükséges előkészítő munkát elvégezze. A bizottság végül négy jelöltet ajánlott a közgyűlés figyelmébe, de a négy közül ketten nem vállalták a jelöltséget. Így két jelölt közül kellett volna a képviselőknek választaniuk. Mivel a szükséges többség két forduló után sem született meg, hosszas szünetet tartottak. A szünet után az egyik jelölt bejelentette a visszalépését, s így az állva maradt jelölt, Botos Gábor már elnyerte a többség bizalmát. Az új elnök függetlenként jelöltte magát, korábban a mosonmagyaróvári tanács pénzügyi, műszaki, tervezési és munkaügyi vezetőjeként dolgozott. Alelnökké ugyanezen a napon – Szentkúti Károlyt választották meg, aki szintén mosonmagyaróvári kötődésű volt, a városi múzeum igazgatójaként tevékenykedett.[mti 4]
Jelöltállítás
Tíz szervezet vett részt a jelöltállítási folyamatban. A kistelepülési választókerületben 10, a középvárosiban 8 listát állítottak, a jelöltek száma összesen 192 volt (146+46).
A listák többségét az országos pártok állították, és a jelöltek javarésze is az ő listáikon szerepelt. A hat országos párt mellett három társadalmi és egy nemzetiségi szervezet vett részt a jelöltállítási folyamatban.
Listák
Lista állításához mind a két választókerületben külön-külön kellett ajánlásokat gyűjteni. Ezen a választáson a többes ajánlás volt érvényben, ami szerint egy választópolgár több listára is adhatott ajánlást. Az ajánlások gyűjtésére bő két hét állt rendelkezésre – november 6. és 21. között. Ez alatt az idő alatt a választókerületi polgárok 0,5%-ának ajánlását kellett megszerezni. A Győr-Moson-Sopron megyei kistelepülési választókerületben ez 752, a középvárosiban 204 ajánlást jelentett. Lehetőség volt önálló és közös listák állítására is. A közös listák esetében ugyanannyi ajánlásra volt szükség, mint az önállóak esetében. Arra is volt lehetőség, hogy egy szervezet csak az egyik választókerületben állítson listát, sőt arra is, hogy a két választókerületben más-más módon állítson listát.
Az országgyűlési pártok mindegyike állított listát mind a két választókerületben. Az KDNP, az MDF és az FKGP a középvárosi kerületben közösen, míg a kistelepülésiben külön-külön indultak a választáson. A többi párt mind a két kerületben önállóan állított listát.
(A szavazólapokon a listák első öt jelöltje szerepelt.)
FKGP
Horváth Lajos
Kovács Ferenc
Kovács Ottó
Perenyész Endre
id. Katona Viktor
További jelöltek
Naszádos Ferenc
Tilai Lajos
Szabó Péter
Kovács Ferenc
Hatvani László
Sulyok Imre
Kertai Ferenc
Sobieski Bernadett
KDNP
Fülöp Géza
Firtl Mátyás
Schmátovich Mátyás
Szitás József
Nagy Vilmos
További jelöltek
Szalay Imre
Lengyel György
Horváth László
Mentes Alajos
Szalai Béla
Knull László
dr. Cséfalvay György
Horváth József
Hanaszek Ferencné
Nagyné Andirkó Julianna
Mozgáskorlátozottak
dr. Szabó József
Závory Zoltánné
Szabó János
Ponóczky Sándor
Práznek Imre
Reflex
Kovács Károly
Fluck Tamás
Zöld Péter
dr. Kalas György
Szűcs Gábor
Horvátok
Pilsits Mária
Völgyi Géza
Ronczai Jánosné
Kőrösi Jánosné
ifj. Koloszár István
Fidesz
Ágota Gábor
dr. Szakács Imre
Ivanics Ferenc
Ludván István
Andrássy Dénes
További jelöltek
Wajzer Gábor
Plutzer István
MSZP
Ferenczi László
Réti Csaba
dr. Horváth Ferenc
Csiba István
dr. Horváth Gizella
További jelöltek
Aller Imre
Cseh Gyula
Csizmadia Ferenc
Tamás Lőrinczné
Foki Tibor
Horváth László
Pozsgai Balázs
Varga Gizella
Barcs Antal
Drobnitsch Tamás
Horváth Tivadar
Mészáros Mihály
Matyi Istvánné
Tóth Zoltán
Derzsi István
dr. Borbély Lajos
Bokor László
Módos János
Both Ernőné
Hegyi István
Deák Ferenc
Nyárs Gyula
Juhász István
Vincze Kálmán
MDF
Botos Gábor
Mecséri Lajos
Linter Tibor
Nyerges József
Kettinger János
További jelöltek
Frank Lajos
dr. Szabó Ákos
Horváth Lóránt
Wágner Géza
Soós Lajos
dr. Medgyasszay László
Somogyi György
Horváth Ferenc
Molnár Árpád
dr. Kiss István
Pénzes Ambrus
Kapcsa József
Hajas Dezső
Valiczkó Mihály
Böcskei György
Hegyi Attila
Horváth Béla
Jenőffy Gábor
Keszei István
Koháry Ferenc
dr. Laki György
Magyari Zoltán
Lappints Pál
Gránát Károly
Bácsi Anett
Nyugdíjas Szöv.
Jankovits György
Gombás László
Nagy Ferenc
Törzsök Gyula
Skutovics János
További jelöltek
Dömény László
id. Ivánfalvi Ferencné
Karácsony Géza
SZDSZ
dr. Kertész Zoltán
Szentkuti Károly
dr. Mohos Antal
Nagy Jenő
dr. Brandhuber Ferencné
További jelöltek
dr. Bugovics Elemér
Krankovits Ferenc
Németh Endre
Kóbor Lajos
dr. Mayer Béla
Siska Béla
Kulcs Béla
Prájczer Péter
Nagy Imréné
dr. Tombáczné dr. Bertalan Veronika
Koltai János
Czeglédi Lajos
Horváth István
dr. Brandhuber Ferenc
Csereklyei László Gábor
Gavajda Tibor
Major János Péter
Kárpáti Zsolt
Renge János
Kovács Gyula
Csonka Imre
Németh Szilvia
Major Jenő
Brandhuber András
A középvárosi választókerület jelöltjei
(A szavazólapokon a listák első öt jelöltje szerepelt.)
SZDSZ
Varga Gyula
Kovácsné dr. Gaál Katalin
Rédecsi Sándor
Kaszás Gábor
Papp László
További jelöltek
dr. Báznai Bertold
Sándor István
dr. Poór Ferenc
Kiss-Mihály József
Nyugdíjas Szöv.
Rédli József
Herceg Sándor
Seres Józsefné
KDNP-MDF-FKGP
Vörös László
Ábrahám József
dr. Bíró Péter
Kiss Miklós
Háncs Károly
További jelöltek
Mészáros István
Boros Gábor
Csorba Dezső
Papp Gyula
dr. Raskó György
dr. Molnár Mária
dr. Németh László
dr. Horváth Antal János
Csorvási Dánielné
Mozgáskorlátozottak
Bánóczy Zoltán
dr. Thiesz József
Palkovics Gusztáv
Horváth Árpád
Majoros Róbert
Fidesz
Rigler Zoltán
Németh Tamás
Kóczán Zoltán
dr. Dávid József
dr. Dézsi Csaba András
További jelöltek
Nagy Imre
MSZP
Stipkovits Pál
Papp József Lajos
dr. Korognai László
Pócza Mihály
dr. Papp László
További jelöltek
dr. Tóásó Gyula
Boldis Géza
Csutak István
Dobóczky István
Kampány
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
A szavazás menete
A választást 1994. december 11-én bonyolították le. A választópolgárok reggel 6 órától kezdve adhatták le a szavazataikat, egészen a 19 órás urnazárásig.
A 191 ezer szavazásra jogosult polgárból 103 ezer vett részt a választásokon (54%). Közülük öt és félezren szavaztak érvénytelenül (5,5%).
A részvételi hajlandóság jelentősen eltért a két választókerületben. Míg a kistelepüléseken a polgárok több mint 55%-a ment el szavazni, addig a középvárosi kerületben ez az arány nem érte el a 40%-ot. A választói kedv a soproni megyerészen fekvő Ebergőc és Gyalóka községekben volt a legmagasabb (92%-91%), a legalacsonyabb pedig a déli határon fekvő Gyarmaton, valamint Mosonmagyaróváron volt (37%-37%).
Az érvénytelen szavazatok aránya a kistelepülési választókerületben magasabb, míg a középvárosiban alacsonyabb volt (6,1%-2,7%).
Részvételi adatok választókerületi bontásban[7][8]
A választási verseny igen kiélezett volt a jobboldali és a baloldali tábor között. Mindkét oldal a szavazatok bő 38%-át szerezte meg, és a képviselői helyek tekintetében is szorosan alakult a verseny. A jobboldali koalció (FKGP, KDNP, MDF) pártjai tizenhat és a szocialista-szabaddemokrata tábor tizenhét megyeházi székhez jutott a mandátumok elosztása során. Bejutott még, közel 9%-os eredménnyel a Fidesz, ami négy képviselői helyet biztosította a párt számára. Az országos pártok mellett a megyei nyugdíjas szervezet kapott még három, illetve a mozgáskorlátozottak egyesülete egy képviselői megbízatást.
Nem jutott be a megyeházára a Reflex környezetvédelmi szervezet és a horvátok nemzetiségi egyesülete.
A 41 fős közgyűlésben 21 képviselő jelentette a többséget. Az eredmények ismeretében tárgyalások kezdődtek a két országos politikai tömb és a megyei társadalmi szervezetek között. – Mivel a Fidesz csatlakozott a jobboldali táborhoz, így számukra egy, a baloldal számára négy további képviselő meggyőzésére lett volna szükség a közgyűlési többség biztosításához.
Az alakuló ülésre december 21-én került sor a győri megyeházán.
A megelőző napon a jobboldali "középerők" jelentették be az együttműködési szándékukat. Az FKGP, a KDNP, az MDF, a Fidesz és a mozgáskorlatozottak egyesülete összesen 21 képviselői hellyel bírt a közgyűlésben. Közös jelöltjükként az MDF-es Botos Gábort, az 1991 óta hivatalban lévő elnököt jelölték a közgyűlés élére.[mti 5]
A december 21-ei ülésen ennek megfelelően is zajlottak le a dolgok: az elnöki posztra Botos Gábort választották meg, 22 szavazattal. Alelnökké Horváth Lajost (FKGP, 34 szavazattal) és Szakács Imrét (Fidesz, 23 szavazattal) szavazták meg.[mti 6]
↑ abcdA kimutatásokban két különböző időpont szerepel a választójogosultak számára vonatkozóan: először a választási folyamat kezdetén, másodszor pedig a választás napján (dec.11.). Némi eltérés a két adat között természetesnek mondható.
↑Az előző választás óta hattal nőtt a települések száma. 1992. január 1-jén három község, Csikvánd, Gyarmat és Szerecseny elhagyta Veszprém megyét és Győr-Moson-Sopron megyéhez csatlakozott. Ugyanezen a napon Bőnyrétalap község vált ketté Bőny és Rétalap néven, továbbá Tarjánpuszta függetlenedett Ravazdtól. Márciusban pedig Farád önállósodott Csorna városától. Magyarország közigazgatási helynévkönyve pp. 99-103. Központi Statisztikai Hivatal, 2016. január 1. (Hozzáférés: 2018. szeptember 21.)
↑ abA jegyzőkönyvi adatok (D) mezője mutatja a választójogosultak számát, a (F) mező a szavazók számát. Az érvényes szavaztatok száma az (J) mezőben szerepel. Az alábbi tábla "érvénytelen / hiányzó" rovata a jegyzőkönyv (F) és (J) mezője különbségének felel meg.
A Magyar Távirati Iroda archívuma elérhető a világhálón, abban az 1988 óta megjelent hírek szabadon kereshetők. Ugyanakkor a honlap olyan technológiával készült, hogy az egyes hírekre nem lehet közvetlen hivatkozást (linket) megadni. Így a kereséshez szükséges alapadatok megadásával újra ki kell keresni az adott hírt (cím kulcsszavai, dátum).
↑ abcTáp községben a helyi polgármester- és képviselő-választás elmaradt. A polgármesteri címre egyetlen jelentkező sem akadt, a képviselő-jelöltek száma pedig nem érte el a képviselő-testület létszámát. „Nem lesz választás Tápon”, Magyar Távirati Iroda, 1994. november 29. (Hozzáférés: 2018. szeptember 22.) (Mivel ennek következtében a települési jegyzőkönyvi adatok sem állnak rendelkezésre, így választójogosultak és a szavazók száma csak közvetetten számítható ki a települések tételes összesítése, illetve a közgyűlési jegyzőkönyvek különbözetéből.)
↑„Nincs elnöke a Győr megyei Közgyűlésnek”, Magyar Távirati Iroda, 1991. január 4. (Hozzáférés: 2018. szeptember 19.)
↑„Nincs elnöke a Győr megyei közgyűlésnek”, Magyar Távirati Iroda, 1991. január 17. (Hozzáférés: 2018. szeptember 19.)
↑„Elnököt választott a Győr-Moson+Sopron Megyei Közgyűlés”, Magyar Távirati Iroda, 1991. január 24. (Hozzáférés: 2018. szeptember 19.)
↑„Összefogtak Győr-Moson-Sopron megyében a polgári középerők”, Magyar Távirati Iroda, 1994. december 20. (Hozzáférés: 2018. szeptember 21.)
↑„Megalakult a megyei közgyűlés Győrött”, Magyar Távirati Iroda, 1994. december 21. (Hozzáférés: 2018. szeptember 21.)
Források
Választástörténet. Az országos választások és népszavazások eredményeinek archívuma. (Hozzáférés: 2018. szeptember 21.)