1442 Corvina

1442 Corvina
Felfedezése
FelfedezőKulin György
Felfedezés ideje1937. december 29.
Felfedezés helyeBudapest
NévadóI. Mátyás
Ideiglenes név1937 YF, 1931 TA3,
1938 CR, 1974 OX,
A902 UA, A924 EK[1]
KisbolygókategóriaKisbolygóöv
Pályaadatok
Epocha2009. június 18.
Aphélium távolsága3,1066531 CsE[1]
Perihélium távolsága2,6446295 CsE[1]
Fél nagytengely2,8756413 CsE[1]
Pálya excentricitása0,080334[1]
Orbitális periódus1781,1500005 nap
(4,88 év)[1]
Közepes anomália353,46535°[1]
Inklináció1,25353°[1]
Felszálló csomó hossza220,98912°[1]
Perihélium szöge125,66869°[1]
Központi égitestNap
Fizikai tulajdonságok
Átlagos átmérő16,947 km
Forgási periódus77,92 h
Albedó0,145
Színkép típusaS[1]
Abszolút fényesség11,57 m[1]
SablonWikidataSegítség

Az 1442 Corvina (ideiglenes nevén 1937 YF) kisbolygó a Naprendszer kisbolygóövében, a Koronis-családhoz tartozik.

Már 1902-ben és 1924-ben is észlelték egy-egy alkalommal Heidelbergben, 1931 októberében pedig az amerikai Lowell Obszervatóriumban fényképezték le két éjjelen. Kulin György 1937. december 29-én akadt a kisbolygó nyomára a 710 Gertrud megfigyelése közben. Bár másnap, december 30-án és február 5-én ismét lefényképezték Heidelbergben, Kulin György januárban öt, majd február 22-éig további három alkalommal is megfigyelte, így őt tekintik a kisbolygó felfedezőjének. Kulinnak a következő három szembenállás alkalmával is sikerült észlelnie, így viszonylag hamar bekerült a jól ismert pályájú égitestek közé.[2]

Kapcsolódó szócikkek

Források

  1. a b c d e f g h i j k l NASA JPL Kisbolygó Adattár – az 1442 Corvina adatai (angol nyelven). (Hozzáférés: 2009. május 4.)
  2. Sárneczky Krisztián: Sváb-hegyi kisbolygók, szerk.: Keszthelyiné Sragner Márta: Az égbolt mindenkié. Budapest: Magyar Csillagászati Egyesület, 2005, 51. o. ISBN 963-218-243-X.