Szaturnusz

♄ Szaturnusz
2008-as felvétel természetes színben
2008-as felvétel természetes színben
Névadó
Pályaadatok
EpochaJ2000.0
Aphélium távolsága1 503 983 449 km
10,05350840 CsE
Perihélium távolsága1 349 467 375 km
9,02063224 CsE
Fél nagytengely1433,4 millió km
9,582 CsE[1]
Pálya kerülete8,958 Tm
59,879 CsE
Pálya excentricitása0,05415[2]
Orbitális periódus10 757,7365 nap
Sziderikus keringési idő10 756,1995 nap
(29,46 év)
Szinodikus periódus378,10 nap
Min. pályamenti sebesség9,137 km/s
Átl. pályamenti sebesség9,639 km/s
Max. pályamenti sebesség10,183 km/s
Közepes anomália317,02°
Inklináció2,48446°
(5,51° a Nap egyenlítőjéhez képest)
Felszálló csomó hossza113,7153281104°
Központi égitestNap
Holdak82
Fizikai tulajdonságok
Átlagos átmérő120 536 km
Egyenlítői sugár60 268 km
(a földi 9,449-szerese)
Poláris sugár54 364 km
(a földi 8,552-szerese)
Lapultság0,09796
Felszín területe4,27×1010 km²
(a földi 83,703-szerese)
Térfogat8,27×1014 km³
(a földi 763,59-szerese)
Tömeg5,6846×1026 kg
(a földi 95,162-szerese)
Átlagos sűrűség0,6873 g/cm³
(kevesebb, mint a vízé)
Felszíni gravitáció8,96 m/s²
(0,914 g)
Szökési sebesség35,49 km/s
Sziderikus forgásidő0,440023 nap
(10h 33m 38s +1m 52s −1m 19s )[3]
Forgási sebesség9,87 km/s,
35 500 km/h
(az egyenlítőnél)
Tengelyferdeség26,73°
Az égitest északi égi pólusának rektaszcenziója40,59° (2 h 42 min 21 s)
Az égitest északi égi pólusának deklinációja83,54°
Albedó0,47
Felszíni hőmérséklet
Min.82 K Felszín
  Felhők teteje
Átl.143 K Felszín
93 K Felhők teteje
Max.  Felszín
  Felhők teteje
Látszólagos fényesség
  • 1,2
  • -0,24
Abszolút fényesség28
Atmoszféra
Felszíni nyomás140 kPa
Összetevők>93% hidrogén
>5% hélium
0,2% metán
0,1% vízpára
0,01% ammónia
0,0005% etán
0,0001% foszfin
A Wikimédia Commons tartalmaz Szaturnusz témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Szaturnusz a hatodik bolygó a Naptól számítva, a második legnagyobb a Naprendszerben a Jupiter után. Egyike annak az öt bolygónak, amelyik a Földről szabad szemmel is látható. A Szaturnusznak látványos, jégből és törmelékekből álló gyűrűrendszere van. Szaturnuszról, a római istenről nevezték el. Jele az isten sarlójának stilizált képe (Unicode: ♄).

A Szaturnusz belső magja valószínűleg vas-nikkel összetételű, a magot fémes hidrogén veszi körül, ezután egy közbülső réteg következik, amit folyékony hidrogén és folyékony hélium alkot, és végül a bolygó külső takarója gázokból áll. A Szaturnusz légkörének halvány-sárgás színezete van, ezt a benne található ammóniakristályok okozzák.

A fémes hidrogénrétegben elektromos áramok folynak, ez kelti a bolygó körüli mágneses mezőt, ami gyengébb, mint a Föld esetében, de mágneses momentuma 580-szor erősebb, a Szaturnusz nagyobb mérete miatt. A Szaturnusz mágneses mezőjének térerőssége egy huszada a Jupiterének.

A külső légkör általában nélkülözi a kontrasztokat, de hosszabb ideig is fennmaradó alakzatok időnként megjelenhetnek rajta. A szélsebesség elérheti az 1800 km/h-t (ez több, mint a Jupiter esetében, de nem olyan nagy értékű, mint a Neptunuszon).[4]

A Szaturnusz legismertebb jellegzetessége a gyűrűrendszere, amit nagyrészt jégkristály, kisebb mértékben sziklatörmelék és kozmikus por alkot. Legalább 82[5] holdja ismert, ezek közül 53 van hivatalosan elnevezve.

A Titán, a Szaturnusz legnagyobb holdja (a második legnagyobb hold a Naprendszerben) nagyobb, mint a Merkúr bolygó, bár tömege kisebb. Ez az egyetlen olyan hold a Naprendszerben, aminek jelentős légköre van.[6]

Fizikai tulajdonságok

A Szaturnusz légköri sávjai

A Szaturnusz lapított gömb alakú. Az egyenlítői és sarki átmérő majdnem 10%-kal különbözik (120 536, illetve 108 728 kilométer). Ez a nagy sebességű forgás eredménye.[7] A többi gázbolygó szintén lapított, de kisebb mértékben. A Szaturnusz a Naprendszer egyetlen bolygója, melynek sűrűsége kisebb a víznél. Bár a Szaturnusz magja sokkal sűrűbb, mint a víz, az átlagos sűrűsége a gáznemű légkör miatt 0,69 g/cm³. Mágneses tengelye szinte egybeesik a forgástengelyével, ami ellentmond a bolygók mágneses tere kialakulásának, így ez az elmélet módosításra szorul.

Forgástengelye 27°-kal tér el az ekliptikára merőleges egyenestől. Az eltérést a bolygó körül keringő holdak okozzák. Az eltérés a következő pár milliárd évben még tovább fog növekedni. A tengelyferdeség fő oka a legnagyobb hold, a Titán. A holdak egyre távolodnak az anyabolygójuktól, és ez hozzájárul a bolygó tengelyferdeségének kialakulásához, illetve annak növekedéséhez. A ferdeség kialakulásának kezdete mindössze 1 milliárd évvel ezelőttre tehető. A ferdeséghez a Neptunusz bolygó is hozzájárul. A tanulmány készítő két tudós egyike a Párizsi Obszervatóriumban (PSL/CNRS) dolgozik, a másikuk a Sorbonne Egyetemen. A kutatást az Institute of Celestial Mechanics and Ephemeris Calculation intézetben végezték, ami a Párizsi Obszervatórium egyik részlege. A tanulmány 2021. január 18-án a Nature Astronomy szakfolyóiratban jelent meg.[8]

A Szaturnusz belső szerkezete hasonlít a Jupiterhez, egy sziklás mag a központban, felette egy folyékony fémes hidrogénréteg, kívül pedig egy molekuláris hidrogénréteg. A Szaturnusz belsejének hőmérséklete a magnál eléri a 11 700 °C-ot, és emiatt a bolygó több energiát sugároz vissza az űrbe, mint amennyit a Naptól kap. Az energiakülönbség legnagyobb részét a Kelvin-Helmholtz folyamat (lassú gravitációs kompresszió) hozza létre, de ez egyedül nem lehet elegendő, hogy megmagyarázza a Szaturnusz teljes hőtermelését. Egy másik elmélet feltételezi, hogy a bolygó belsejében a folyékony hidrogénben lassan lesüllyedő hélium hőenergiát szabadít fel.[9][10]

A Szaturnusz hőmérséklete -140 és -180 Celsius fok között váltakozik.

A Szaturnusz légköre a Jupiterhez hasonló sávos felépítésű, de a Szaturnusz sávjai sokkal halványabbak és sokkal szélesebbek az egyenlítő közelében. A Szaturnusz szelei a Naprendszerben a leggyorsabbak közé tartoznak. A Voyager adatok szerint elérhetik az 1800 km/h-t.[11] A Szaturnusz halványabb felhőmintázatát a Voyager küldetésekig nem láthattuk. Azóta a földi teleszkópok már annyit fejlődtek, hogy rendszeres megfigyeléseket végezhetnek.

A Szaturnusz általában nyugodt légköre néha hosszú életű oválisokat és más jellemzőket mutat. 1990-ben a Hubble űrtávcső egy óriási fehér felhőt figyelt meg az egyenlítő közelében, amely a Voyager megközelítések idején még nem volt meg. Az 1990-es vihar ún. Nagy Fehér Folt volt, egy egyedülálló, de rövid életű jelenség, durván 30 éves periódussal. Nagy Fehér Foltokat korábban 1876-ban, 1903-ban, 1933-ban, és 1960-ban figyeltek meg. A periódust követve egy másik vihar 2020 körül fog kialakulni.[12]

Az északi póluson egy mintegy 25 000 km széles, közel szabályos hatszög alakú légköri képződmény található, amit még az 1980-as években figyeltek meg először. Jellegzetességét közel szabályos alakja és az adja, hogy együtt forog a bolygóval. Peremén futóáramlás figyelhető meg. Belsejében sötétebb a légkör. Kiterjedése és kialakulása pontosan még nem ismert.[13]

Gyűrűk

A Szaturnusz gyűrűi a Cassini űrszonda felvételén

A Szaturnusz főleg a gyűrűrendszeréről ismert, amely az egyik leglátványosabb objektum a Naprendszerben. A főbb gyűrűk nevei: D, C, B, A, F, G és E (a bolygótól való távolság függvényében).[14]

Történet

A gyűrűket először Galileo Galilei figyelte meg távcsövével 1610-ben, de nem tudta azonosítani őket. Azt írta, "a bolygó nincs egyedül, hanem három részből áll, amelyek majdnem érintik egymást és soha nem mozdulnak el egymáshoz képest". 1612-ben a gyűrűk síkja közvetlenül a Föld felé irányult és a gyűrűk látszólag eltűntek, majd 1613-ban újra megjelentek.[15]

1655-ben Christiaan Huygens volt az első, aki felvetette, hogy a Szaturnuszt egy gyűrű veszi körbe. Egy, a Galiliénál fejlettebb távcsövet használva Huygens megfigyelte a Szaturnuszt, és azt írta: "a Szaturnuszt egy vékony, széles gyűrű veszi körbe, amely sehol nem érinti".[15]

1675-ben Giovanni Domenico Cassini megállapította, hogy a Szaturnusz gyűrűjét valójában több kisebb gyűrű és a köztük lévő rések alkotják; a legnagyobb ilyen rést később Cassini-résnek nevezték el.

1859-ben James Clerk Maxwell bebizonyította, hogy a gyűrűk nem lehetnek egy tömbből, és felvetette, hogy apró részecskéből állnak, melyek egymástól függetlenül keringenek a bolygó körül.[16] Maxwell elméletét 1895-ben bizonyították be a gyűrűkről végzett spektroszkópos megfigyelésekkel, amelyeket James Keeler végzett a Lick Obszervatóriumban.

Fizikai tulajdonságok

A gyűrűket már kisebb távcsővel is meg lehet figyelni. 6630 és 120 700 kilométer magasságban találhatók a Szaturnusz egyenlítője fölött. Vastagságuk mindössze 10 m körüli, helyenként azonban 4 km-es magasságot elérő hullámok találhatók benne.[17] Főleg kőzetekből, vas-oxidból és jégrészecskékből állnak, melyek mérete a porszemtől a kisebb személygépkocsiig terjed.

Két fő elmélet létezik a Szaturnusz-gyűrűk eredetének magyarázatára. Az egyik elmélet, amelyet eredetileg a 19. században Édouard Roche javasolt az, hogy a gyűrűk egyszer a Szaturnusz egyik holdját alkották, melynek pályamagassága annyira lecsökkent, hogy a bolygó közelében az árapályerők miatt széthullott (lásd Roche-határ). Ennek az elméletnek egy változata, hogy a hold egy nagy üstökössel vagy aszteroidával való ütközés miatt hullott szét. A második elmélet szerint a gyűrűk soha nem képezték egy hold részét, hanem az eredeti csillagközi anyagból maradtak meg, amelyből a Szaturnusz kialakult. Ezt az elméletet széles körben ma már nem fogadják el, mióta a gyűrűkről úgy tudják, néhány millió éves időszakon túl instabilak, tehát viszonylag új eredetűek lehetnek.

Míg a legnagyobb gyűrűrések, mint például a Cassini-rés vagy az Encke-rés, a Földről is megfigyelhetők, a Voyager szondák felfedezték, hogy a gyűrűket több ezer kisebb gyűrű és vékony rések bonyolult szerkezete alkotja. Ez a szerkezet a Szaturnusz-holdak gravitációs vonzásából származik.

A Cassini űrszonda adatai azt mutatják, hogy a Szaturnusz gyűrűi saját légkörrel rendelkeznek. A légkör molekuláris oxigénből (O2) áll, ami a Napból érkező ultraibolya fény és a gyűrűkben lévő vízjég kölcsönhatásából jön létre.

Küllők

Küllők a B-gyűrűben

1980-ig a Szaturnusz gyűrűinek szerkezetét kizárólag a gravitációs erők hatásaként magyarázták. A Voyager szondák sugaras alakzatokat találtak a B-gyűrűben, melyeket küllőknek hívunk, és amelyeket ezzel a módszerrel nem magyarázhattak meg. A küllők sötétnek tűnnek a gyűrűk fényesebb része mellett. Feltételezik, hogy elektromágneses kölcsönhatásokhoz kapcsolódnak, mivel a Szaturnusz magnetoszférájával majdnem egyidejűleg keringenek. Mindazonáltal a küllők kialakulásának folyamata egyelőre ismeretlen.

Huszonöt évvel később a Cassini űrszonda megint megfigyelte a küllőket. Úgy tűnik, idényjellegű jelenségek, akkor jelennek meg, mikor a Szaturnusz napéjegyenlőséghez közelít. A Cassini megérkezésekor a küllők nem voltak láthatóak. Néhány tudós az addigi modellek alapján, 2007-re jósolta meg a küllők megjelenését. A Cassini képkezelő csapata ezért állandóan küllőket keresett a gyűrűk képeiben, melyeket végül meg is találtak a 2005. szeptember 5-én készített felvételeken.

Porgyűrű

A porgyűrű a Szaturnusz körül
(a bolygó méretarányosan a kép közepén, a kis körben helyezkedik el – tőle jobbra nagyítva látható)

A Spitzer űrteleszkóp infravörös felvételei alapján 2009. október 6-án óriási, az eddig ismertek méretét messze meghaladó, porból és jégszemcsékből álló gyűrűt fedeztek fel a Szaturnusz körül. A gyűrű átmérője körülbelül 300-szorosa, vastagsága pedig mintegy 20-szorosa a bolygó átmérőjének. A látható fény tartományában egyáltalán nem figyelhető meg, ezért maradhatott eddig észrevétlen. Az egész alakzat kiterjedésére jellemző, hogy ha szabad szemmel láthatnánk, a Földről nézve két teliholdnyi átmérőt foglalna el az égbolton. A porgyűrű belső széle a bolygótól körülbelül 6 millió kilométerre található, míg a külső széle durván 12 millió kilométeres távolságig terjed. A porgyűrű mintegy 27 fokos szögben hajlik a fő gyűrűrendszer síkjához.[18]

Az újonnan felfedezett gyűrű messze a legnagyobb az óriásbolygó ismert gyűrűihez képest. Nem rendelkezik éles határokkal. Benne kering a Phoebe hold, amely a feltételezések szerint a gyűrű anyagának forrása. Az égitest minden bizonnyal nem a bolygóval együtt keletkezett, a Szaturnusz később fogta be.

A 2003-ban indított, a Nap körül keringő, 2009-ben a Földtől 107 millió km-re levő Spitzer-űrtávcső a hideg (kb. 80 K hőmérsékletű, -193 °C) por infravörös sugárzását detektálta a Szaturnusz környezetéből.

Az új gyűrű talán egy régi rejtélyre is választ adhat a Szaturnusz rendszerével kapcsolatban. A kétarcú – az egyik oldalán fényes, a másikon sötét – Iapetus hold talán attól néz ki ilyen furcsán, mert kölcsönhatásban áll az óriásgyűrűből származó poranyaggal. Míg a Iapetus, a legtöbb más hold és a belső gyűrűk is egy irányban keringenek, addig a Phoebe és a hozzá kapcsolható új alakzat az ellenkező irányban. A Iapetus egyik felén csapódhat le a gyűrűből befelé jutó por, mint nyári estéken a rovarok az autók szélvédőin.[19]

Holdak

A Szaturnusz holdjai

A Szaturnusznak 2019-ben 82 holdja ismert.[20] A további holdak besorolása nehézkes. A pontos számukat nem lehet meghatározni, mert nézőpont kérdése, hogy mi számít valódi holdnak, és mi egy gyűrűhöz tartozó szikla vagy jégdarab.

  • Az űrkorszak előtt kilenc ismert holdja volt a Szaturnusznak.
  • 1980-ban a Voyager–1 űrszonda további kilenc holdat fedezett fel.
  • A 2000-ben kezdődött felmérés során 12 új holdat azonosítottak, többnyire kis méretű szikla- és jégdarabokat.
  • 2003-ban a földi teleszkópok felvételei alapján sikerült rátalálni egy új holdra.
  • A Cassini űrszonda 2004-ben érkezett meg a Szaturnuszhoz és még abban az évben 5 újabb holdat fényképezett le.
  • 2004-ben és 2005-ben földi távcsövekkel további 12, külső pályán keringő holdat fedeztek fel.[21][22]
  • 2006-ban a Cassini űrszonda, a Hubble-űrtávcső és földi teleszkópok felvételei alapján újabb 8 holdat sikerült beazonosítani [23][24]

A holdak közül sok kis méretű van: 57-ből 31 átmérője nem éri el a 10, további 13 pedig az 50 km-t.[25] A holdak közül csak hét elég nagy ahhoz, hogy gömb alakba álljon össze saját gravitációja alatt. A Szaturnusz legfigyelemreméltóbb holdja a Titán, a Naprendszerben az egyetlen hold, amelynek sűrű légköre van.

A Szaturnusz nagy holdjai és a Hold összehasonlítása
(zárójelben a Holdhoz viszonyított arány)
Név
Átmérő [km] Tömeg [t] Pályasugár [km] Periódus [nap]
Mimas 400
(10%)
4 × 1016
(0,05%)
185 000
(50%)
0,9
(3%)
Enceladus 500
(15%)
1,1 × 1017
(0,2%)
238 000
(60%)
1,4
(5%)
Tethys 1060
(30%)
6,2 × 1017
(0,8%)
295 000
(80%)
1,9
(7%)
Dione 1120
(30%)
1,1 × 1018
(1,5%)
377 000
(100%)
2,7
(10%)
Rhea 1530
(45%)
2,3 × 1018
(3%)
527 000
(140%)
4,5
(20%)
Titán 5150
(150%)
1,35 × 1019
(180%)
1 222 000
(320%)
16
(60%)
Iapetus 1440
(40%)
2 × 1018
(3%)
3 560 000
(930%)
79
(290%)

További holdak:

Megfigyelés

A Szaturnusz nézete a Földről

A Szaturnuszt történelem előtti idők óta ismerik. Ez a legtávolabbi bolygó, amely könnyen észrevehető szabad szemmel. A másik négy a Merkúr, a Vénusz, a Mars és a Jupiter. Az Uránusz csak sötét éjszakákon látható szabad szemmel. A Szaturnusz az éjszakai égbolton fényes, sárgás csillagként jelenik meg, +1 és 0 magnitúdó közötti látszólagos fényességgel. Hozzávetőleg 29,5 év alatt tesz meg egy teljes fordulatot a Nap körül. Legalább 20-szoros nagyítású optikai segédeszköz szükséges ahhoz, hogy a Szaturnusz gyűrűi megfigyelhetők legyenek.

A Szaturnusz a Nappal történő együttállás (konjunkció) időszakának kivételével jól látható az éjszakai égbolton, de a bolygót és a gyűrűket legjobban akkor láthatjuk, amikor a bolygó szembenállásban (a bolygó az égbolton a Nappal ellentétes pontban) van. A 2005. január 13-i szembenállás során a Szaturnusz fényesebb volt, mint bármikor lesz 2031-ig, javarészt a gyűrűk Földhöz viszonyított helyzete miatt.

Kutatás

Űrszondák

Műhold neve Megérkezés Küldetés típusa Távolság (km) Sorsa
Pioneer–11 NASA 1979. szeptember 1. közelrepülés 20 900[26] A Naprendszert elhagyó pályára állt
Voyager–1 NASA 1980. november 12. közelrepülés 124 000[27] A Titánnal való találkozása után, folytatta Naprendszerből kivezető útját
Voyager–2 NASA 1981. augusztus 25. közelrepülés 100 800 Pályára állt a Uránusz felé
Cassini Huygens NASA Európai Űrügynökség 2004. július 1. keringőegység - 2017. szeptember 15-én irányított becsapódással ért véget

Pioneer–11

A Pioneer–11 a Szaturnusznál

A Szaturnuszt először a Pioneer–11 látogatta meg 1979 szeptemberében. A bolygó felhőitől 20 000 kilométerre repült el. Kisfelbontású képeket készített a bolygóról és néhány holdról; a képek felbontása nem volt elég jó ahhoz, hogy felszíni alakzatokat lehessen kivenni rajtuk. Az űrszonda tanulmányozta a gyűrűket is; a felfedezések között volt a vékony F-gyűrű és a tény, hogy a sötét rések a gyűrűkben fényesek, mikor a Nap irányába néznek, tehát nem teljesen üresek. Pioneer–11 megmérte a Titán hőmérsékletét is.[28]

Voyager

A Voyager–2 szonda a Szaturnusz mellett

1980 novemberében a Voyager–1 űrszonda látogatta meg a Szaturnusz rendszert. Visszaküldte az első nagy felbontású képeket a bolygóról, a gyűrűkről és holdakról. Először láthattuk a különféle holdak felszíni jellemzőit. A Voyager-1 végrehajtott egy Titán közelrepülést is, amellyel nagyban hozzájárult az óriáshold kutatásához. Bebizonyosodott, hogy Titán légköre látható hullámhosszon áthatolhatatlan, úgyhogy felszíni részletek nem voltak láthatók. A közelrepülés megváltoztatta az űrszonda röppályáját, amely így elhagyhatta a Naprendszer síkját.

A Titán holdról készült közelkép

Majdnem egy évvel később, 1981 augusztusában a Voyager–2 folytatta a Szaturnusz rendszerének tanulmányozását. A Szaturnusz holdjairól, a légkörben és a gyűrűkben végbemenő változásokról több közelkép is készült. A közelrepülés idején a szonda mozgatható kameraplatformja néhány napon keresztül beragadt és a tervezett fényképezés egy részét nem tudták elvégezni. A Szaturnusz gravitációját felhasználva az űrszonda röppályáját az Uránusz felé irányították.

A Voyager szondák több új holdat erősítettek meg és fedezték fel a gyűrűk közelében vagy belsejében. Felfedezték a kisebb Maxwell- és Keeler-rést is.

Cassini-Huygens szonda

2004. július 1-jén a Cassini–Huygens űrszonda pályára állt a Szaturnusz körül, de már azelőtt megkezdte a holdrendszer tanulmányozását. 2004 júniusában megközelítette Phoebe holdat, amelyről nagy felbontású képeket és adatokat küldött.

A Cassini még kétszer közelítette meg a Titánt, mielőtt leválasztották róla 2004. december 25-én a Huygens szondát. A Huygens 2005. január 14-én leereszkedett a Titán felszínére. A légköri ereszkedés közben és a leszállás után is rengeteg adatot küldött. 2005 folyamán a Cassini további közelrepüléseket végzett a Titánnál és más jeges holdaknál.

2006. március 10-én a NASA bejelentette, hogy a Cassini gejzírekben feltörő folyékony vízre utaló bizonyítékot fedezett fel az Enceladus holdon.[29]

2006. szeptember 20-án a Cassini felfedezett egy korábban ismeretlen gyűrűt a fényesebb fő gyűrűkön kívül, illetve a G és az E gyűrűn belül.[30]

2006-tól a szonda négy új holdat fedezett fel és erősített meg, majd 2009-ben egy ötödiket, a G gyűrűben.[31][32] Az elsődleges küldetése 2008-ban ért véget, ekkorra 74 keringést végzett a bolygó körül. A küldetést kétszer is meghosszabbították, először 2010-ig, majd 2010 februárjában 2017-ig ismét meghosszabbították az addig is nagyon sikeres programot.

Jegyzetek

  1. A pályaelemek fokozatosan változnak a negyedik jegyben, ezért ennél pontosabb adatot nem érdemes megadni. A J2000 epochára a pontos adat 1 426 725 413 km, 9,53707032 CsE. Lásd. http://nssdc.gsfc.nasa.gov/planetary/factsheet/saturnfact.html Archiválva 2013. január 15-i dátummal a Wayback Machine-ben
  2. A pályaelemek fokozatosan változnak a negyedik jegyben, ezért ennél pontosabb adatot nem érdemes megadni. A J2000 epochára a pontos adat 0,05415060. Lásd. http://nssdc.gsfc.nasa.gov/planetary/factsheet/saturnfact.html Archiválva 2013. január 15-i dátummal a Wayback Machine-ben
  3. http://iopscience.iop.org/article/10.3847/1538-4357/aaf798/meta
  4. „The Planets ('Giants')”, Science Channel, 2004. június 8. 
  5. Gergely, Koroknai: Hirtelen lett még 20 holdja a Szaturnusznak (magyar nyelven). index.hu, 2019. október 7. (Hozzáférés: 2019. október 10.)
  6. Munsell, Kirk: The Story of Saturn. NASA Jet Propulsion Laboratory; California Institute of Technology, 2005. április 6. [2011. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. július 7.)
  7. Saturn Surprises As Cassini Continues its Grand Finale, 2017-07-24. (Hozzáférés: 2018. április 27.)
  8. Saturn's tilt caused by its moons, researchers say - 2021-01-21
  9. NASA - Saturn. NASA, 2004. [2011. augusztus 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 16.)
  10. Jonathan J. Fortney, William B. Hubbard: Effects of Helium Phase Separation on the Evolution of Giant Planets (angol nyelven). in: The Search for other Worlds, Springer (ISBN 978-0-7354-0190-7), 2004. (Hozzáférés: 2009. április 16.)
  11. Voyager Saturn Science Summary
  12. Patrick Moore, ed., 1993 Yearbook of Astronomy, (London: W.W. Norton & Company, 1992), Mark Kidger, "The 1990 Great White Spot of Saturn", pp. 176-215.
  13. Új kép a Naprendszer legfurcsább alakzatáról
  14. Spying Saturn’s moonlets 2016-02-08
  15. a b Historical Background of Saturn's Rings Archiválva 2012. szeptember 23-i dátummal az Archive.is-en Historical Background of Saturn's Rings]
  16. James Clerk Maxwell on the nature of Saturn's rings
  17. http://spaceflightnow.com/news/n0909/21saturn/ Archiválva 2009. szeptember 26-i dátummal a Wayback Machine-ben Cassini finds new ring quirks during Saturn equinox - NASA/JPL NEWS RELEASE Posted: September 21, 2009
  18. http://hirek.csillagaszat.hu/szaturnusz_egyeb/20091008-oriasi-porgyurut-fedeztek-fel-a-szaturnusz-korul.html Archiválva 2009. október 10-i dátummal a Wayback Machine-ben hirek.csillagaszat.hu, Szerző: Kovács József; 2009. október 8.; Óriási porgyűrűt fedeztek fel a Szaturnusz körül
  19. http://www.urvilag.hu/article.php?id=3501 Archiválva 2013. március 28-i dátummal a Wayback Machine-ben Új porgyűrű a Szaturnusz körül - Amerika és az űrcsillagászat - 2009. október 8.
  20. https://index.hu/techtud/2019/10/07/szaturnusz_felfedezes_20_uj_hold/
  21. Dave Jewitt: New Irregular Satellites of Saturn
  22. [1][halott link]
  23. Saturnian Satellite Fact Sheet
  24. Cassini-Huygens: Multimedia-Images. [2007. január 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. április 15.)
  25. Saturn Satellite and Moon Data
  26. Pioneer 11. NASA. [2015. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 27.)
  27. Mission Overview. NASA. [2015. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 27.)
  28. Archivált másolat. [2006. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 17.)
  29. NASA's Cassini Discovers Potential Liquid Water on Enceladus. [2008. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. július 8.)
  30. New Ring Spotted Around Saturn[halott link]
  31. Newfound Moon May Be Source of Outer Saturn Ring (angol nyelven). The Cassini Equinox mission, 2009. március 3. [2009. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 3.)
  32. Apró holdat fedeztek fel a Szaturnusz rejtélyes gyűrűjében - kép. [Origo] Világűr, 2009. március 4. (Hozzáférés: 2009. március 4.)

További információk

Commons:Category:Saturn (planet)
A Wikimédia Commons tartalmaz Szaturnusz témájú médiaállományokat.

Read other articles:

PlayerPoster promosi untuk Musim 1Hangul플레이어 GenreRealitasRagamKomediNegara asalKorea SelatanBahasa asliKoreaJmlh. musim2Jmlh. episode Musim 1: 21 Musim 2: 8 ProduksiLokasi produksiKorea SelatanDurasi75 menitRilis asliJaringantvN, XtvNFormat gambarHDTV 1080iRilis Musim 1: 14 Juli – 8 Desember 2019 (2019-12-8) Musim 2: 1 Februari – 21 Maret 2020 (2020-3-21) Player 7[1][2] (Hangul: 플레이어; RR: Peull...

 

دونفرملين أثلتيك تأسس عام 1885  البلد المملكة المتحدة  الدوري دوري كرة القدم الإسكتلندي الدرجة الأولى  [لغات أخرى]‏،  ودوري كرة القدم الإسكتلندي  المدرب ستيفي كروفورد  الموقع الرسمي الموقع الرسمي  تعديل مصدري - تعديل   نادي دنفيرملين أثلتيك لكرة الق...

 

Questa voce o sezione sull'argomento società calcistiche italiane non cita le fonti necessarie o quelle presenti sono insufficienti. Puoi migliorare questa voce aggiungendo citazioni da fonti attendibili secondo le linee guida sull'uso delle fonti. AC Magenta 1945Calcio Gialloblù Segni distintivi Uniformi di gara Casa Trasferta Colori sociali Giallo, blu Dati societari Città Magenta Nazione  Italia Confederazione UEFA Federazione FIGC Campionato Eccellenza Fondazione 1945 Presid...

Paris, TexasPoster bioskopSutradaraWim WendersProduserAnatole DaumanDon GuestDitulis olehL. M. Kit CarsonSam ShepardPemeran Harry Dean Stanton Nastassja Kinski Dean Stockwell Aurore Clément Hunter Carson Penata musikRy CooderSinematograferRobby MüllerPenyuntingPeter PrzygoddaPerusahaanproduksi Road Movies Filmproduktion GmbH Argos Films S.A.[1] Distributor20th Century FoxTanggal rilis 19 Mei 1984 (1984-05-19) (Festival Film Cannes) 02 November 1984 (1984-11-02)&#...

 

Halaman ini berisi artikel tentang Transnistria selama Perang Dunia II. Untuk negara saat ini, lihat Transnistria. Kegubernuran TransnistriaGuvernământul TransnistrieiKegubernuran di Rumania1941–1944Ibu kotaOdessaLuas • 194142.000 km2 (16.000 sq mi)Populasi • 1941 2326224 SejarahEra sejarahPerang Dunia II• Didirikan 19 Agustus 1941• Dibubarkan 29 Januari 1944 Didahului oleh Digantikan oleh Republik Sosialis Soviet Ukraina Republik Sosia...

 

Carte des circonscriptions du Doubs depuis 1988. Le département français du Doubs est, sous la Cinquième République, constitué de trois circonscriptions législatives de 1958 à 1986, puis de cinq circonscriptions depuis le redécoupage de 1986, ce nombre étant maintenu lors du redécoupage de 2010, entré en application à compter des élections législatives de 2012. À noter que, malgré la modification de la carte cantonale opérée en 2014, les circonscriptions législatives lors d...

Mount ZionView of Mount Zion from South Table Mountain in the rain.Highest pointElevation7,062 ft (2,152 m)[1][2]Isolation0.29 mi (0.47 km)[2]Coordinates39°44′37″N 105°14′31″W / 39.7435986°N 105.2419337°W / 39.7435986; -105.2419337[3]GeographyMount ZionColorado LocationJefferson County, Colorado, U.S.[3]Parent rangeFront Range[2]Topo mapUSGS 7.5' topographic mapMorrison, Colorado[3...

 

A major contributor to this article appears to have a close connection with its subject. It may require cleanup to comply with Wikipedia's content policies, particularly neutral point of view. Please discuss further on the talk page. (June 2022) (Learn how and when to remove this template message) This article needs additional citations for verification. Please help improve this article by adding citations to reliable sources. Unsourced material may be challenged and removed.Find sources:...

 

American basketball player This article needs additional citations for verification. Please help improve this article by adding citations to reliable sources. Unsourced material may be challenged and removed.Find sources: Cat Thompson – news · newspapers · books · scholar · JSTOR (April 2022) (Learn how and when to remove this template message) Cat ThompsonThompson from the 1930 MontananPersonal informationBorn(1906-02-10)February 10, 1906St. George, U...

Questa voce sull'argomento storia è solo un abbozzo. Contribuisci a migliorarla secondo le convenzioni di Wikipedia. Segui i suggerimenti del progetto di riferimento. Ealdred di Yorkarcivescovo della Chiesa cattolica  Incarichi ricoperti Abate di Tavistock (1027-1043) Vescovo di Worcester (1046-1060) Arcivescovo metropolita di York (1060-1069)  Natoin data sconosciuta Ordinato presbiteroin data sconosciuta Nominato vescovopost 23 marzo 1046 da papa Gregorio VI Consacrato vesc...

 

Italian footballer and manager Luigi De Canio Personal informationFull name Luigi De Canio[1]Date of birth (1957-09-26) 26 September 1957 (age 66)Place of birth Matera, ItalyHeight 1.72 m (5 ft 8 in)[2]Position(s) Full-backSenior career*Years Team Apps (Gls)1975–1977 Matera 46 (0)1977–1978 Brindisi 32 (1)1978–1979 Matera 32 (0)1979–1981 Chieti 61 (0)1981 Salernitana 3 (0)1981–1986 Matera 141 (2)1986 Livorno 5 (1)1986–1987 Galatina Pro Italia 8 (...

 

Леонид Михайлович Заковскийлатыш. Leonīds Zakovskis 1-й Народный комиссар внутренних дел Белорусской ССР 15 июля — 10 декабря 1934 Глава правительства Николай Матвеевич Голодед Предшественник Должность учреждена Преемник Израиль Моисеевич Леплевский Рождение 1894[1][2]ус...

I. Liga 1935-1936 Competizione Fußball-Bundesliga Sport Calcio Edizione 25ª Organizzatore ÖFB Date dal 31 agosto 1935al 24 maggio 1936 Luogo  Austria Partecipanti 12 Cronologia della competizione 1934-35 1936-37 Manuale L'edizione 1935-36 della I. Liga vide la vittoria finale del SK Admira Wien. Capocannoniere del torneo fu Wilhelm Hahnemann del SK Admira Wien con 23 reti. Classifica finale Classifica G V N P GF GS Pt 1 SK Admira Wien 22 17 3 2 77 36 37 2 First Vienna FC 22 1...

 

« Stallman » redirige ici. Pour les autres significations, voir Stallman (homonymie). Richard StallmanRichard Stallman en 2019.FonctionsPrésidentFree Software Foundation1985-2019Chief GNUisance (d)Projet GNUdepuis 1984Mainteneur Emacs (d)BiographieNaissance 16 mars 1953 (71 ans)New York (État de New York)Nom de naissance Richard Matthew StallmanSurnom rmsPseudonymes Rms, Saint IGNUciusNom court RMSNationalité AméricainDomicile BostonFormation Université Harvard (baccala...

 

OssobucoJenisKaserolTempat asalItaliaBahan utamapotongan melintang bagian kaki daging sapi muda yang direbus dengan sayuran, anggur putih, dan kaldu.Variasiossobuco in biancoEnergi makanan(per porsi )100 kkal (419 kJ)Sunting kotak info • L • BBantuan penggunaan templat ini Buku resep: Ossobuco  Media: Ossobuco Ossobuco atau osso buco (pelafalan [ˌɔssoˈbuːko]; bahasa Lombard Barat: òss bus [ˌɔzˈbyːs]) adalah salah satu hidangan dari Lombard...

سفارة السويد في شمال مقدونيا السويد شمال مقدونيا الإحداثيات 41°59′48″N 21°25′44″E / 41.99663°N 21.42896°E / 41.99663; 21.42896   البلد مقدونيا الشمالية  المكان إسكوبية  الاختصاص مقدونيا الشمالية  الموقع الالكتروني الموقع الرسمي  تعديل مصدري - تعديل   سفارة السويد في ...

 

American prospector and businessman This article needs additional citations for verification. Please help improve this article by adding citations to reliable sources. Unsourced material may be challenged and removed.Find sources: Obadiah Bush – news · newspapers · books · scholar · JSTOR (October 2015) (Learn how and when to remove this message) Obadiah BushBornObadiah Newcomb Bush(1797-01-28)January 28, 1797Penfield, New York, U.S.DiedFebruary 9, 185...

 

Place in Styria, SloveniaPodvelka Coat of armsPodvelkaLocation in SloveniaCoordinates: 46°35′11″N 15°19′43″E / 46.58639°N 15.32861°E / 46.58639; 15.32861Country SloveniaTraditional regionStyriaStatistical regionCarinthiaMunicipalityPodvelkaArea[1] • Total3.66 km2 (1.41 sq mi)Elevation350.6 m (1,150.3 ft)Population (2019)[1] • Total299 Podvelka (pronounced [pɔˈdʋeːlka]; formerl...

قلعة حمزة (المستراح)معلومات عامةنوع المبنى قلعةالمكان منطقة المدينةالبلد  السعوديةالمدينة المدينة المنورةتعديل - تعديل مصدري - تعديل ويكي بيانات قلعة حمزة (المستراح)، هي إحدى القلاع الأثرية الصغيرة المنتشرة في المدينة المنورة، وقد بنيت لهدف حربي من قبل الدولة العثماني...

 

This article does not cite any sources. Please help improve this article by adding citations to reliable sources. Unsourced material may be challenged and removed.Find sources: Orders, decorations, and medals of Eswatini – news · newspapers · books · scholar · JSTOR (September 2014) (Learn how and when to remove this message) The Swazi Honours System consists of orders and medals awarded for exemplary service to the nation. Civilian Orders and Medals ...