12618 Cellarius |
Felfedezése |
Felfedező | Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld és Tom Gehrels[1] |
Felfedezés ideje | 1960. szeptember 24.[1] |
Felfedezés helye | Palomar |
Névadó | Andreas Cellarius |
Alternatív név | 6217 P-L, 1980 GG1 |
Pályaadatok |
Epocha | 2010. július 23. (2455400,5 JD) |
Aphélium távolsága | 529 008 664 km (3,536 CsE)[1] |
Perihélium távolsága | 400 114 390 km (2,675 CsE)[1] |
Fél nagytengely | 464 561 527 km (3,105 CsE)[1] |
Pálya excentricitása | 0,139[1] |
Orbitális periódus | 1998,827 nap 5,47 év[1] |
Közepes anomália | 178,096°[1] |
Inklináció | 16,091°[1] |
Felszálló csomó hossza | 196,222°[1] |
Perihélium szöge | 13,466°[1] |
Központi égitest | Nap |
Fizikai tulajdonságok |
Abszolút fényesség | 13,2[1] |
|
Sablon • Wikidata • Segítség |
A 12618 Cellarius (ideiglenes jelöléssel 6217 P-L) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld és Tom Gehrels fedezte fel 1960. szeptember 24-én.
Kapcsolódó szócikkek
Jegyzetek
|
---|
|
Égitestek | |
---|
Égitesttípusok | |
---|
Apró testek | |
---|
Feltételezett bolygók | |
---|
Rekordok | |
---|
|