12607 Alcaeus |
Felfedezése |
Felfedező | Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld és Tom Gehrels[1] |
Felfedezés ideje | 1960. szeptember 24.[1] |
Felfedezés helye | Palomar |
Névadó | Alkaiosz |
Alternatív név | 2058 P-L, 1993 FB28 |
Pályaadatok |
Epocha | 2010. július 23. (2455400,5 JD) |
Aphélium távolsága | 411 418 798 km (2,75 CsE)[1] |
Perihélium távolsága | 382 863 946 km (2,559 CsE)[1] |
Fél nagytengely | 397 141 372 km (2,655 CsE)[1] |
Pálya excentricitása | 0,036[1] |
Orbitális periódus | 1579,894 nap 4,33 év[1] |
Közepes anomália | 269,384°[1] |
Inklináció | 2,187°[1] |
Felszálló csomó hossza | 277,175°[1] |
Perihélium szöge | 6,686°[1] |
Központi égitest | Nap |
Fizikai tulajdonságok |
Átlagos átmérő | 5,919 km |
Albedó | 0,08 |
Abszolút fényesség | 14,5[1] |
|
Sablon • Wikidata • Segítség |
A 12607 Alcaeus (ideiglenes jelöléssel 2058 P-L) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld és Tom Gehrels fedezte fel 1960. szeptember 24-én.
Kapcsolódó szócikkek
Jegyzetek
|
---|
|
Égitestek | |
---|
Égitesttípusok | |
---|
Apró testek | |
---|
Feltételezett bolygók | |
---|
Rekordok | |
---|
|