(16283) 2545 P-L |
Felfedezése |
Felfedező | Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld és Tom Gehrels[1] |
Felfedezés ideje | 1960. szeptember 24.[1] |
Felfedezés helye | Palomar Obszervatórium[2] |
Alternatív név | 1999 CE40 |
Pályaadatok |
Epocha | 2010. július 23. (2455400,5 JD) |
Aphélium távolsága | 485 536 914 km (3,246 CsE)[1] |
Perihélium távolsága | 341 498 728 km (2,283 CsE)[1] |
Fél nagytengely | 413 517 821 km (2,764 CsE)[1] |
Pálya excentricitása | 0,174[1] |
Orbitális periódus | 1678,617 nap 4,6 év[1] |
Közepes anomália | 298,623°[1] |
Inklináció | 9,547°[1] |
Felszálló csomó hossza | 11,299°[1] |
Perihélium szöge | 354,76°[1] |
Központi égitest | Nap |
Fizikai tulajdonságok |
Átlagos átmérő | 3,759 km |
Albedó | 0,286 |
Abszolút fényesség | 14,3[1] |
|
Sablon • Wikidata • Segítség |
A (16283) 2545 P-L a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld és Tom Gehrels fedezte fel 1960. szeptember 24-én.
Kapcsolódó szócikkek
Jegyzetek
|
---|
| |
jelenlegi (16283) 2545 P-L
| |
|
|
|
---|
|
Égitestek | |
---|
Égitesttípusok | |
---|
Apró testek | |
---|
Feltételezett bolygók | |
---|
Rekordok | |
---|
|