Zoltán Latinovits

Zoltán Latinovits
Date personale
Născut[1] Modificați la Wikidata
Budapesta, Regatul Ungariei Modificați la Wikidata
Decedat (44 de ani)[1] Modificați la Wikidata
Balatonszemes, Districtul Siófok, județul Somogy, Ungaria Modificați la Wikidata
Cauza decesuluisinucidere Modificați la Wikidata
PărințiGundel Katalin[*][[Gundel Katalin |​]] Modificați la Wikidata
Frați și suroriIstván Bujtor
Frenreisz Károly[*][[Frenreisz Károly (actor maghiar)|​]] Modificați la Wikidata
Cetățenie Ungaria Modificați la Wikidata
Ocupațieactor de film Modificați la Wikidata
Limbi vorbitelimba maghiară Modificați la Wikidata
Alma materBudai Ciszterci Szent Imre Gimnázium[*][[Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium (Catholic school in Budapest, Hungary)|​]]
Universitatea de Tehnologie și Economie din Budapesta
Alte premii
Premiul Kossuth (1990)
Premiul Mari Jászai[*] (1966)
premiul Balázs Béla[*] (1970)
Anexo:Premio Concha de Plata al mejor actor[*][[Anexo:Premio Concha de Plata al mejor actor (awarded by the San Sebastien film festival)|​]] (1970)
Artist emerit al Ungariei[*] (1975)
cetățean de onoare (2015) Modificați la Wikidata
Semnătură

Zoltán Latinovits (n. , Budapesta, Regatul Ungariei – d. , Balatonszemes, Districtul Siófok, județul Somogy, Ungaria) a fost un actor maghiar, laureat postum al premiului Kossuth, distins cu titlul de artist emerit.

Biografie

Mama lui a divorțat de tatăl lui, Oskar Latinovits, în 1941 și s-a căsătorit cu medicul István Frenreisz, cu care a avut doi copii (István, care a devenit actor sub numele de István Bujtor, și muzicianul Károly). El a învățat la Școala Primară de pe strada Damjanich din Budapesta și a absolvit cu rezultate excelente în 1949 Gimnaziul Szent Imre. A devenit tâmplar și a lucrat la o firmă de construcții de poduri. A făcut parte din echipa de baschet Haladás SE din 1951 și a fost, de asemenea, un bun marinar. Începând din 1952 a studiat la Universitatea Tehnică din Budapesta și s-a implicat într-un grup de teatru. A obținut diploma de inginer civil în 1956.

El și-a început cariera profesionistă de actor după ce a făcut parte din diferite trupe artistice de studenți și de amatori. A fost actor mai întâi la Teatrul Csokonai din Debrețin (1956-1959), apoi a jucat la Teatrul Național din Miskolc (1959-1961), din nou la Teatrul Csokonai din Debrețin (1961-1962), apoi la Teatrul de Comedie din Budapesta (Vígszínház, 1962-1966), unde a interpretat unul dintre cele mai de succes roluri ale sale: Romei în reprezentația piesei Romeo și Julieta de Shakespeare în 1963, jucând alături de Éva Ruttkai, viitoarea sa soție.

A jucat apoi la Teatrul Thália (1966-1968), la Teatrul de Comedie (1969-1971) și în final la Teatrul Petőfi din Veszprém (1971-1976), unde a putut să-și realizeze vechiul său vis de a regiza spectacole. S-a remarcat ca recitator al poeziilor lui Attila József, Gyula Illyés și Endre Ady.

A apărut în numeroase filme de la sfârșitul anilor 1950 până la începutul anilor 1970. Unul dintre cele mai renumite filme în care a jucat este Szindbád (1971), inspirat din povestirile lui Gyula Krúdy și regizat de Zoltán Huszárik.

Moartea

Latinovits a fost călcat în 1976 de un tren în stația Balatonszemes de lângă Lacul Balaton. Deși moartea lui a fost considerată o sinucidere potrivit rapoartelor oficiale, nu s-a lămurit niciodată pe deplin dacă el a sărit intenționat în fața trenului sau dacă a avut loc un accident.[2] Moartea lui a devenit imediat o legendă romantică, din cauza asemănărilor cu sinuciderea poetul Attila József, ale cărui poezii au fost recitate deseori de Latinovits.

Roluri în piese de teatru

Numărul rolurilor interpretate potrivit evidențelor teatrale este de 75, iar al pieselor regizate este de 3.[3]

  • Shakespeare:
    • Romeo și Julieta (Romeo)
    • Richard al II-lea (Henrik)
    • Comedia erorilor (Ephesusi Antilophas)
    • A douăsprezecea noapte (Orsino)
  • Cehov: Unchiul Vania (Ivan Petrovics Voinițki)
  • Dostoievski: Frații Karamazov (Ivan)
  • Maxim Gorki: Vassza Zseleznova (Evgheni)
  • G. B. Shaw:
    • Pygmalion (Henry Higgins)
    • Az orvos dilemmája (Louis Dubedat, festőművész)
  • Miller:
    • A tisztesség tudó utcalány (Fred)
    • Az ügynök halála (Willy Loman)
    • Közjáték Vichyben (Labeau)
  • Thomas Mann:
    • Fiorenza (Girolamo Savonarola)
    • Mário és a varázsló (Cipolla lovag)
  • Hugo: Királyasszony lovagja (Ruy Blas)
  • Ferenc Molnár:
    • Liliom (Liliom)
    • Játék a kastélyban (Ádám)
    • Az ördög (János)
  • Jókai: Fiii omului cu inima de piatră (Jenő)
  • Illyés:
    • A különc (Teleky László)
    • Tiszták (Pierre-Amiel, pápai legátus)
  • Örkény: Tóték (őrnagy)
  • Heltai:
    • A Tündérlaki lányok (Pázmán Sándor)
    • A néma levente (Agárdi Péter)
    • Az orvos és a halál (Titkár)
  • Mikszáth: Căsătorie ciudată (contele János Buttler)
  • Csokonai: Özvegy Karnyóné (Lipitlotty)
  • Bródy: A tanítónő (ifjú Nagy)
    • A dada (Viktor)
  • Darvas: Zrínyi (Miksa császár)
  • Békeffi - Fényes - G. Dénes: A kutya, akit Bozzi úrnak hívtak (Dr. Edvardo Bozzi)
  • Kálmán: Marica grófnő (István)
  • Kundera: Zárt ajtók mögött (Karel)
  • Sartre: A tisztességtudó utcalány (Fred)
  • Euripidész: Trójai nők (Talthybiosz)
  • O'Neill: Amerikai Elektra (Orin)
  • Pirandello: IV. Henrik (IV. Henrik)
  • Chase: Barátom Harvey (Sanderson dr.)
  • Kielland: Az ember, aki nemet mondott (Frank)

Filmografie

  • Ki látott engem? (1977) (csak hang)
  • Az ötödik pecsét (A cincea pecete) - Civilruhás (1976)
  • Ballagó idő - Huszártiszt (1976)
  • 141 perc a befejezetlen mondatból - Wavra tanár (1975)
  • A Pendragon legenda - Dr. Bátky János (1974)
  • A dunai hajós - Monseniur Boris (1974)
  • A magyar ugaron - Zilahy Kálmán - Tanár (1973)[4]
  • És mégis mozog a föld - Bálvándy báró (1973)
  • A lámpás - pap (1972)[5]
  • „Les Évasions célèbres” - Le baron de Kempelen (1972) (tévésorozat)
  • Volt egyszer egy család - Géza (1972)
  • A legszebb férfikor - Alker Tamás (1972)
  • Csárdáskirálynő - Miska (1971) /a német nyelvű verzióban is/
  • Szindbád - Szindbád (1971)
  • Szerelmi álmok - herceg (1970)
  • Utazás a koponyám körül - Karinthy Frigyes, az író (1970)
  • Isten hozta, őrnagy úr! - őrnagy (1969)
  • Az alvilág professzora - Gálffy alezredes (1969)[6]
  • 1969 Alfa Romeo și Julieta (Alfa Rómeó és Júlia) - Vili
  • Az örökös - Geréb Róbert (1969)
  • Hazai pálya - Köves Béla, csapatkapitány (1969)
  • Komédia a tetőn - Géza (1969) (TV)
  • A nagy kék jelzés - Abay - költő (1969)
  • Régi nyár - Baron János Pataky (1969) (TV)
  • Keresztelő - Gócza Menyhért (1968)
  • Falak - Ambrus László (1968)
  • 1968 Stelele din Eger (Egri csillagok) - Varsányi Imre
  • Kártyavár - Dr. Bán (1968)
  • Csend és kiáltás - Kémeri (1968)
  • 1967 Cele trei nopți ale unei iubiri (Egy szerelem három éjszakája) - Menyhért
  • Fiúk a térről - Somos doktor (1967)
  • 1967 Studiu despre femei (Tanulmány a nőkről), regia Márton Keleti
  • Mocorgó (1967) (TV) - Iric
  • Mélyrétegben (1967)
  • 1966 Kárpáthy Zoltán - Szentirmay Rudolf
  • Aranysárkány - Fóris - tanár (1966)
  • És akkor a pasas… - a főnök (1966)
  • Hideg napok - Büky őrnagy (1966)
  • 1966 Un nabab maghiar (Egy magyar nábob) - Szentirmay Rudolf
  • Minden kezdet nehéz (1966)
  • Az orvos halála - narrátor (1966)
  • Sok hűség semmiért - szobrász (1966)
  • 1965 Lumină după jaluzele (Fény a redőny mögött)
  • Iszony (1965)
  • Sellő a pecsétgyűrűn - Borsy Kálmán (1965)
  • 1965 Sărmanii flăcăi (Szegénylegények)- Veszelka Imre
  • 1964 Carambol (Karambol) - Weber István
  • Az aranyfej (1963)
  • 1963 Foto Háber (Fotó Háber) - Csiky Gábor
  • Oldás és kötés - Járom Ambrus dr. (1963)
  • 1963 Drama Ciocârliei (Pacsirta), regia: László Ranódy - Miklós
  • Omul de aur - Tódor Krisztyán (1962)
  • Kertes házak utcája - János (1962)
  • Gyalog a mennyországba - Imre (1959)

Cărți publicate

Altorelief al lui Zoltán Latinovits pe zidul Teatrului Petőfi din Veszprém
Altorelief al lui Zoltán Latinovits pe zidul Teatrului Petőfi din Veszprém
  • Ködszurkáló; Magvető, Budapesta, 1973[7]
  • Verset mondok. Tanulmányok, nyilatkozatok, műsorok; dokumentum gyűjt., összeáll. Surányi Ibolya; NPI, Budapesta, 1978 (Szkénetéka)
  • Zoltán Latinovits: Emlékszem a röpülés boldogságára. Összegyűjtött írások; szerk., előszó, jegyz. Gábor Szigethy; Magvető, Budapesta, 1985
  • László Németh–Zoltán Latinovits: Győzelem. Szövegek, legendák, dokumentumok; összegyűjt., szerk., kísérőtanulmány, jegyz. Szigethy Gábor, fotók Benkő Imre; Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, Budapesta, 1991
  • Magasból a mélybe. Latinovits Zoltán levelei Beke Alberthez; Mundus, Budapesta, 1996
  • Verset mondok. Tanulmányok, nyilatkozatok, műsorok; dokumentumgyűjt., összeáll. Surányi Ibolya; Holnap, Budapesta, 2002
  • Drága jó Mamikám! Levelek Édesanyjához; szerk., jegyz. Balatoni Monika; Kairosz, Budapesta, 2003 (Magyar Thália)

Premii

  • 1966 – Premiul Jászai Mari
  • 1970 – Premiul Balázs Béla
  • 1975 – Artist emerit
  • 1990Premiul Kossuth (postum)
  • 1996 – Premiul pentru răspândirea culturii maghiare (postum)
  • 2015 – Cetățean de onoare al sectorului IX (Ferencváros) al Budapestei (postum)

Referințe

  1. ^ a b Zoltán Latinovits, Autoritatea BnF 
  2. ^ Szighety Gábor: Anatómiai vázlat
  3. ^ Evidență la 27 septembrie 2011.
  4. ^ „A magyar ugaron”. Port.hu. Accesat în . 
  5. ^ „Latinovits Zoltán”. Filmkatalogus.hu. Accesat în . 
  6. ^ „Az alvilág professzora”. Port.hu. Accesat în . 
  7. ^ [1][nefuncțională]

Legături externe