Zentai a második világháború idején zászlósként szolgált a Magyar Királyi Honvédségben. 1944 végén, a nyilas hatalomátvétel idején az az I. számú fogatolt vonatosztály tagjaként az Aréna úti [ma: Dózsa György út] laktanyában volt elszállásolva. Állítások szerint 1944. november 8-án meggyilkolta Balázs Péter zsidó származású 18 éves kőművessegédet.[2] Szemtanúk szerint Balázs nem viselte a kötelezően előírt sárga csillagot, ami akkoriban halállal büntetendő bűncselekménynek számított.[3][4] A vádak szerint Zentai leszállította a fiút, a laktanyába vitte, majd több társával bántalmazta és később agyonverte. Ezután a testét a Dunába dobták.[5] Zentai állítása szerint a kérdéses időpontban nem is tartózkodott az ország területén.[6]
Balázs apja már 1948. április 19-én feljelentést tett Zentai ellen, aki akkor már Németország amerikai megszállási övezetében tartózkodott. A Budapesti Népbíróság 1948. április 29. napján elfogatóparancsot adott ki ellene, ezt azonban az amerikaiak nem teljesítették, ismeretlen okból. Az apa ezután még sokáig próbálta Zentait bíróság elé állíttatni, ám 1970-ben bekövetkezett haláláig ezt nem sikerült elérnie.[2] Zentai az 1950-es években az amerikai megszállási övezetből Ausztráliába költözött, ahol megkapta az állampolgárságot és haláláig ott élt.[6] Az iratai a Simon Wiesenthal Központhoz kerültek, amely felkutatta Zentait Ausztráliában, hogy bíróság elé állíttathassák.[7]Efraim Zuroff, a központ vezetője régóta foglalkozik az üggyel, és ő látta el információkkal a magyar hatóságokat.[8] 2005. július 8-án az ausztrál rendőrség letartóztatta őt a kiadatási kérelem miatt. A 86 éves Zentai családja úgy nyilatkozott, hogy a rossz egészségi állapotban lévő idős férfi nem élné túl az utat Magyarországra.[9]
Kiadatási ügye
2007. április 16-án benyújtott fellebbezését elutasították, ami miatt Zuroff örömét fejezte ki.[10] 2007. október 1-jén új bizonyíték került elő, parancsnokának vallomása, melyben egy később elítélt beosztottját nevezte meg bűnösként.[11] 2009. március 2-án sikeresen átment a poligráfos teszten.[5] Az ausztrál kormány november 12-én jóváhagyta Zentai kiadatását, ő azonban fellebbezett, azonban a szövetségi bíróság a döntést 2010. július 2-án első fokon érvénytelenítette, arra hivatkozva, hogy a háborús bűn a cselekmény elkövetése idején még nem szerepelt a magyar jogrendben, így Zentait nem lehet átadni. Ugyanebben az évben óvadék ellenében szabadlábra helyezték.[12]
A bíróság úgy találta, hogy az ausztrál kormánynak nincs hatásköre arra, hogy Zentai kiadatásáról döntsön, főleg, mivel Magyarországon nem emeltek vádat ellene, csupán szembesíteni szeretnék.[13] Az ausztrál belügyminiszter a döntést 2011. január 4-én megfellebbezte a szövetségi bíróságnál, bírói hibára hivatkozva.[14] Az ausztrál legfelsőbb bíróság decemberben döntött arról, hogy a kormánynak erre lehetősége van.[15] Kiadatásának újratárgyalása idején agyvérzés érte.[16] Az ausztrál legfelsőbb bíróság 2012. augusztus 15-én hozott döntése értelmében Zentai nem adható ki Magyarországnak, mivel ott 1944-ben a háborús bűncselekmény még nem volt büntetendő.[6][17]
↑Taylor, Paige. „Zentai loses High Court Appeal”, The Australian, News Limited, 2008. április 23.. [2008. május 11-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2009. július 3.)
↑Taylor, Paige. „Testimony 'clears' Zentai's name”, The Australian, News Limited, 2007. október 1.. [2008. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2008. augusztus 21.)
.svg){kind=small}
