Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

XIII. Henrik bajor herceg
Született	1235. november 19.[1] Landshut
Elhunyt	1290. február 3. (54 évesen)[1] Burghausen[2]
Állampolgársága	Bajor Hercegség
Házastársa	Árpád-házi Erzsébet magyar királyi hercegnő (1250–)[3]
Gyermekei	Ottó magyar király Louis III, Duke of Bavaria Stephen I, Duke of Bavaria Agnes of Bavaria Agnes of Bavaria Elisabeth von Bayern Sophie of Bavaria Catherine von Bayern
Szülei	Agnes of the Palatinate Otto II Wittelsbach
Foglalkozása	uralkodó
Tisztsége	Bajorország hercege (1253–1255) duke of Lower Bavaria (1255–1290)
Sírhelye	Seligenthal kolostor
A Wikimédia Commons tartalmaz XIII. Henrik bajor herceg témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek.

XIII. Henrik alsó-bajor herceg (1235. november 19. – 1290. február 3.) II. Géza magyar király ükunokája. Ottó magyar király apja.

II. (Wittelsbach) Ottó bajorországi herceg és Brunszvik Ágnes rajnai grófnő második gyermekeként jött világra. A szülők 1222-ben házasodtak össze.

Apai nagyszülei: I. Lajos bajor herceg és Bohémiai Ludmilla hercegnő

Anyai nagyszülei: V. Henrik rajnai gróf és első hitvese, Hohenstaufen Ágnes rajnai grófnő

Testvérei:

Lajos (1229. április 13 - 1294. február 2.), a későbbi II. Lajos felső-bajorországi herceg, aki háromszor nősült:

1254. augusztus 2-án elvette a 27 éves Brabant-i Mária hercegnőt, akit 1256. január 18-án, árulás és házasságtörés vádjával lefejeztek Donauwörth-ben, férje parancsára. Gyermekük nem született.

• Második hitvese a csupán 10 esztendős Glogau-i Anna hercegnő lett 1260-ban. 1261-ben lányuk született, Mária, aki később a marienburg-i apátságban lett apáca. 1267-ben fiuk született, Lajos, aki sajnos 23 évesen halálos balesetet szenvedett egy nürnberg-i lovagi tornán. Anna 1271-ben elhunyt.
• Az özvegy Lajos újból megházasodott, harmadik neje a 20 éves Habsburg Matilda német királyi hercegnő lett 1273. október 24-én. Egy év múlva világra jött Rudolf, aki 1294. szeptember elsején elvette a 15 esztendős Nassau-i Mechtild német királyi hercegnőt. Hat gyermekük született: Lajos, Adolf, Rudolf, Rupert, Matilda és Anna.
• Lajos és Matilda következő gyermeke Mechtild volt, aki 1275-ben született, s 1288-ban hozzáment a 22 éves II. Ottó Brunszvik-lüneburgi herceghez, akinek öt gyermeket szült, Jánost, Ottót, Lajost, Vilmost és Matildát.
• Mechtild után született Ágnes 1276-ban, aki kétszer ment férjhez: első férje 1290-ben a 25 éves Hesse-i Henrik tartománygróf lett, akinek egy leányt szült, Ágnest, 1285-ben. 1298-ban Ágnes megözvegyült, s 1303-ban újból férjhez ment: második hitvese a 47 éves I. Henrik brandenburg-i őrgróf lett. Három gyermekük született: Henrik, Zsófia és Judit.
• Ágnes után jött világra Anna 1280-ban, aki később apáca lett Ulmban.
• Annának már csak egy öccse született utána: Lajos, 1282-ben, aki 1314-től IV. Lajos néven német-római király lett. 1327-től Itália királya volt, 1328-től pedig német-római császár is lett.
• Kétszer nősült: először a 18 éves Ṡwidnica-i Beatrix lengyel hercegnő lett a hitvese 1308-ban. Hat gyermekük született: Matilda, egy ismeretlen nevű leány, Lajos, Anna, Ágnes és István.
• 1322-ben Lajos megözvegyült, s 1324-ben elvette a 16 esztendős II. Margit hainaut-i grófnőt. 10 gyermekük jött világra, Margit, Anna, Lajos, Erzsébet, Vilmos, Ágnes, Albert, Ottó, Beatrix és Louis.

Erzsébet (1227-1273. október 9.), aki 1246. szeptember 1-jén hozzáment a 18 éves Hohenstaufen Konrád sváb herceghez, aki 1237-től Itália királya is volt, születése napjától pedig Jeruzsálem királya lett, anyja révén. Német-római király volt 1237-től. 1252-ben a párnak fia született, Konrád. 1254-ben Erzsébet megözvegyült. Új férje a 21 esztendős II. Menyhért karinthia-i herceg lett 1259-ben. Hat gyermekük jött világra: Erzsébet, Ottó, Albert, Lajos, Henrik és Ágnes.

Zsófia (1236-1289. augusztus 9.), ő 1258-ban nőül ment IV. Gerhard sulzbach és hirschberg-i grófhoz.

Ágnes (1240-1306), aki apáca lett később a segenstal-i apátságban.

1254-ben Henrik bátyja, Lajos lett apjuk örököse a hercegi trónon, II. Lajos néven, ám az ország kettéosztása után Henrik, XIII. Henrik néven ugyancsak herceg lett, Lajos kormányozta Felső-Bajorországot, Henrik pedig Alsó-Bajorországot. Anyjuk családi örökségeként Lajos megkapta a Rajnai Grófság kormányzását is, mely tartomány Ágnesre szállt 1214-ben, amikor egyetlen fivére, a 17 éves VI. Henrik gróf gyermektelenül hunyt el, amikor pedig Ágnes nőül ment Ottóhoz, a frigy által ez a tartomány is az újdonsült férjre szállt át.

Kezdetben Landshut várában rendezkedett be, mialatt már folytak a burghausen-i kastély építési munkálatai,s ide tette át később székhelyét. Mivel a korabeli jogszokás szerint nem lett volna szabad a fivéreknek felosztani egymás között a hercegség területét, így a bajor püspök erős elégedetlenségének adott hangot, s 1257-ben összeesküvést szervezett a cseh II. Ottokár királlyal, aki még azév augusztusában be is tört seregével Bajorországba. A támadást szerencsére, közös erővel sikerült visszavernie a fivéreknek, annak ellenére, hogy előtte sok dologban nem egyezett a véleményük, s gyakran vitatkoztak egymással.

Henrik a későbbiekben még más egyházi főméltóságokkal is hadat viselt, például a salzburg-i érsekkel, s a passau-i püspökkel. A II. Ottokár cseh király és I. Rudolf német király közötti konfliktusban a herceg hol az egyik, hol a másik fél mellett foglalt állást. Harcias természete ellenére azonban Henrik bajor békerendeleteket is kiadott, s az egyik ilyen szerint: ,, Aki éjszaka lámpás nélkül lép ki az utcára, az megsérti a békeidő nyugalmát, s tette majdhogynem bűncselekménynek számít. " A szabály kiterjesztésre került, tehát már nem csak Landshut városára vonatkozott, hanem a herceg felségterületein lévő egyéb városok lakói sem hordhattak maguknál kardot vagy tőrt napközben, mert az súlyos büntetést vonhatott maga után.

Henriket elsőszülött fia, Ottó követte a hercegi trónon, 1290-ben, III. Ottó néven, aki 1305 és 1307 között magyar és horvát király is volt. Henrik vérvonala sajnos 1340-ben kihalt, így bátyja, Lajos fia vitte tovább a család férfiágát, IV. Lajos német-római császár néven.