Windischgarsten a Kirchdorf an der Krems-i járásbanA Szt. Jakab-plébániatemplomA kálváriakápolnaA városháza és a főtér
Windischgarsten Felső-Ausztria Traunviertel régiójában fekszik a Dambach folyó mentén, a Windischgarsteni-medencében, a déli Haller Mauern, az északi Sengsen-hegység és a nyugati Toten-hegység között. Területének 36,7%-a erdő és 40,8% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzathoz egyetlen település és katasztrális község (Windischgarsten) tartozik.
A mai Windischgarstentől délnyugatra állt egy pihenőhely a római-kori Via Norica úton. A népvándorlás után a Bajor Hercegség keleti határvidékéhez tartozott és 800 körül egy majorságot létesítettek itt. A környező lakosság – a hely neve alapján – többségében ekkor még szláv volt. A 11. században Windischgarstent tették meg a bambergi püspökség régióbeli kiterjedt birtokai központjává. Az első keresztes hadjárat idején megerősödött zarándokmozgalom kiszolgálására pihenőhelyet létesítettek. 1170-ben Barbarossa Frigyes császár a faluban töltötte a virágvasárnapot. 1383-ban már mezővárosként hivatkoztak rá, 1444-ben pedig a királytól hetivásártartási jogokat kapott.
A kora újkorban az Eisenwurzen régió szélén fekvő kisvárosnak még csak 60 háza volt, de a gazdaság gyors gyarapodásnak indult, több kaszakovács-üzem kezdte meg működését. A napóleoni háborúk során több alkalommal megszállták.
Miután a Német Birodalom 1938-an annektálta Ausztriát, Windischgarstent az Oberdonaui gauba sorolták be. A második világháború során 122-en estek el vagy tűntek el. 1950 után a síturizmus új lendületet kapott, 1951-ben itt rendezték az országos bajnokság futamait is. 1964-ben Windischgarsten gyógyüdülői státuszt kapott.
1999-ben a nemzetközi sajtó is hírt adott arról, hogy a kisváros polgármesterét, Franz Hufnaglt nemi erőszakért három és fél év börtönre ítélték. 2009-ben XVI. Benedek pápa kinevezte Windischgarsten plébánosát, Gerhard Maria Wagnert a Linzi egyházmegye címzetes püspökévé, aki botrányt kavaró kijelentései miatt (a Harry Potter-könyveket sátánistának bélyegezte és a Katrina hurrikánt Isten büntetésének tartotta New Orleans bűneiért) két héttel később lemondott a tisztségről.
Lakosság
A windischgarsteni önkormányzat területén 2019 januárjában 2412 fő élt. A lakosságszám 2011-ig tartó dinamikus növekedése újabban megtorpanni látszik. 2017-ben a helybeliek 87,7%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 2,2% a régi (2004 előtti), 4,4% az új EU-tagállamokból érkezett. 3,8% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,9% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 81,1%-a római katolikusnak, 6,1% evangélikusnak, 2,1% ortodoxnak, 2,4% mohamedánnak, 6,8% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 4 magyar élt a mezővárosban. A legnagyobb nemzetiségi csoportot a német (93,5%) mellett a szerbek (2,6%) és a horvátok (2%) alkották.
Látnivalók
a Szt. Jakab-plébániatemplom
a kálváriakápolna
a városháza
az 1745-ben állított kút a Maria Immucalata-szoborral a főtéren
az óváros barokk házai közül számosan műemléki védettség alatt állnak
Ez a szócikk részben vagy egészben a Windischgarsten című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
