PROFILPELAJAR.COM

	Wesselényi utca
Úttípus	utca
Hossza	~1,5 km
Ország	Magyarország
Tartományok	Budapest VII. kerülete
Az út eleje	Kiskörút
Az út vége	Rottenbiller utca
	A Wikimédia Commons tartalmaz Wesselényi utca témájú médiaállományokat.

A Wesselényi utca Budapest VII. kerületében, Erzsébetvárosban található, a Rákóczi úttal és a Király utcával párhuzamos, a Károly körutat a Rottenbiller utcával összekötő, az Erzsébet körutat átszelő, mintegy 1,5 kilométer hosszú utca. A Wesselényi utca határolta terek a Kéthly Anna tér és az Almássy tér.

Története

A mai Wesselényi utcának a Síp utcától a mai Kertész utcáig vezető első szakaszának megnyitását egy 1838-ben készült Terézváros-térképen már tervbe vették,^[1] az először Arena Gasse-nak nevezett utcát viszont Carl Tenczer ugyanabban az évben készült Pest-térképe már meglévőként ábrázolta,^[2] de az utca tényleges kiépítése másfél évtizedbe is beletelt. Az 1860-as években az Aréna utca Kertész utcától induló felső, az Aréna útig (ma Dózsa György út), vagyis a Városerdőig (ma Városliget) húzódó szakasza többnyire még csak szabályozási vonalként létezett.^[3]

Mai nevét 1872-ben kapta Wesselényi Miklós reformkori politikusról. Az első évtizedben csak a belváros felőli része épült ki, ám 1887-re megnyitották a Rottenbiller és a Nefelejcs utca közötti szakaszát is. 1889-ben a Rottenbiller utcától az Aréna útig (ma Dózsa György út) terjedő szakasza az 1848–49-es forradalom és szabadságharc honvéd tábornoka, Dembinszky Henrik után a Dembinszky utca nevet kapta. Végül 1897-ben nyitották meg az utca elején a Károly körút és a Síp utca közötti rövid szakaszt, ezzel a Wesselényi utca elnyerte mai vonalát.

A századfordulós Budapesten zsidó munkások telepedtek le a Wesselényi utcában, majd a II. világháború végén a budapesti gettó központi útvonala volt.

Jeles épületei

Wesselényi u. 7. Izraelita kultúrház az ún. Goldmark-teremmel (Tauszig Béla és Róth Zsigmond, 1930–1931). A korábban a telken álló zsidó polgári leányiskola teljes átépítésével készült art déco stílusban. Fő homlokzata a Dohány utcai zsinagóga mögötti udvarra néz, az utcai homlokzat domborműves ablakai Strasser István alkotásai. Ma Wesselényi utcai része Talmud-Tóra Oktatási Központ.
Wesselényi u. 11. Lakóház (eklektikus, 1870 körül).
Wesselényi u. 15. Lakóház (Hild József?, klasszicista, 1860).
Wesselényi u. 17. A volt Székesfővárosi Cipész Ipartestület Székháza (Kopeczek György, romantikus, 1905). Ma Erzsébetvárosi Közösségi Ház, illetve a kerületi civil szervezetek székhelyéül szolgál.
Wesselényi u. 18. Schiffer-ház (Schwarz Jenő és Horváth Antal, szecessziós, 1908).
Wesselényi u. 20–22. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium épülete (kortársi modern, 1995).
Wesselényi u. 24. Lakóház (Román Miklós és Ernő, szecessziós, 1910–1911).
Wesselényi u. 26. Hoffmann-ház (Barát Béla és Novák Ede, modern, 1929).
Wesselényi u. 32. Polgár-ház (Ágoston Emil, szecessziós, 1909).
Wesselényi u. 38. Lakóépület, ma BGSzC II. Rákóczi Ferenc Technikum (eklektikus, 1890 k.)
Wesselényi u. 40. Lung-ház (Mellinger Artúr, szecessziós, 1902).
Wesselényi u. 44. Volt izraelita polgári iskola (Freund Vilmos, 1896). A vészkorszak idején a zsidó gettó kórházaként működött épület. Ma Amerikai Alapítványi Iskola, benne zsinagóga.
Wesselényi u. 52. 1944. december 29-én ebben az épületben végeztek ki a német fasiszták nyolcvanegy embert, köztük a Visegrádi utcai ellenállókat és a Vilmos-laktanya Kiska-alakulatának tagjait.
Wesselényi u. 53. Baptista imaház és Meyer Henrik Baptista Teológiai Diákotthon (1887). Magyarország első, Meyer Henrik alapította baptista gyülekezeti imaháza volt.
Wesselényi u. 62. Pesti Magyar Színház épülete (művészbejáró).^[4]
Wesselényi u. 69. Vasdinyei-ház (Szabó Jenő és Miakits Károly, szecessziós, 1911-12).
Wesselényi u. 73. A volt Festő Ipartestület Országos Szövetségének székháza (Makoldy József és Lack János, neoklasszicista, 1929). Ma is ipartestületi székház.

Galéria

Az izraelita kultúrház domborműves ablakai (Wesselényi u. 7)
A volt cipész ipartestületi székház (Wesselényi u. 17)
A baptista imaház
(Wesselényi u. 53)
A volt festő ipartestületi székház (Wesselényi u. 73)

Jegyzetek

Források

Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Budapest: Szépirodalmi. 1990.
Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 653. o. ISBN 963-05-6411-4
Pest építészete a két világháború között. Szerk. Ferkai András. Budapest: Modern Építészetért Építészettörténeti és Műemlékvédelmi Kht. 2001.