1910-ben a budapesti Műegyetemen építészmérnöki és négy évvel később a Budapesti Tudományegyetemen (ma ELTE) művészettörténeti doktori oklevelet szerzett. 1912 és 1945 között Novák Ede építésszel társulva lakótelepeket, iskolákat (Kispest, Csongrád, Mohács), bérházakat tervezett. Legfőbb alkotásuk a Rákóczi út 4. szám alatt található Georgia-bérház, amelynek korszerű architektúráját Hültl Dezső a saroképületen is átvette. Jelentős művészettörténészi munkásságot is folytatott. A Technikai Lexikonnak és a Barát–Éber–Takács hármas által megjelentetett A művészet története című mű társszerkesztője volt. Munkatársa volt az Éber László által szerkesztett Művészeti lexikonnak is.
Barát Ármin (1860–1937)[6] újságíró, műfordító és Róth Julianna (1856–1939)[7] fia. Apai nagyszülei Freund Mór és Tedesco Paula, anyai nagyszülei Róth Albert és Wippler Erzsébet (Eliz)[8] voltak. Testvére Barát Irén (1890–1972) állami díjas orvos, tüdőgyógyász.
Művei
Az Albertfalvi Közösségi Ház
Épületei
OTP albertfalvai lakótelepe (1929–1930)
Rezeda utcai villa (1931)
Georgia-bérház. Budapest, VII. kerület, Rákóczi u. 4. (1935)
Írásai
Szerkezet és forma Dél-Franciaország román építészetében. Egyetemi doktori értekezés. (Budapest, 1914)
Az ókor művészete (Budapest, 1926)
A művészet története. Éber Lászlóval, Felvinczi Takács Zoltánnal. (Budapest, 1926; 2. bővített és javított kiadás: 1934; 3. bővített és javított kiadás: 1940; hasonmás kiadás: 1993. Utószó: Sík Csaba)
Szépművészetek könyve. Szerk. Többekkel. (Budapest, 1940; hasonmás kiadás: 1999)
