PROFILPELAJAR.COM

A walesi függetlenségi mozgalom egy politikai törekvés, amelynek célja Wales elszakadása az Egyesült Királyságtól. A Brit-sziget nyugati részét magába foglaló, kelta lakosságú területet a 13. században annektálta Anglia, jelenleg széleskörű autonómiával és önálló nemzetgyűléssel (Senedd) rendelkezik. A walesi függetlenség legfontosabb támogatója az EU-párti Plaid Cymru, amely 1925 óta küzd az ország elszakadásáért.

Történelem

A független Wales

Miután a Római Birodalom föladta Britanniát, a területen számos apró kelta királyság és államkezdemény alakult ki, a mai Wales területén a legfontosabbak Gwynedd, Powys, Dehaubarth és Morgannwg királyságai voltak. A hagyományos walesi társadalom nemesekre, szabad földművesekre (bonheddwy) és szolgákra (y taeogion) oszlott, a helyi jogrend alapját Hywel Dda törvénykönyve képezte. A walesi lakosság a 11. századra a gazdasági fejlődés és a melegedő éghajlat hatására elérte a 300 000 főt. A nagyfokú politikai széttagoltság miatt 1066-ban az érkező normann hódítók Anglia megszállása után könnyedén elfoglalták Wales déli részét, ahol így új normann nemesség került hatalomra, az angolokkal szövetséges Marcher-lordok. Egyedül az északi Gwynedd Királyság maradt ténylegesen független. 1194-ben Nagy Llywelyn uralma alatt egyesültek a walesiek, és kiszorították a hódítókat az országból, egy időre késleltetve az angol inváziót. 1282-ben I. Eduárd angol király hadseregével megtámadta a walesi területeket, és miután legyőzte az utolsó helyi királyt, Llywelyn ap Grufyddot az Orewin hídi csatában, Angliához csatolta az országot. Hogy a megszállt területek tartósan angol fennhatóság alatt maradjanak, Eduárd számos nagyméretű várat épített a területen, amelyeknek romjai ma is meghatározzák a walesi vidék látképét. A legendásan kegyetlen hódítást énekelte meg Arany János Walesi bárdok című balladájában.^[1]

Glyndwr-felkelés (walesi szabadságharc)

Az angol uralom első évszázadaiban a walesiek számos felkelést vezettek az idegen hatalom ellen, ezek közül a legnagyobb és legfontosabb az úgynevezett Glyndwr-felkelés volt. A felkelés vezéralakja, Owain Glyndwr 1350-ben született, és leszármazottja volt két régi walesi királyság, Dehaubarth és Powys királyi családjának is. Miután az angol hatóságok elkobozták földjeit, a helyi lakosságból gerillacsapatokat szervezett, és háborút indított a megszálló angol nemesek ellen. Hamarosan a walesiek tömegével csatlakoztak hozzá, és az angol király, IV. Henrik személyesen érkezett leverni a lázadást, azonban az 1401-es Mynydd Hyddgen-i csatában Glyndwr vereséget mért rá. Ezt követően az angol hadsereg kötelékében szolgáló, képzett és walesi származású katonák (köztük az angolok egyik fő ütőerejét alkotó hosszúíjászok) átálltak a felkelés oldalára. 1402-ben Glyndwr szövetséget kötött az angolok gyengítésében érdekelt Franciaországgal és Skóciával. A francia erősítés hatására Henrik csapatai teljesen kiszorultak az országból, és létrejött a rövid életű Walesi Királyság, melynek Owain Glyndwrt koronázták uralkodójává, és létrejött egy parlament Machynnleth-ben, valamint helyreállították a Hywel Dda jogrendet. A nemzetközi helyzet változása miatt azonban Franciaország megszüntette az új ország támogatását, és Anglia teljes tengeri blokádot húzott köré, megakadályozva a fegyverszállítmányokat és a kereskedelmet. Végül az angolok 1405-ben szárazföldről és tengerről egyszerre támadva legyőzték a kimerült walesi sereget. Owain Glyndwr a hegyekbe menekült, és 1412-ig folytatta gerillaakcióit, végül teljesen eltűnt az angol hatóságok elől a kitűzött hatalmas vérdíj ellenére.^[2]

Modern függetlenségi mozgalom

A modern walesi függetlenségi gondolat először az 1920-as években jelent meg ismét, amikorra a walesi kultúra jelentősen visszaszorult, és a walesi nyelvet beszélők száma is olyan drasztikus lecsökkent, hogy már a kihalás fenyegette. 1925-ben alakult meg a függetlenségpárti Plaid Cymru párt, azonban sokáig nem sikerült szert tennie jelentős ismertségre és támogatottságra. A változást a Tryweryn-völgyben épített gát ügye hozta meg 1965-ben, amikor az új víztározó, amelyet az angliai Liverpool vízellátásához terveztek, számos falut árasztott el, kiváltva egész Wales felháborodását. Ez az ügy vált a nemzeti ébredés szimbólumává. A tüntetések élére a Plaid Cymru állt, nagy népszerűségre téve szert az észak-walesi vidéki lakosság körében. A walesi anyanyelvű, jellemzően alacsony képzettségű, ám erős nemzeti identitással rendelkező népesség azóta is stabil szavazóbázist nyújt a pártnak, amely rendre megnyeri az északnyugati körzetek választásait. A Tryweryn-ügy hatására alakult meg a két rövid életű walesi paramilitáris szervezet is, a Szabad Wales Hadsereg (Free Wales Army) és a Mudiad Amddiffyn Cymru (MAC) is, amelyek főleg gátakat és az elektromos hálózat létesítményeit vették célba bombatámadásaikkal.^[3] 1979-ben az éppen kormányon lévő Munkáspárt, annak érdekében, hogy megszerezze a Plaid Cymru, a skót SNP és az északír Sinn Féin támogatását a Westminsterben, beleegyezett egy referendum megtartásába egy önálló walesi és skót nemzetgyűlés létrehozásáról. A népszavazás azonban Walesben súlyos kudarccal végződött, a lakosság 79,4%-a elutasította a tervezetet.^[4] A gyorsan erősödő walesi identitás hatására a második, 1999-es népszavazáson a lakosság szűk többsége, 50,3%-a az autonómiára szavazott, majd 2011-ben már a választópolgárok 63% támogatta a Walesi Nemzetgyűlés jogköreinek kiszélesítését.^[5] Jelenleg a Plaid Cymru a második legerősebb párt a Nemzetgyűlés megalakulása óta uralkodó Walesi Munkáspárt után, vezetője 2018-óta Adam Price. A Walesi Munkáspárt ugyan ellenzi a teljes függetlenedést, de sokat tesz a nyelv és kultúra megmaradásáért, fontosnak tartja az autonómiát.

Támogatottsága

Politikai pártok

Támogatói:

Plaid Cymru: Szociáldemokrata, Európa-párti, zöld párt, a walesi függetlenség ügyének legfontosabb képviselője: 10 képviselője van a Seneddben
Walesi Nemzeti Párt (WNP): A Plaid Cymru jobboldali, szintén függetlenségpárti szakadár szárnya: 1 képviselője van

Ellenzői:

Walesi Munkáspárt: Wales legerősebb pártja, a Nemzetgyűlés létrejötte óta mindig megnyerte a választásokat, ellenzi a függetlenséget, de fontosnak tartja a walesi kultúra és nyelv fönnmaradásának támogatását és az autonómiát: 29 képviselője van
Walesi Liberális Párt: Autonómiapárti: 1 képviselő
Walesi Konzervatív Párt: Brit unionista: 11 képviselő
Brexit Párt: Euroszkeptikus: 3 képviselő
UKIP: Megszüntetné a különálló nemzetgyűlést: 1 képviselő
A Walesi Nemzetgyűlés Feloszlatásáért Párt: Egyetlen célja a különálló nemzetgyűlés megszüntetése: 1 képviselő

Közvélemény-kutatások

Az alábbi szakasz teljes egészében az azonos témájú angol szócikk fordítása

Igen/Nem közvélemény-kutatások – Szabályos kérdéssorok

Dátum	Közvéleménykutató intézet	Minta mérete	Függetlenné váljon Wales?			Előny	Megjegyzések
Dátum	Közvéleménykutató intézet	Minta mérete	Igen	Nem	Nem tudja	Előny	Megjegyzések
2020. július 29. – augusztus 7.	Yes Cymru/ YouGov	1044	26%	55%	19%	&-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-3-900000029%	Beleértve a 16-17 éveseket is.
2020. május 29. – június 1.	ITV Wales/ YouGov/ Cardiff Uni Archiválva 2020. szeptember 4-i dátummal a Wayback Machine-ben	1021	25%	54%	21%	&-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-3-900000029%
2019. szeptember 6–10.	Plaid Cymru/YouGov	1039	24%	52%	23%	&-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-3-800000028%
2018. december 7–14.	Sky News Data- Wales	1014	17%	67%	16%	&-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-5000000050%
2018. május 30. – június 6.	YouGov	2016	19%	65%	16%	&-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-5-600000046%
2016. július	ITV Wales/ YouGov Archiválva 2020. augusztus 14-i dátummal a Wayback Machine-ben	1010	15%	65%	20%	&-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-5000000050%
2014. szeptember 8–11.	ITV Wales/ Cardiff University	>1000	17%	70%	13%	&-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-6-300000053%	Egy héttel a skót függetlenségi népszavazás előtt.
2014. április	You Gov	1000	12%	74%	14%	&-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-7-200000062%

Igen/Nem Függetlenségi közvélemény-kutatások – Nem szabályos kérdéssorok

Dátum	Közvéleménykutató intézet	Minta	Függetlenné váljon Wales			Előny	Megjegyzések
Dátum	Közvéleménykutató intézet	Minta	Igen	Nem	Nem tudja	Előny	Megjegyzések
2019. szeptember 6–10.	Plaid Cymru/ YouGov	1039	33%	48%	20%	&-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-2-500000015%	Ha a függetlenné váló Wales az EU tagjává válna.
2016. július	ITV Wales/ YouGov Archiválva 2020. augusztus 14-i dátummal a Wayback Machine-ben	1010	28%	53%	20%	&-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-3-500000025%	Ha a függetlenné váló Wales az EU tagjává válna.
2016. július	ITV Wales/ YouGov Archiválva 2019. augusztus 6-i dátummal a Wayback Machine-ben	1010	19%	61%	21%	&-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-5-200000042%	Ha Skócia elhagyja az Egyesült Királyságot.
2013. március	ITV Wales/ YouGov	Ismeretlen	10%	62%	28%	&-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-1-6-200000052%	Ha Skócia elhagyja az Egyesült Királyságot.

"0-10" Függetlenségi közvélemény-kutatások – (Az alanyokat 0–10-es skálán kérdezték. 0–4 Ellene, 5 Közömbös, 6–10 Támogatja. "Nem tudja" nem jelenik meg)

Dátum	Közvéleménykutató intézet	Minta	Támogatja összesen	Támogatja					Közömbös	Ellene					Ellene összesen
Dátum	Közvéleménykutató intézet	Minta	Támogatja összesen	10	9	8	7	6	5	4	3	2	1	0	Ellene összesen
2019. május 10–15.	YesCymru/ YouGov	1133	36%	14%	4%	5%	6%	7%	17%	5%	6%	6%	2%	28%	47%
2017. május 9–12.	Yes Cymru/ YouGov Archiválva 2018. április 1-i dátummal a Wayback Machine-ben	1000	29%	10%	2%	6%	6%	5%	18%	4%	6%	7%	5%	31%	53%

Javasolt függetlenségi népszavazás

Adam Price, a Plaid Cymru vezetője 2019 októberében úgy nyilatkozott, hogy céljuk egy függetlenségi népszavazás megtartása 2030 előtt. Ahhoz, hogy referendumot lehessen tartani, szükség van a Walesi Nemzetgyűlés többségének támogatására és Westminster beleegyezésére is.^[6] 2020 júliusában a Plaid Cymru egy tervezetet nyújtott be a Nemzetgyűlésnek, amely törvényileg lehetővé tette volna egy függetlenségi népszavazás megtartását, azzal az indoklással, hogy az Egyesült Királyság kormánya elvesztette hitelét a koronavírus-járvány katasztrofális kezelésével, és ezt támasztja alá a walesi függetlenség támogatottságának hirtelen növekedése is. A többi párt képviselői azonban ellenezték az elképzelést, és 43:9 arányban leszavazták.^[7]

A walesi függetlenség demográfiája

A walesi függetlenségi mozgalom a nyugati világ többi baloldali szeparatista mozgalmához (Skócia, Észak-Írország, Katalónia, Kalifornia) hasonlóan jelenleg alapvetően a fiatal lakosság körében népszerű, és emiatt támogatottsága növekszik. A közvélemény-kutatások alapján a bizonytalan szavazókat leszámítva a mozgalommal szimpatizálók aránya 2014 óta 14%-ról^[8] 31%-ra nőtt, abban az esetben pedig, ha a függetlenné váló Wales rögtön megkezdhetné a csatlakozást az Európai Unióhoz, a szavazópolgárok 40%-a támogatná az elszakadást.^[9] Nagy a véleménykülönbség a legfiatalabb és a legidősebb generáció között, míg a fiatal 18-24 évesek többsége (55%) támogatja a szeparatizmust, a 65 év fölöttiek 86%-a elutasítja a függetlenségi törekvéseket.^[9]