PROFILPELAJAR.COM

	Wagner Lajos
Született	1846. augusztus 1.; Besztercebánya
Elhunyt	1917 (70-71 évesen)
Foglalkozása	nyelvész; irodalomtörténész;
Iskolái	Kolozsvári Magyar Királyi Tudományegyetem (–1880)
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk a művelődéstörténészről, irodalomtörténészről és főreáliskolai tanárról szól. Hasonló címmel lásd még: Wagner Lajos (egyértelműsítő lap).

Wagner Lajos, Zólyomi, született Vágner Lajos Sámuel (Besztercebánya, 1846. augusztus 1.^[1] – 1917?)^[2] bölcseleti doktor, irodalomtörténész, nyelvész, főreáliskolai tanár.

Élete

Vágner Mihály rézöntő és Bakos Zsuzsanna fiaként született, 1846. augusztus 2-án keresztelték. Középiskoláit szülővárosában és Selmecen végezte; a teológiát Pozsonyban, a bölcseleti és nyelvtudományi tanfolyamot a budapesti egyetemen hallgatta, ahol tanári vizsgát tett a latin, magyar, német és szláv filológiából. Bölcseletdoktori oklevelet 1880-ban a kolozsvári egyetemen nyert. Hospitált a bécsi egyetemen; meglátogatta a krakkói, lembergi, czernowitzi, jassyi, bukaresti, zágrábi és grazi egyetemeket. Tanulmányait befejezvén, két évig nevelősködött, azután helyettes tanár volt két évig a besztercebányai főgimnáziumban. 1873. január 2-től 1874. július 30-ig a budapesti (belvárosi) főreáliskolában. 1874-től a pozsonyi főreáliskola rendes tanára volt; tanította a magyar és német nyelvet és irodalmat. Bölcseletdoktori oklevelet 1880-ban kapott. Tíz évig tanította a szerb nyelvet a pozsonyi felső kereskedelmi iskolában és tíz évig a szlovák nyelvet az evangélikus líceumban. A pozsonyi tanító-egyesületnek 19 évig elnöke; a magyar közművelődési egyesületnek választmányi tagja sat. Huszonöt évi tanári működése alkalmából miniszteri elismerésben részesült. (1896.) Jegyzőkönyvi elismerésben részesült Pozsony szabad királyi város törvényhatósági bizottsága részéről, hogy a pozsonyi tudományegyetem tervezetét megírta és saját költségén kiadta (1900).

Írásai

Cikkei a következő folyóiratokban és hirlapokban: Magyar Tanügy (1873), Tanáregylet Közlönye (1878), Pozsonyvidéki Lapok (1878. 22. sz. Bodenstedt, 32. sz. Jordan Vilmos); Magyar Nyelvőr (1879), Egyet. Philologiai Közlöny (1878, 1879, 1891), Ellenőr (1878. 458. sz. Milutinovics szerb író, 1879. Mutatványok a legújabb szláv irodalomból, 10-15 tárcacikk Zólyomi álnévvel), Tanulók Naptára (1882-84. Trefort, Szász Károly, Klamarik), Pesti Napló, Grenzbote, Pressburger Zeitung (300 irodalomtörténeti, művelődéstörténeti, pedagógiai cikk), a Koszorúban (I. 1879. Petőfi a cseheknél), a Paedagogiai Plutarchban (I. 1886. Comenius, Klamarik János), a Zólyomvármegyei Hirlapban (1901. 38. sz. Balassa Bálint); a Felvidékben (1902. 34. sz. Lenau Miklós) sat.

Munkái

Safarik élete és művei. Bpest, 1878 (Különny. az Egyet. Philol. Közlönyből)
A német praepositiók. Pozsony, 1880
A művelődés és találmányok történeti vázlata (W. L.) Pozsony, 1881
Miklosich und die magyarische Sprachwissenschaft. Pressburg und Leipzig, 1883
Toldy Ferenc életrajza. Írta Zólyomi Lajos. Pozsony, 1883 (M. Helikon 1.)
Vörösmarty Mihály életrajza. Írta Zólyomi Lajos. Pozsony, 1883 (M. Helikon 2.)
Pozsonymegyei helynevek magyarázata. Pozsony, 1883
Die slavischen Elemente im Magyarischen. Von Franz Miklosich. Besorgt und eingeleitet. Wien und Teschen, 1884 (2. kiadás.)
Sprachwissenschaftliche Abhandlungen. Wien und Teschen, 1884
Bessenyei György életrajza. Írta Zólyomi Lajos. Pozsony, 1884 (M. Helikon 40.)
Pozsonymegye földrajza, a népiskolák III. oszt. számára. Pozsony, 1884 (Orbók Mórral. Térképpel. Németül. Pozsony, 1884)
Magyar helikon. Jeles férfiak életrajzai. Szerk. Budapest, 1885
Báthory István lengyel király. Pozsony, 1886
A hónapok nevei. Pozsony, 1889
A német poetika vázlata. Grundzüge der deutschen Poetik. Ergänzungsbuch der deutschen Sprachlehre. Für Mittelschulen, Bürgerschulen und höhere Töchterschulen. Pozsony és Bpest (1891. Német szöveg. Ism. Egyet. Philol. Közlöny.)
Ifjúsági játékok. Pozsony, 1888
Talvj 1797–1970. Biographische Skizze zur Erinnerung an ihren hundertsten Geburtstag. Pozsony, 1897
Kupeczky János festőművész élete. Pozsony, 1899 (Különny. a pozsonyi főreáliskola Értesítőjéből.
A pozsonyi m. kir. állami tudományegyetem tervezete. Pozsony, 1900
Erdőőri szakiskola a Kis-Kárpátok vidékén. Pozsony, 1908

Szerkesztette a Pozsonyvármegyei régészeti és történelmi egylet Értesítőjét mint titkár (1877, 1881 és 1885), a Magyar Helikont (1883-85, Zólyomi Lajos névvel), a Tanulók Naptárát (1882-től), a Magyar Mentort (1881-től).

Jegyzetek

Források

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.
Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
Pozsony vármegye és Pozsony (Magyarország vármegyéi és városai, 1904) 469. old.

További információk

A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893–1904
Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994