PROFILPELAJAR.COM

	Vörösmarty Géza
Született	1908. augusztus 22.; Budapest
Elhunyt	1986. május 9. (77 évesen); Pozsony
Állampolgársága	magyar; csehszlovák;
Foglalkozása	publicista; író;
	Sablon • Wikidata • Segítség

A „Vörösmarty Géza” lehetséges további jelentéseiről lásd: Vörösmarty Géza (egyértelműsítő lap).

Vörösmarty Géza (Budapest, 1908. augusztus 22. – Pozsony, 1986. május 9.) a pozsonyi Tesla rádiógyár műszaki tisztviselője, ökonómus, publicista.

Élete

Nagyapja, Vörösmarty Pál, a költő, Vörösmarty Mihály testvére. Édesapja, Vörösmarty László huszárkapitányként szolgált Erdélyben. Kolozsvárott élt tízesztendős koráig.^[1]

Családja Budapestre menekült. 1922-ben ismét a kisebbségi létet választották, mivel édesapja – betegsége következtében – felesége Cherebo Vilma (vagy Amália; 1867. augusztus 29. - 1951. november 9.^[2] Vilhelmina Mária, Cherebo Lajos és Batternay Mária Irma lánya)^[3] birtokára, Nemesdicskére költözött. Pozsonyban fejezte be iskoláit, majd közgazdasági pályán dolgozott. Utolsó munkahelye a pozsonyi Tesla gyár volt. 1970-ben ment nyugdíjba.

Már korábban elkezdte a Vörösmarty családra, különösen pedig Vörösmarty Mihályra vonatkozó dokumentumok gyűjtését, de csak később kezdett el írással is foglalkozni. 1962 után kezdett rendszeres publikálásba. Először a csehszlovákiai magyar nyelvű lapokban, majd Magyarországon is, főként az Élet és Tudományban, a Magyar Nemzetben, a Múzsákban és a Honismeretben.

Kutatásait alaposan végezte. Amikor Vörösmarty Mihály szabadságharc utáni bujdosásának történetét dolgozta fel, végigjárta szinte az egész útvonalat Ceglédtől Szegeden át Mátészalkáig.^[4] Legnagyobb lélegzetű műve az Őseim nyomában című kézirat (1972, Pozsony), amelyben a Vörösmarty és a velük rokon családok történetével foglalkozott.^[5] Sok fontos adalékkal gazdagította a művelődés-, különösen pedig az irodalomtörténetet.

A pozsony-vereknyei temetőben nyugszik.^[6]

Első felesége Havas Honória, majd Emődy Éva (1923-2016). Lánya Vörösmarty Mária.

Művei

1973 Egy érdekes lelet. Irodalmi Szemle 1973/3.
1973 A szabadságharc pozsonyi vértanúi. Irodalmi Szemle 1973, 268-269.^[7]
1974 Kempelen Farkas (1734–1804). Irodalmi Szemle 1974/3.
1975 160 éve született Rómer Flóris. Honismeret.
1975 Pogánykori emlék a Csallóközben. Irodalmi Szemle 1975/8.
1976 Műemlékvédelmünk negyedszázada. A Hét 21/4, 24-25. (február 3.)
1976 Fűben-fában orvosság. A Hét 21/16, 23-24 (május 18.)
1976 Nyitravölgyi Rákóczi emlék. Honismeret 4/1.
1976 Nyitra megyei présházak és pincék. Irodalmi Szemle XIX/2, 158-161.
1978 A kahlenbergi varázsló. Honismeret 6.
1978 Segner János András emlékére. Honismeret.
1979 A bősi-nagymarosi erőmű – a Duna bal partjáról. Honismeret 7.
1980 Az utolsó hodosi kovácsmester – Posledný majster-kováč vo Vydranoch. In: Spravodaj múzea – Múzeumi Híradó, Dunajská Streda 4/ 2, 6–8, 15-17.
1981 Beszélgetés Stróbl Alajos fiával, a művész születésének 125. évfordulója alkalmából. Honismeret 9/5.
1984 Száz esztendeje született Khín Antal, a Csallóköz kutatója. Honismeret 12/4, 16-17.
1984 Kétszázötven éve született Kempelen, a varázsló. Honismeret.
1984 A két vár foglya. Honismeret 12/3, 36.
1985 Wesselényi István: Sanyarú világ. Honismeret 13/2.
1985 Emlékezés Luby Margitra. Honismeret 13.
1986 Ambrózy-Miggazzi István bibliográfiája. Honismeret.
1986 Városi címerek Csehszlovákiában. Madách Naptár.

Jegyzetek

↑ A Vörösmarty család leszármazását lásd például: Nyéki Méhes Mózes 1933: A Nyéki Méhes család és a rokon családok. Budapest, 88; Hanthy Kinga 2000: Ki az igazi rokon?. Magyar Nemzet 2000. december 2.
↑ Verebélyi róm. kat. keresztelési anyakönyv 1867/87, p. 166a
↑ Pesti Napló 51/100, 5 (1900. április 11.)
↑ Honismeret 1975/5–6.
↑ MNL U215, I.279 (Buzási János 1996: A Magyar Országos Levéltár fondjainak és állagainak jegyzéke IV. Budapest, 201.)
↑ Vrakuňa (Ružinov), 2. szektor 436. urnasír.
↑ Szele Lajos 1975: Hozzászólás Vörösmarty Géza A szabadságharc tizenhárom pozsonyi vértanúja c. cikkéhez. Honismeret 3/1–2, 90-91.