1945-től 1950-ig a Magyar Rádióban dolgozott különböző beosztásokban. Rendszeresen vezényelte a Rádiózenekart is. 1948 decemberében az intézményben elsőként megalakult két brigád közül a zenei rendezőéké tagja lett.
1951-ben a Szegedi Szimfonikus Zenekart vezényelte, a következő két évben a Híradó- és Dokumentumfilmgyár zenei vezetője. 1952 és 1954 között a Madách Színház karmestere.
1956-ban került szerkesztőként a Zeneműkiadóhoz, ahol 1982-es nyugdíjazásáig dolgozott. Itt nem csak zenetörténettel foglalkozott, de szakkönyveket is fordított.
1968-tól a Magyar Hírlap állandó zenekritikusa is volt.
Számos bel- és külföldi lexikonba, szaklapba dolgozott be.
Művei
(Ha másképp nincs jelölve, a megjelenés helye: Budapest, kiadó: Zeneműkiadó.)
Könyvek
Goldmark Károly élete és művészete. Káldor Mártonnal. 1956
Goldmark Károly élete képekben. 1957
Heinrich Schütz. Gondolat, 1959
A lengyel zene története, 1959
Bánk bán az operaszínpadon. Operadramaturgiai tanulmány. Vámosi Nagy Istvánnal, 1960
Beszélgetések Ligeti Györggyel, 1979 (angolul: György Ligeti in conversation with Peter Várnai, Josef Häusler, Claude Samuel, and himself. London, 1983. Eulenburg Books ISBN 0903873680)
Miért szép századunk operája? Szerkesztő és társíró, Gondolat, 1979
Egy muzsikus a reformkorban. Mátray Gábor élete és munkássága a szabadságharcig in: Erkel Ferenc és Bartók Béla emlékére. 1954. Akadémiai K. + Mátray Gábor élete és munkássága a haláláig in: A magyar zene történetéből. 1955. Akadémiai K. A két rész átdolg. és összevont kiadása: Egy magyar muzsikus a reformkorban. in Mátray Gábor: A Muzsikának Közönséges Története és egyéb írások. 1984. Magvető K. ISBN 9631403084 pp. 361→547.
Adalékok a XIX. századi magyar operajátszás történetéhez. (Levéltári dokumentumok): in: Az opera történetéből. 1961. Akadémiai K. pp. 197→223
