Vora alközség

A címszóban szereplő nőnemű albán helynév határozatlan és határozott alakja Vorë, illetve Vora.
A nemzetközi ajánlásnak megfelelően a hímnemű albán helynevek határozatlan, a nőneműek határozott alakját használjuk.
Nem tévesztendő össze a következőkkel: Vora és Vora község.
Vora alközség
Közigazgatás
Ország Albánia
MegyeTirana
KözségVora
Népesség
Teljes népességismeretlen
Sablon • Wikidata • Segítség

Vora alközség harmadik szintű közigazgatási egység Közép-Albánia nyugati részén, Tiranától kb. 15 kilométerre északnyugati irányban, a Tiranai-sík(wd) és a Durrësi-sík(wd) találkozásánál. Tirana megyén(wd) belül Vora község(wd) alárendelt közigazgatási egysége. Székhelye Vora, további települései Gërdec, Gjokaj, Kuç, Marikaj, Marqinet, Picar és Sharga.[1] A 2011-es népszámlálás alapján az alközség népessége 10 901 fő.[2] Hagyományosan mezőgazdasági terület, a 20. század eleje óta fontos közlekedési csomópont.

Fekvése

Az alközség területe Alacsony-Albánia középső részére, a Tiranai-sík(wd) és a Durrësi-sík(wd) közötti Vorai-szorosra (Nyja e Vorës), illetve az ettől északra fekvő Gërdeci-dombságra (Kodra e Gërdecit, legmagasabb pontja Gërdeci-hegy, Maja e Gërdecit, 295 m), délen pedig a Hosszú-dombság (Kodra e Gjatë, legmagasabb pontja az alközség területén Kuçi-hegy, Maja e Kuçit, 377 m) vonulataira terjed ki. Területén elszórtan több kisebb mesterséges víztározó található.[3] Az alközséget és székhelyét, Vorát átszeli a Tiranát Durrësszal összekötő SH2-es főút, amelyről itt ágazik le észak felé az SH52-es út. Az SH1-es Tirana–Shkodra–Han i Hotit-út megépüléséig ez biztosította a főváros összeköttetését az északi országrésszel. Vora vasúti csomópont is, itt találkozik a Tirana–Durrës–Librazhd-, és a Shkodra–Vora-vasútvonal.[4]

Története és nevezetességei

Az i. e. 2. században a hódító rómaiak által megépített út, a Via Egnatia egyik állomáshelye (mansio) állt a mai Vora helyén Vorea néven.[5] A 20. századig döntően agrárterület volt, amelyet először az első világháborúban az ország északi részét megszálló Osztrák–Magyar Monarchia hadserege által épített Shkodra–Vora-országút és Lezha–Vora-drótkötélvasút, majd az 1920-as években a Tirana–Durrës-országút modernizálása tett közlekedési csomóponttá.[6]

A terület lakói az ezredfordulóig elsősorban mezőgazdasággal, szőlő- és olajfatermesztéssel foglalkoztak. Napjainkban a főváros, Tirana elővárosi övezetének nyugati végpontja.[7] Marikajban található az albán hadsereg egyik legnagyobb bázisa.[8]

A demokratikus Albánia egyik legnagyobb tömegszerencsétlensége kötődik Vorához. 2008. március 15-én a gërdeci lőszerraktárat – ahol a munkavédelmi előírások betartatása nélkül kiselejtezett lőszerek szétszerelése folyt – két egymást követő robbanás rázta meg. A szerencsétlenségben huszonhatan vesztették életüket, további százak pedig a tűzben, vagy a robbanás erejétől szétszóródó üvegszilánkoktól sebesültek meg.[9]

Jegyzetek

  1. ↑ Ligj Nr. 115/2014 për ndarjen administrativo-territoriale të njësive të qeverisjes vendore në Republiken e Shqipërisë. Fletorja Zyrtare, 137. sz. (2014) 6365–6390. o. arch
  2. ↑ Censusi i popullsisë dhe banesave / Population and housing census: Tiranë 2011. Tiranë: Instituti i Statistikës. 2013. 84. o.  
  3. ↑ Pasha 2006 :10–11.; Sheme & Mara 2017 :111.; Soviet military 1:50,000 scale topographic maps. Москва: Военно-топографическое управление Генерального щаба. 1977–1983.  ; Shqipëria e Mesme / Central Albania: Hartë rrugore & turistike / Road & tourist map. Tiranë: Vektor. 2013. térkép (1:200 000)  
  4. ↑ Réti 1991 :106.; Shqipëria e Mesme / Central Albania: Hartë rrugore & turistike / Road & tourist map. Tiranë: Vektor. 2013. térkép (1:200 000)  
  5. ↑ Ceka 2013 :260.
  6. ↑ Bakiu 2014 :160., 217.; Hortobágyi 2010 :112–113., 124.
  7. ↑ Pasha 2006 :8.; Elsie 2010 :443.; Sheme & Mara 2017 :125.
  8. ↑ Elsie 2010 :23.
  9. ↑ Elsie 2010 :159.; Abrahams 2016 :287.

Források

  • ↑ Abrahams 2016: Fred C. Abrahams: Modern Albania: From dictatorship to democracy in Europe. New York;  London: New York University Press. 2016. ISBN 9780814705117  
  • ↑ Bakiu 2014: Gazmend A. Bakiu: Tirana e vjetër: Një histori e ilustruar. Bot. i dytë, i plotësuar. Tiranë: Mediaprint. 2014. ISBN 9789928081018  
  • ↑ Ceka 2013: Neritan Ceka: The Illyrians to the Albanians. Tirana: Migjeni. 2013. ISBN 9789928407467  
  • ↑ Elsie 2010: Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886  
  • ↑ Hortobágyi 2010: Események a balkáni hadszíntéren az első világháborúban: Az elfelejtett zászlóalj: Kutatási jegyzetek. Írta és szerkesztette Hortobágyi Ferenc. Nagykanizsa: Czupi. 2010. ISBN 9789639782143  
  • ↑ Pasha 2006: Myslim Pasha: Gjeografia ushtarake. Tiranë: Instituti Gjeografik Ushtarak i Shqipërisë. 2006. arch Hozzáférés: 2019. május 27.  
  • ↑ Réti 1991: Réti György: Albánia. Budapest: Panoráma. 1991. = Panoráma Külföldi Útikönyvek, ISBN 9632433890  
  • ↑ Sheme & Mara 2017: Selman Sheme – Valbona Mara: Gjeografia 11. Tiranë: Albas. 2017. ISBN 9789928028631