Ez a szócikk a jogászról, igazságügy-miniszterről szól. Hasonló címmel lásd még: Vladár Gábor (egyértelműsítő lap).

Nagycsepcsényi és mutnai Vladár Gábor ^[1](Bia, 1881. október 14. – Budapest, 1972. július 19.) jogász, kúriai tanácselnök, igazságügyi miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Vladár Gábor
Nem található szabad kép.(?)
	Vladár Gábor fényképe

A régi nemesi származású nagycsepcsényi és mutnai Vladár család sarja. Édesapja, nagycsepcsényi és mutnai Vladár Lajos,^[2] édesanyja, Emperl Anna (1846-1934),^[3] volt. Vladár Gábor evangélikus vallású, keresztyéni világszemléletű ember volt. Anyai nagyapja Emperl József (1807-1889) uradalmi intéző volt.^[4]

A Budapesti Tudományegyetemen szerzett államtudományi és jogi doktori diplomát.

1911. július 22-én a Ferencvárosban házasságot kötött fáji Fáy Berta Mária Annával, fáji Fáy Dezső és gombai Szabó Berta lányával.^[5] 1918-tól az igazságügyi minisztériumban dolgozott miniszteri titkárként, ezt követően a magánjogi, majd 1929-től, Térfy Gyula halála után a törvényelőkészítő ügyosztály vezetője volt. Részt vett a magánjogi törvénykönyv-javaslat (1928) megalkotásában, továbbá számos törvény és rendelet megszövegezésében.

A második világháború vége felé konfliktusba került a kormányzattal, amikor a Belügyminisztérium azt követelte az igazságügyi tárcától, hogy rendelettel tegye lehetővé a büntetés-végrehajtási és más szabadságvesztési intézményekben fogva tartott zsidók átadását a csendőrségnek. Miután a fogva tartás bírói döntés alapján lehetségessé vált, Vladár megtagadta a belügyi tárca kérését és lemondott osztályvezetői állásáról.

Lemondása után Horthy kormányzó felkérte az igazságügyi tárca élére, 1944. augusztus 29-től a Lakatos-kormány igazságügyi minisztere lett.

Az 1944. október 14-i déli minisztertanácsot követően ő adta ki a délutáni órákban a baloldali sajtó engedélyezésére és a szélsőjobboldali sajtó betiltására, valamint a politikai foglyok szabadon bocsátására vonatkozó rendeletet. Minisztersége alatt személyesen vett részt a Gestapo által elhurcolt Bajcsy-Zsilinszky Endre, ifjabb Tildy Zoltán és Peyer Károly kiszabadításában. A svéd Vöröskereszt megbízottja később elismeréssel emlékezett a miniszter erőfeszítéseire, amelyeknek köszönhetően védleveleket bocsátottak ki üldözött zsidóknak.

1944. október 16-ig, a nyilas puccsig volt miniszter.

A nyilas hatalom időszakában bujkálnia kellett, de a háború után sem vállalhatott közéleti szerepet. 1951-ben családjával együtt kitelepítették.

Tagja volt a Fővárosi Közmunkák Tanácsának.

1939-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta.

• Magyarország hatályos törvényei, kiegészítve a törvényeket módosító jogszabályokkal (I–III., Bp., 1943–44)
• Az igazságügyi igazgatás és a bíráskodás kívánalmai; Egyetemi Nyomda, Bp., 1937
• Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület 30 évének mérlege; Stádium Nyomda, Bp., 1937
• A jog elhajlása az élettől; Attila Nyomda, Bp., 1938 (Az Országos Nemzeti Klub kiadványai)
• Tudományos munka-e a jogszabály-előkészítés?; Franklin Nyomda, Bp., 1939
• Az állam hivatása az egyház tanítása szerint; Ludvig Nyomda, Miskolc, 1940 (Miskolci Jogászélet könyvtára. Új sorozat)
• Fejlődik-e jogunk vagy tesped?; Attila Nyomda, Bp., 1940 (Az Országos Nemzeti Klub kiadványai)
• Gyámhatóságok és bíróságok kapcsolata; s.n., Bp., 1943
• Magyarország hatályos törvényei kiegészítve a törvényeket módosító jogszabályokkal; szerk. Vladár Gábor; Grill, Bp., 1943-1944
• Juhász Andor; Attila Nyomda, Bp., 1944
• Az egyház és az állam viszonya; Luther-Szövetség, Bp., 1947 (A Budapest-kelenföldi Evangélikus Egyházközség kiadványai)
• Visszaemlékezéseim; Püski, Bp., 1997

• Vladár Gábor. Petőfi Irodalmi Múzeum (Hozzáférés ideje: 2015. október 22.)
• Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
• A jognak a közjót kell szolgálnia Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben – kormany.hu, 2015. október 16. (Hozzáférés ideje: 2015. október 22.)

• Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. 4. bőv., jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-
• Borbándi Gyula: Magyar politikai pályaképek 1938-1948. Bp., Európa, 1997
• A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003
• Vladár Gábor emlékkötet (1881-1972); összeáll. Révész Béla; Igazságügyi Minisztérium–Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Bp., 2015
• Hamza Gábor: Emlékezés Vladár Gáborra (1881-1972), a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjára. http://mta.hu/ix-osztaly/jubileumi-megemlekezesek-10614