Szentpéterváron született, színi tanulmányokat a Moszkvai Művész Színház stúdiójában folytatott. 1903-tól a színház társulatához tartozott. 1915-től különböző városok, például Kijev, Harkov, Odessza, Tiflisz (ma: Tbiliszi), Kazány, Voronyezs színházaiban játszott. 1922-ben visszatért Moszkvába, ahol saját színházi stúdiót szervezett.
Már tapasztalt színésznő volt, amikor 1916-ban filmezni kezdett. Néhány jelentéktelen filmszerep után, 1926-ban kapott képzettségéhez méltó művészi feladatot Vszevolod Pudovkin rendezőtől: Az anya címszerepét játszotta Makszim Gorkij azonos című regényének filmváltozatában. Valójában nem is Pudovkin választotta, hanem asszisztense, Mihail Doller javasolta őt a munkásasszony szerepére, amit azután Baranovszkaja szuggesztíven és teljes átéléssel alakított. Bár Pudovkin következő filmjében, a Szentpétervár végnapjaiban is központi szerepet kapott – partnere mindkét filmben Alekszandr Csisztyakov volt –, Baranovszkaja lényegében Az anya címszerepével írta be magát a némafilm történetébe.
Az anya sikere után, 1928-ban elhagyta a Szovjetuniót. Prágában és Berlinben készített filmekben szerepelt, majd 1932-ben gyógykezelésre Franciaországba utazott, de még ott is többször állt felvevőgép elé.
Színházi szerepeiből
Három nővér (1901, 1908)
Ivanov (1904)
Fjodor Ioannovics cár (1905)
Egy ember élete (1907)
Doktor Stockman (1908)
A kék madár (1908)
Falak (1907)
Borisz Godunov (1907)
Élő holttest (1911)
Hamlet (Ophelia szerepében, 1911)
Peer Gynt (1912)
A képzelt beteg (1913)
Nyikolaj Sztavrogin (1913)
A kővendég (Moszkvai Művész Színház, 1914)
Filmszerepeiből
Baranovszkaja Az anya szerepében
1916 – Az első hatalma (Власть первого)
1916 – A tolvaj (Вор)
1916 – Sorscsapás (Гнет рока)
1916 – Arany, művészet és szerelem (Золото, искусство и любовь)
1916 – A szív nem kő (Сердце не камень)
1925 – Farkasok (Волки)
1926 – Az anya (Мать) – (Makszim Gorkij azonos című regénye alapján; főszerep. R. Vszevolod Pudovkin)
