Szülővárosában tanult és 1816-ban lépett a felső osztályba. 1828–1829-ben egy évet töltött Göttingenben. 1829-ben hazajött és Debrecenben lett segédlelkész, 1830-ban Bárándon pap, 1832-ben ugyanezen minőségében Debrecenbe került. 1836 márciusában a debreceni főiskola meghívta bölcseleti tanárnak és november 4-én elfoglalta tanári székét. A Magyar Tudós Társaság 1839. november 23-án választotta meg levelező tagjai sorába. Az MTA-ban 1855. november 12-én Toldy Ferenc tartott fölötte emlékbeszédet.
Arcképe: olajfestmény a debreceni református főiskola könyvtárában.
Írásai
Cikkei a Tudományos Gyűjteményben (1833. XI. A philosophiai rendszerek, XII. A test és a lélek egybeköttetése, 1834. IV. Az élet és annak okfeje, 1836. II. A minden istenítés története, 1841. XII. A természet philosophiai feladatai Schelling szerint); az Athenaeumban (1841. 1. Mutatvány egy legujabb divatszerinti logicából); a Sárospataki Füzetekben (1857. A debreczeni főiskolai tanárok előterjesztése).
Munkái
Versek mellyekkel Rómában lakó magyar nemes Ferencz István urnak midőn az általa márványból faragott néhai nevezetes poéta Csokonai Vitéz Mihálynak mejjképét a debreczeni kollegiumnak ajándékba küldötte, háládatosan örvendezett ugyan azon collegiumbeli tanuló ifjúság Mártzius 19. 1823. Debreczen, 1823.
Mit vesztettünk el 43 esztendőkig dicsőségesen uralkodott fels. királyunkban I. Ferenczben, egy katedrai szomorú beszédben előadatva... Uo. 1835.
A philosophiának jóltévő befolyása a status és egyes emberek boldogságára s minden haszna mellett a tőle való idegenkedésnek okai. Uo. 1836. (Székfoglaló. Megjelent a Tudom. Gyűjtemény 1837. I. kötetében is).
A hazai törvények tanítója fontos hivatása, előadva egy halotti beszédben, mellyet néh. Madarász Dobrossy János urnak utolsó tiszteletére tartott ápr. 27. 1839. Uo. 1839. (Könyves Tóth Mihály Halotti elmélkedésével együtt).
Péchy Imre főgondnok felett tartott emlékbeszéd 1841. Uo.
