1975-től egyetemi oktatójának, Császtvay Zoltánnak hívására átment a Pozsgay Imre által vezetett Művelődésügyi Minisztériumba, majd (a minisztérium kettéválasztása után) követte Pozsgayt a Kulturális Minisztériumba, ahol az oktatási ügyek vezetője lett. Ekkor lett az MSZMP tagja. 1982-től, továbbra is Pozsgay munkatársaként a Hazafias Népfront igazgatási önálló osztályának vezetője lett, ebből ő alakította ki a társadalompolitikai osztályt. Jó kapcsolatokat épített a lengyel Szolidaritás mozgalommal. Gorbacsov hatalomra jutása után Vass 1985-ben megalakította a Reformklubok Országos Hálózatát, amelyet egyfajta MSZMP-n belüli ellenzéki szerveződésként definiált. Ennek utódszervezete lett a Társadalompolitikai Tanács. Ez a fórum dolgozta ki 1987 elején kidolgozta a Fordulat és reform c. programot. A Tanácshoz csatlakoztak MSZMP-n kívüli csoportok tagjai is, így pl. Orbán Viktor és Kövér László is.
1987-től az MDF egyik alapító szervezője. Bihari Mihállyal és Kiss Gy. Csabával együtt fogalmazta a lakitelki nyilatkozatot. Bíró Zoltán kérésére mégis az MSZMP-ben maradt, hogy a párton belül a nemzeti érzelmű, baloldali elkötelezettségű erőket egységes platformmá szervezze. A reformköri mozgalom egyik főszervezője, majd a reformkörökből 1989 októberében megalakuló Reformszövetségnek, az MSZMP legnagyobb platformjának[3] egyik vezetője lett.
1989–90 között az újonnan megalakuló MSZP első elnökségének tagja, a Haza és Haladás Platform vezetője. 1990-ben a platform ellenezte Németh Miklós miniszterelnök gazdaságpolitikai programját (az ún. „sokkterápiát”), Németh emiatt kilépett az MSZP elnökségéből. Az 1990-es országgyűlési választások után, novemberben Vass is visszavonult az aktív politikai élettől.
