PROFILPELAJAR.COM

	Varga Béla
	A Nemzetgyűlés elnöke
	Hivatali idő; 1946. február 7. – július 3.
Előd	Nagy Ferenc
Utód	Szabó Árpád
Született	1903. február 18.; Börcs
Elhunyt	1995. október 13. (92 évesen); Budapest
Párt	Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt
Foglalkozás	katolikus pap; politikus;
Vallás	latin rítusú katolikus egyház
Díjak	a Magyar Érdemrend nagykeresztje (1991); Magyar Örökség díj (1999); Commander with Star of the Order of Merit of the Republic of Poland;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Varga Béla témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk a politikusról szól. Hasonló címmel lásd még: Varga Béla (egyértelműsítő lap).

Varga Béla (Börcs, 1903. február 18. – Budapest, 1995. október 13.) katolikus pap, pápai prelátus, politikus, 1939. június 6-tól 1944. november 9-ig országgyűlési képviselő, 1945. április 2-től szeptember 13-ig az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja, 1945. november 29-től országgyűlési képviselő. 1945. december 7-től 1946. február 2-ig a Nemzeti Főtanács tagja. 1946. február 7-tól 1947. július 3-ig az országgyűlés elnöke,^[4] 1947-től a második világháború utáni amerikai emigráns magyarság egyik vezetője.

Életpályája

Paraszti családból származott. Édesanyja katolikus hite és az uralkodó iránti tisztelete nagy hatással volt rá. Talán ezért is vett részt 1921 októberében az uralkodó, IV. Károly második visszatérési kísérlete során lezajlott budaörsi csatában. A fogolytáborból megszökve a veszprémi teológiai akadémián folytatta tanulmányait.^[5]

Teológiai tanulmányait Győrött és Veszprémben végezte. Pappá szentelése után Somlóvásárhelyen, majd Várpalotán lett káplán. 1929-től plébános Balatonbogláron. Gaál Gaszton felkérésére részt vett a Független Kisgazdapárt megalapításában, amelynek 1937-től országos alelnöke lett. E minőségében a radikális földreformért és a titkos választójog bevezetéséért harcolt.^[5]

1939-1944 között országgyűlési képviselő volt. A második világháború alatt részt vett a Magyarországra menekült lengyelek, az üldözött francia katonatisztek támogatásában, a német megszállás után pedig segített a magyarországi zsidók megmentésében is.

A szovjetek Wallenberggel együtt elfogták, halálra ítélték, de egy magyar-orosz tolmács segítségével megszökött.^[5] 1945 áprilisától az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja, novembertől nemzetgyűlési képviselő. 1946. február 7-én az országgyűlés elnökévé választották.

1947. június 2-án letartóztatása elől elmenekült az országból. Az Egyesült Államokba emigrált, ahol a külföldi magyar emigráció vezetője lett. 1951-ben részt vett a Szabad Európa Rádió elindításában.

1990-ben, a szabadon választott magyar országgyűlés alakuló ülésén már itthon mondott beszédet, egy évvel később pedig végleg hazatelepült. 1991. augusztus 20-án megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét. Sírja a balatonboglári Szent Kereszt felmagasztalás-templomban található.^[6]

Művei

A nemzetgyűlés elnöke volt. Kilenc évtized a 20. századból. Varga Béla vallomásai életútjáról, 1991-ben; szerk. Kapronczay Károly; Mundus, Bp., 1998 (Az Antall József Emlékbizottság és Baráti Társaság évkönyvei)

Elismerései

Magyar Szabadság Érdemrend ezüst fokozata (1946)^[4]
Francia Köztársaság Becsületrendjének tiszti keresztje (1960)^[4]
A Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje (1991)
Magyar Örökség díj (1999, posztumusz)

Emlékezete

Tiszteletére emléktáblát állítottak Veszprémben.^[7]
Mellszobra áll szülőfalujában, Börcsön.^[8]

Jegyzetek

↑ BnF-források (francia nyelven)
↑ https://www.nytimes.com/1995/10/15/obituaries/bela-varga-hungarian-politician-92.html
↑ PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. június 14.)
↑ ^a ^b ^c Archivált másolat. [2016. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. január 27.)
↑ ^a ^b ^c Sem a németek, sem a kommunisták nem tudták megtörni Varga Bélát (Múlt-kor, 2020. október 13.)
↑ Utazz itthon
↑ Emléktáblát állítottak Varga Béla plébánosnak, a nemzetgyűlés volt elnökének. [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 31.)
↑ Mozgalom, Köztérkép: Varga Béla mellszobra - Börcs (2006) | Köztérkép. Köztérkép. (Hozzáférés: 2017. október 26.)

Források

Jónás Károly – Villám Judit: A Magyar Országgyűlés elnökei, 1848–2002. Almanach. Argumentum Kiadó, Budapest, 2002, ISBN 963-446-225-1, 333-338. o.
Sem a németek, sem a kommunisták nem tudták megtörni Varga Bélát (Múlt-kor, 2020. október 13.)
Életrajza a Magyar Országgyűlési Almanach 1939-1944-ben. Hungaricana, hozzáférés: 2024. március 2.

Irodalom

Magyar Nagylexikon, Magyar nagylexikon Kiadó, Budapest, 2004, p 203. ISBN 963 9257 19 2 (18. kötet)

További információk

A nemzetgyűlés elnöke volt. Kilenc évtized a 20. századból. Varga Béla vallomásai életútjáról, 1991-ben; szerk. Kapronczay Károly; Mundus, Bp., 1998 (Az Antall József Emlékbizottság és Baráti Társaság évkönyvei)
Posztumusz interjú. Válogatás Thassy Jenő hangarchívumából. Márai Sándor, Varga Béla, Eckhardt Tibor, Dessewffy Gyula, Wiegner Jenő; szerk. Mayer Zsuzsa; Balassi, Bp., 2004 + CD-ROM
A magyar szolidaritás balatonboglári példái, 1939–2009. Teleki Pál és Varga Béla; szerk. Bakos István, Vásárhelyi Tibor; Önkormányzat, Balatonboglár, 2009 (Boglári füzetek)
Haas György: A szeretet apostola volt. Varga Béla élete; Kairosz, Bp., 2009