Varázsliget (korábban Vracsevgáj, szerbül Врачев Гај / Vračev Gaj) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben, Fehértemplom községben.
Fekvése
A szerb-román határ mellett, Fehértemplom délnyugati szomszédjában, a Néra folyó jobb partján fekszik.
Története
A falu nevét 1713-ban említették először az oklevelek. Annyi bizonyos, hogy a török hódoltság végén már lakott hely volt.
Az 1717-es kamarai jegyzékben Wrachegay néven, 56 házzal volt említve. Egy 1761. évi térkép szerint a település az újpalánkai kerülethez tartozott.
1770 után a szerb határőrezred birtokába került, majd 1873-ban Temes vármegyéhez csatolták.
1848. augusztus hó első napjaiban, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt a szerb lakosság, a felkelőktől támogatva fellázadt, mire augusztus 6-án Maderspach Ferenc őrnagy 1000 nemzetőrrel megtámadta a helységet, de az itt tanyázó 2500 szerb felkelő visszaverte a támadást. Felbátorodva a sikeren, a szerb felkelők augusztus 30-án innen Fehértemplom ellen törtek. Szeptember 7-én Maderspach a veressipkások három zászlóaljával és négy ágyúval az itteni szerb tábort rövid küzdelem után szétszórta, ekkor a menekülő szerbek a falut felgyújtották, ezáltal a templom és mintegy 300 ház égett le. 1848. október 1-jén Rácz Sándor honvédőrnagy 1000 emberrel 2000 szerb felkelőn aratott itt győzelmet.
1854-ben kiépült a Oravicabánya–Fehértemplom–Báziás közötti vasútvonal, amely itt is elhaladt. A trianoni békeszerződés után azonban megszűnt működni, jelenleg sem használják.
1910-ben 2563 lakosából 32 fő magyar, 27 fő német, 15 fő román, 2458 fő szerb 51 fő egyéb (legnagyobbrészt cigányok) anyanyelvű volt. Ebből 33 fő római katolikus, 4 fő görögkatolikus, 4 fő református, 6 fő ág. hitv. evangélikus, 2505 fő görögkeleti ortodox, 7 fő izraelita, 4 fő egyéb vallású volt. A lakosok közül 906 fő tudott írni és olvasni, 91 fő tudott magyarul.
A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Fehértemplomi járásához tartozott.
A falu Templomhely nevű dűlőjében egy régi templomrom állt, melynek köveit a lakosok széthordták. E rom valószínűleg még a török hódoltság előtt e helyen álló faluból való volt.
Népesség
Demográfiai változások
Demográfiai változások
1948
|
1953
|
1961
|
1971
|
1981
|
1991
|
2002
|
2011
|
2203
|
2200
|
2250
|
2145
|
2040
|
1870
|
1568[2]
|
1348[1]
|
Etnikai összetétel
Nemzetiség
|
Szám
|
%
|
Szerbek
|
1483
|
94,57
|
Macedónok
|
12
|
0,76
|
Románok
|
10
|
0,63
|
Cigányok
|
10
|
0,63
|
Magyarok
|
9
|
0,57
|
Horvátok
|
7
|
0,44
|
Csehek
|
5
|
0,31
|
Montenegróiak
|
3
|
0,19
|
Muzulmánok
|
3
|
0,19
|
Szlovákok
|
2
|
0,12
|
Ukránok
|
1
|
0,06
|
Szlovének
|
1
|
0,06
|
Németek
|
1
|
0,06
|
Bolgárok
|
1
|
0,06
|
Jugoszlávok
|
1
|
0,06
|
Egyéb/Ismeretlen[3]
|
Nevezetességek
Jegyzetek
- ↑ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 Hozzáférés: 2017. október 9. (szerbül és angolul)
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
Források
- Reiszig Ede: Temes vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
Külső hivatkozások