A VLS Veszprém (teljes nevén: Veszprémi Labdarúgó és Sportszervező Kft., korábban Veszprém FC) Veszprém városának jelenleg az NB III Nyugati csoportjában szereplő labdarúgó egyesülete. A klubot 1912-ben alapították. A csapat 1988-ban érte el legnagyobb sikerét, amikor az NB II bajnokaként feljutott az élvonalba, ahol öt évig szerepelt. A VFC az 1992/93-as idényben az utolsó helyen végzett, így búcsúzott az első osztálytól.
Története
A Veszprém FC1912. július 28-án alakult meg Veszprémi Torna Club néven a Római Katolikus Legényegylet szervezésével és vezetésével.[1] A csapat eredeti színe kék és fehér, első elnöke pedig Mihályfi János könyvkötő volt. A csapat első otthona a Papvásártéren volt, majd nem sokkal utána a Gulyadombra tette át a "székhelyét". Az első mérkőzést a Székesfehérvári Egyetértés TC ellen vívta a VTC 1912. július 28-án a Gulyadombon és 1-0-ra kikapott. Kezdetekkor sűrűn cserélt pályát a csapat különböző okok miatt ("nagyvázsonyi fadepó", Kaszavölgyi dűlő, Jutasi út nyugati oldalán a "tüzérbarakkok"). Érdekesség, hogy amikor a "nagyvázsonyi fadepó"-féle pályán játszottak, öltözőként a közelben lévő Steiner-féle söröző egyik terme szolgált. 1914-ben a csapat függetleníti magát a legényegylettől. Az első világháborúban nem működik a klub. Eleinte csak barátságos meccseket játszottak, bajnokságban csak 1924-ben indultak el a nyugati Alszövetség II. osztályának pápai csoportjában, amelyet meg is nyertek. Az 1948-as átszervezésig általában a Nyugati Alszövetség I vagy II osztályában szerepelt a VTC. Az átszervezéssel az NB III Nyugati csoportjába került, ahol az első, 1948-49-es bajnokságban a második helyen végzett. Még 1948-ban egyesült anyagi okokból a VTC a Lőszergyár csapatával Vasas VTC néven. Egy évvel később az Országos Testnevelési Tanács és a SZOT döntése alapján létre hozták a Veszprémi Dolgozók Sport Körét a Vasas VTC és Veszprémi Vasutas SE csapatokból, de gyakorlatilag továbbra is a VTC szerepelt, mert a vasutasoktól nem igazoltak át senkit. 1950 őszén Veszprémi Fémmunkás TC néven szerepeltek, majd 1951-ben (a sport kommunista átszervezése miatt) már Veszprémi Vasas Torna Club nevet használja az egyesület. Az '50-es években az NB III és a megyei első osztály között ingáztak.[2] 1951-ben az Egyetem szervezésében új csapatot alapítottak Veszprémben (Veszprémi Haladás néven váltak híressé). Az új klub hamar a Veszprémi Vasas vetélytársa lett, az ötvenes évek közepére pedig túl is szárnyalta azt. 1957-re az egyetem már nem tudta finanszírozni ezt a klubot, így tanácsi döntéssel egy nagy veszprémi sportklubot hoznak létre Veszprémi Haladás Petőfi Sport Club néven (a Veszprémi Haladás és a Petőfi Sportklub egyesüléséből). A csapat az NB II-ben kezdte, de hamar visszacsúszott a megyei bajnokságba.[3] A két csapat – és Veszprém – életében kitüntetett szerepet játszott a Városi Stadion 1963-as átadása. A Veszprémi Haladás Petőfi SC és a Veszprémi Lombik SK Veszprémi Vegyész SC néven 1967-ben egyesült, ezzel pedig jelentős anyagi támogatásban részesült a klub. Ebben az évben már a második helyen végeztek az NB II Nyugati csoportjában. A Veszprémi Vasasból időközben Bakony Vasasra változott klubot és a Veszprémi Vegyész SC-t a város döntése alapján (hogy Veszprémben legyen egy sikeres és gazdaságilag is erős sportegyesület) 1969 decemberében egyesítették Bakony Vegyész TC néven.[3] Innentől lehet számítani a veszprémi labdarúgás felvirágzását és aranykorát. A hetvenes években a későbbi válogatott Szokolai László is megfordult a Vegyészben, mellette több olyan játékos is játszott, akik meghatározó játékosok voltak, vagy lettek az NB I-ben. 1985-ben Bakony Vegyészről Veszprémi SE-re változtatják a klub nevét. A csapat 1988-ban eléri legnagyobb sikerét, amikor az NB II bajnokaként feljut az élvonalba. Ott 5 évig szerepelt, 1993-ig. A VFC az 1992/93-as idényben az utolsó helyen végzett, így búcsúzott az élvonaltól, majd 2006/07-ben jutott fel az NB III-ba, ahol a Bakony csoportban szerepel.[4]
Néhány fontosabb dátum, adat:
Az 1975/76-os idényben a BVTC az NB III 7. helyén végzett, a Fűzfői NIKE AK lett a bajnok.
1976/77: A BVTC gyenge produkcióval a 15. helyen végzett, de a szintén veszprémi Schönherz SE-t mindkét mérkőzésen 2-1-re múlta felül. BVTC-Ajkai Aluminium 2-2. Bajnok: Vác.
1980/81: a BVTC az NB II 13. helyén végzett, a Haladás lett a bajnok.
1981/82: a klub a 14. helyen végzett az NB II-ben, így kiesett a másodosztályból.
1982/83: A BVTC a Területi bajnokságot toronymagasan nyerte 26 győzelemmel, így osztályozót játszhatott a Dunaújvárosi Kohásszal az NB II-es jogért.
Veszprémben 5000 néző előtt a BVTC 2-0-ra legyőzte az újvárosiakat.
A visszavágón soha nem látott érdeklődés mellett, 10 ezer néző előtt a hazaiak a rendes játékidőt
2-0-ra megnyerték, így kiegyenlítették a veszprémi mérkőzést. Következett a kétszer 15 perces hosszabbítás, ami nem hozott változást.
Így minden a 11-eseken múlott:
A veszprémiek kezdtek: Horváth biztos lábbal 0:1, Sajó lövését Palla védte. Görbicz nem hibázott 0:2. Újabb Palla bravúr, most Sajó lövését fogta. Baranyi erős lövésével 0:3. Ress szépített 1:3. Karsai hidegvérrel
az NB II-be lőtte a veszprémi csapatot. A végeredmény: 1:4.
Temesvári Tibor a BVTC edzője így nyilatkozott: „Óriási meccs volt, még 0:2-nél is hittem a sikerben. Gratulálok a csapatomnak!”
1983/84: Az újonc BVTC az NB II 6. helyét csípte meg. A nyitányon 5 ezer néző előtt 3-1 verték a Nyíregyházát.
1984/85: A BVTC csak jobb gólarányának köszönhetően maradt meg a másodosztályban (17. hely). 1985-ben a közgyűlés döntése alapján a BVTC neve Veszprémi Sport Egyesületre változik. Ki gondolta volna még akkor, hogy pár év múlva a VSE feljut az NB I-be?
1985/86: A nyitányon Diósgyőr-VSE 5:1.
1986/87: Középmezőnyben végzett a Veszprémi SE.
1987/88: A veszprémi labdarúgás egyik legjobb éve.
VSE-Csepel 1-0 (4800 néző), VSE-Dunaújváros 3-1 (6000 néző), VSE-Diósgyőr 3-1 (5000 néző). A 38. fordulóban hazai pályán a Nyíregyháza ellen Horváth L. 88. percben fejelt góljával a Veszprémi SE feljutott az élvonalba.
1. VSE 2. Dunaújváros 3. Szeged 4. Szolnok 5. Ózd
1988/89: Az első élvonalbeli meccsen, amit a TV is közvetített, a Budapesti Vasas 2-0-ra nyert az újonc otthonában. A Veszprém a 16 csapatos NB I-ben a 10. helyen végzett. 12 000 néző a Fradi ellen.
1989/90: A Veszprém a bravúros 6. helyen végzett.
1990/91: A VSE labdarúgó szakosztálya Veszprém FC néven önálló egyesület lett, a VFC az 5. helyen végzett.
1991/92: A csapat a 12. helyen végzett.
1992/93: Búcsú az NB I-től.
1993/94: A veszprémi foci hanyatlása. Épphogy nem estek ki az NB II-ből.
1994/95: A VFC hazai pályán veretlen volt, 5. hely.
1995/96: NB II: 13. hely.
1996/97: A Veszprém FC megszűnt. Helyét a Jutas VFK vette át, kiesés az NB II-ből.
1997/98: A Jutas ificsapata gyenge produkciót mutatott.
1998/99: Gyenge teljesítmény. A Jutas VFK helyett Veszprém LC 2000 néven futott a klub.
1999/00: A VLC ezüstérmes lett, így feljutott az NB I B-be!
2000 ősz: Búcsú az NB I B-től.
2000/01: A Veszprém LC az élmezőnyben végzett a 3. osztályban.
2001/02: Középmezőny.
2002/03: A VLC az alsóház 2. helyét szerezte meg.
2003/04: A VLC a káosz ellenére a 4. helyen végzett.
2004/05: Az utolsó fordulóban Budakalász-VLC 10-0. A Veszprém osztályozóra kényszerült az NB II-ért VLC-Ajka 2-2 Ajka-VLC 3-1.
A Veszprém LC megszűnt.
2006/07: A Veszprém FC új szakosztályt indított és zömében ifistákkal toronymagasan nyerte a Megyei 2. osztályt. A Veszprém FC a megszűnő Elmax Vasas Pápa helyén nevezett az NB III-ba.
2007/08: a VFC az NB III Bakony csoport 6. helyén állt az őszi idény végén.
2008/09: a VFC a Magyar Kupa 3. fordulójában 2-1-re verte az NB I-es ZTE csapatát, így bejutott a legjobb 32 közé.És veretlenül (12-3-0-s mérleggel) 4 pont előnnyel vezetik az NB III Bakony csoportját a szintén veretlen Hévíz előtt, a Hévíz végül megfordítva a tabella állását, megszerezte a bajnoki címet. A visszaesett teljesítmény a távozó játékosok és a sérüléshullám számlájára is írható.
2009/10: a Veszprém FC veretlenül, 68 ponttal megnyerte az NB III Bakony csoportját, így feljutott az NB II-be
2010/11: a Veszprém FC 30 ponttal az NB II Nyugati csoportjának 14. helyén végzett.
2011/12: NB II Nyugati csoport, a 6. helyen végzett.
2012/13: NB II Nyugati csoport, a 11. helyen végzett és kiesett.
2013/14: NB III Nyugati csoport, a 13. helyen végzett.
2014/15: NB III Nyugati csoport, a téli szünetben visszalépett a bajnokságban való szerepléstől.
2015/16: VLS Veszprém Kft. néven új gazdasági társaság alakul, a csapat az Alsóörs SE jogán a Veszprém megyei I. osztályban indul, amelyet meg is nyer 97 ponttal. Az NB III-as osztályozón Iváncsa (Fejér megye)-VLS 1-2 és 2-2.
2016/17: NB III Nyugati csoport. A 11. helyen végzett (negyven ponttal) a tizennyolc csapat közül.
2017/18: NB III Nyugati csoport, 16. (utolsó) hely, kiesés.
2018/19: Veszprém megyei I. osztály, 81 ponttal 1. helyezett és osztályozó nélkül feljutott az NBIII-ba.
*Az 1988–89 szezonban az MLSZ meg akarta szüntetni a „békés döntetleneket”, ezért bevezette, hogy ha 90 perc után eldöntetlen a mérkőzés, akkor az európai kupákból ismert módon, 5-5 tizenegyes rúgásával dőljön el a végeredmény. Amely csapat 90 perc alatt tudott győzni, az 3 pontot kapott, ha tizenegyesek döntöttek, akkor a győztes 2, a vesztes 1 pontot kapott. A „tizenegyes-bajnokság” csak egy évet élt meg.
**3-1-0 pontozási rendszert vezetett be az MLSZ, a győzelem 3, a döntetlen pedig egy pontot ért.
***Visszatértek a 2-1-0 pontozási rendszerhez, a győzelem 2, a döntetlen pedig egy pontot ért.
Az alábbi táblázatban szerepelnek a VLS Veszprém első osztályban elért helyezései.
Az 1998–99-es szezonban egy 20-30 fős B-közepük létezett, a nevük No Name Boys volt.
2000-ben, az NB I B-ből való kiesés után feloszlottak. 2008 őszén megalakult az új veszprémi ultracsoport, Bakonyi Betyárok Bandája névvel (melyről szavazást tartottak honlapjukon, és meggyőző fölénnyel ez a név aratott sikert). A legutóbbi meccsen (a KSE Csesztreg ellen 4-0-ra győzött a Veszprém) már 30 fő volt jelen az ultracsoport tagjaként a meccsen, ahol olyan hangulatot teremtettek, amire már közel 10 éve nem volt példa a veszprémi stadionban, énekekkel, dobokkal, drapériákkal, zászlókkal. Aztán újabb névváltozás következett: 2009-től a szurkolói csoport neve: QCU (Queen's City Ultras), újabb drapik, füstbombák és nagyszerű hangulat jellemzi a megújult szurkolói csoportot. Az utolsó megmérettetésre a létszám már 50 főre duzzadt, mikor a csapat a bajnoki címét ünnepelte, az utolsó NB III-as mérkőzésen. Általánosságban viszont viszonylag kevés ember látogatott ki még meccsekre, körülbelül 350-400 fő
Stadion
A csapat stadionját 1963. október 30-án adták át. A mérkőzésen a Bakony Vasas 1-1-es döntetlent játszott a magyar válogatott ellen (felállás: Békefi – Répási II., Magyar, Németh – Bimbó (Paltesz), Lakinger (Popovics) – Kövér, Asztalos, Farkas, Tóth, Répási I.). A mérkőzésre 12 000-en voltak kíváncsiak. A Vegyész is játszott a válogatott ellen, de ők 7-0 arányban vereséget szenvedtek.[2]
Legnagyobb nézőszámok: 1977: Vasas-Ferencváros (5:0), MNK-mérkőzés, 13 000 néző. 1988: Veszprém-Ferencváros (0:2), NB I-es mérkőzés, 12 000 néző.
↑ abDr. Sipőcz József, Horváth József, Kis Dezső: VTC-VSE, 75 év Veszprém sportjáért. magyarfutball.hu, 2010. december 20. (Hozzáférés: 2018. január 21.)
↑ abDr. Sipőcz József, Horváth József, Kis Dezső: VTC-VSE, 75 év Veszprém sportjáért. magyarfutball.hu, 2010. december 20. (Hozzáférés: 2018. január 21.)
↑Dr. Sipőcz József, Horváth József, Kis Dezső: VTC-VSE, 75 év Veszprém sportjáért. magyarfutball.hu, 2010. december 20. (Hozzáférés: 2018. január 21.)