Vágcsütörtök

Vágcsütörtök (Štvrtok)
Vágcsütörtök zászlaja
Vágcsütörtök zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásTrencséni
Rangközség
Első írásos említés1477
PolgármesterPavol Habdák
Irányítószám913 05
Körzethívószám032
Forgalmi rendszámTN
Népesség
Teljes népesség424 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség87,5 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság197 m
Terület4,08 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 49′ 13″, k. h. 17° 52′ 55″48.820278°N 17.881944°EKoordináták: é. sz. 48° 49′ 13″, k. h. 17° 52′ 55″48.820278°N 17.881944°E
Vágcsütörtök weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vágcsütörtök témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Vágcsütörtök (szlovákul Štvrtok) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Trencséni járásban.

Fekvése

Trencséntől 17 km-re délnyugatra a Fehér-Kárpátok lábánál fekszik.

Története

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

1477-ben „Chewrtheewrthek” néven említik először. Lakói mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „CSÖTÖRTEK. Stvertek. Népes tót falu Trentsén Vármegyében, földes Urai Báró Révai Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Vág vize mellett, Vág Újhelyhez 3/4. mértföldnyire, határja középszerű.”[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Csötörtök, (Stwrtek), tót falu, Trencsén vgyében, a Vág jobb partján: 210 kath., 290 evang., 54 zsidó lak. Határja ki van téve a Vág áradásainak. F. u. a Beczkói uradalom.”[3]

A trianoni békéig Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott.

Népesség

1880-ban 428 lakosából 46 német, 1 magyar, 357 szlovák és 9 egyéb anyanyelvű volt, ebből 221 evangélikus, 157 római katolikus és 50 izraelita vallású.

1890-ben 417 lakosából 25 német, 8 magyar és 384 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 445 lakosából 10 német, 11 magyar és 415 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 433 lakosából 1 német, 13 magyar, 408 szlovák és 11 egyéb anyanyelvű volt.

1921-ben 377 lakosából 5 zsidó és 372 csehszlovák volt, ebből 219 evangélikus, 148 római katolikus és 10 izraelita vallású.

1930-ban 385 lakosa mind csehszlovák volt.

1970-ben 458 lakosából 456 szlovák volt.

1980-ban 402 lakosából 398 szlovák volt.

1991-ben 349 lakosából 339 szlovák volt.

2001-ben 351 lakosából 342 szlovák volt.

2011-ben 357 lakosából 348 szlovák, 5 cseh és 3 cigány volt.

Nevezetességei

  • A faluban egy 19. század végén épített harangláb áll.

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. augusztus 29.)
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. augusztus 29.)

Külső hivatkozások

Ez a szlovákiai Trencséni kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!