PROFILPELAJAR.COM

	Hőlak (Trenčianska Teplá)
	Utcakép
	; Hőlak zászlaja
	; Hőlak zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Trencséni
Járás	Trencséni
Rang	község
Első írásos említés	1355
Polgármester	Milan Berec
Irányítószám	914 51
Körzethívószám	032
Forgalmi rendszám	TN
	Népesség
Teljes népesség	4222 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	393 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	276 m
Terület	10,45 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 56′, k. h. 18° 07′48.933333°N 18.116667°EKoordináták: é. sz. 48° 56′, k. h. 18° 07′48.933333°N 18.116667°E
	Hőlak weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Hőlak témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hőlak (1899-ig Trencsén-Tepla, szlovákul Trenčianska Teplá, németül: Bad Trentschin) község Szlovákiában a Trencséni kerületben a Trencséni járásban. Hozzá tartozik Dobra, illetve 1910-ben Prileszt is hozzácsatolták.

Fekvése

Trencséntől 8 km-re északkeletre a Vág bal partján fekszik.

Története

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Vályi András szerint "TEPLA. Vág Tepla, Verch Tepla. Tót faluk Trentsén Várm. földes Uraik Gr. Illésházy, Gr. Balassa, Gr. Szapáry, és több Uraságok, lakosaik katolikusok, és másfélék is, fekszenek Vág Beszterczéhez, ’s Szulóvhoz nem meszsze, földgyeik néhol soványak, keresetre módgyok a’ szomszéd fördõkben; fájok, és legelõjök van."^[2]

Fényes Elek szerint „Tepla, tót falu, Trencsén vgyében, a Vágh bal partján, Trencséntől északra 1 1/2 óra, a sziléziai országutban. Számlál 1074 kath., 5 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Vendégfogadó. Tágas és termékeny határ. F. u. a dubniczai urad.

Tepla (Vágh-), tót falu, Trencsén vmegyében, a Vágh bal partján, 481 kath., 10 zsidó lak. Kicsiny de termékeny határral. F. u. b. Balassa, gr. Szapáry.”^[3]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott.

Népessége

1880-ban 1142 lakosából 1038 szlovák, 45 német, 11 más, 6 magyar anyanyelvű és 42 csecsemő volt. Ebből 1081 római katolikus, 51 zsidó és 10 evangélikus vallású. Dobra 282 lakosából 261 szlovák, 4-4 német és más anyanyelvű és 13 csecsemő volt. Ebből 269 római katolikus, 7 evangélikus és 6 zsidó vallású. Prilesz 25 lakosából 18 szlovák, 5 német, 1 magyar anyanyelvű és 1 csecsemő volt. Mind római katolikus volt.

1910-ben 2294 lakosából 1811 szlovák, 284 magyar, 94 német, 3 horvát és 102 más anyanyelvű volt. Ebből 2125 római katolikus, 144 zsidó, 17 református, 6 evangélikus és 2 görögkatolikus vallású volt. Dobra 487 lakosából 440 szlovák, 8 ruszin, 6 magyar, 4 német és 29 más anyanyelvű volt. Ebből 477 római katolikus, 5-5 pedig zsidó és evangélikus vallású.

2001-ben 3780 lakosából 3701 szlovák volt. Itt működik Szlovákia egyik cukorgyára.

2011-ben 4109 lakosából 3666 szlovák, 28 cseh, 6 cigány, 5-5 morva és más, 4 orosz, 2 bolgár, 1 magyar és 392 ismeretlen nemzetiségű volt.

Neves személyek

Itt született Juraj Lani (1646-1701) bölcseleti doktor, evangélikus lelkész.
Itt született 1733-ban Zachár András jezsuita áldozópap és tanár, gimnáziumi igazgató.
Itt született 1795-ben Mayer-Lambert Ferenc magyar csillagász, egyetemi tanár, a Gellérthegyi Csillagvizsgáló igazgatója.
Itt született 1936-ban Marián Zemene történész, levéltáros.
Itt hunyt el 1725-ben Dubniczai István pap.