Ushuaia (ejtsd: IPA: [usˈwajːa], „uszuajja”) ArgentínaTűzföld tartományának székhelye. Általában ezt tekintik a világ legdélebbi városának. Tűzföld fő szigetének a déli partján, egy öbölben fekszik. Északról a Martial-hegység öleli körül, délről pedig a Beagle-csatorna vize határolja.
Földrajza
Ushuaia a Beagle-csatorna északi partján fekszik, a déli parton már chilei terület van. A várost dél kivételével a többi irányból hegyek övezik, tőle északnyugatra található a Lago Roca nevű tó, északra pedig a hosszan elnyúló Fagnano-tó. Repülőtere, a Malvinas Argentinas repülőtér a várostól délre, egy félszigeten helyezkedik el.
Ushuaia a világ legdélibb városi jellegű települése, bár a chilei Puerto Williams 2000 főt számláló faluja még délebbre helyezkedik el.
Története
A környéken a selknam (ona) és a jamana indiánok telepedtek le. A selknamok a vidéknek a Karukinka nevet adták. Az európaiak először 1580-ban, Pedro Sarmiento de Gamboa útja során találkoztak velük, majd a következő századokban többször is idevetődött néhány külföldi. A telepesekkel történő benépesítés a 19. század végén kezdődött meg, amikor aranyat kezdtek kitermelni. Bár 1881-ben még 2500-ra becsülték a selknamok számát, ez a népcsoport hamarosan szinte teljesen eltűnt. Az utolsó ember, aki még beszélte az ősi selknam nyelvet, 1974-ben hunyt el.[2] A város mai neve azonban a jamana indiánok nyelvéből származik, jelentése az értelmezések szerint ’mély öböl’ vagy ’öböl a háttérben’. Az elszigetelt jamana vagy jagán nyelv utolsó beszélője 2022-ben hunyt el 93 évesen.
1884 szeptemberében az Augusto Laserre nevű hajó vezetésével ide érkezett az argentín haditengerészet felfedezőegysége, akik október 12-én kitűzték zászlójukat az Ushuaia-öböl partján. Azóta is ezt a dátumot ünneplik a város megalapításának napjaként. 1885. június 27-én egy elnöki rendelet a települést Tűzföld tartomány fővárosává tette.[2]
Több próbálkozás után az argentin kormány egy börtönt épített fel az Államok-szigeten, amely 1902-ben az Ushuaia melletti Golondrina-öböl mellé települt át. A börtön végül 1947-ben szűnt meg, létesítményeit felhasználva 1950-ben megszületett az ushuaiai Almirante Berisso nevű tengerészeti bázis.[2]
Időjárás
A városban sarkvidéki óceáni éghajlat uralkodik, de a tél nem különösebben hideg. A legmelegebb hónap a január: ilyenkor átlagosan 13-14 °C-ra emelkedik fel a hőmérséklet. A téli hónapokban 2-3°C az átlagosnak mondható hőmérséklet. Egy évben átlagosan 206 felhős, valamint 146 csapadékos nap van. A páratartalom mindig magas, 80% körül mozog. A nyár szeles, felhős. Télen gyakori a hó, az ónos eső és a záporeső. A hóvihar sem ritka jelenség.
Fő gazdasági tevékenysége a halászat, a földgáz és a kőolaj-kitermelés, juhtenyésztés és az ökoturizmus. Ushuaia ipari szektora a Grundig Renacer elektronikai gyár, mely az egyik legnagyobb Patagóniában.
Idegenforgalom
Turisztikai látványosságai közé tartozik a Tűzföld Nemzeti Park és a Lapataia-öböl. A park a 3-as főúton közelíthető meg. Évekig börtönkolónia működött itt. A vadvilág látnivalói közé tartoznak az itt élő pingvinek, fókák, és kardszárnyú delfinek.
