PROFILPELAJAR.COM

Az undor egy érzelmi reakció a visszautasításra, azzal kapcsolatban ha valami potenciálisan fertőző vagy ragályos dologgal találkozunk, ^[1] vagy valamivel ami offenzív, ízléstelen vagy kellemetlen. Az Érzelmek kifejezőése az emberben és az állatokban című művében, Charles Darwin azt írja, hogy az undor valami visszataszítóra vonatkozó érzelmi reakciót fejezi ki. Az undort elsődlegesen az érzés vagy íz kapcsán érezzük (megfigyelt vagy elképzelt) és másodlagosan másik érzékelésnek (szag, érintés vagy látás). A zeneileg érzékeny emberek undort érezhetnek kakofón hangzás nyomán is. A kutatás kapcsolatot fedezett fel a fóbiák és az undor között, mint például az arachnofóbia, vérinjekciós sebesülésfajta fóbiák, és a félelemmel kapcsolatos rendellenességek (pl. obszesszív-kompulzív rendellenesség – OCD) között. ^[2]

Az undor egyike az alapérzelmeknek Robert Plutchik érzelemelmélete alapján, és kimertően tanulmányozta ezt Paul Rozin. Karakteres arckifejezés társul hozzá ami egyiket Paul Ekman hat univerzális arckifejezésének. Nem úgy mint a félelem düh és szomorúság, az undor csökkenti a szívritmust.^[3]

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Disgust című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Lábjegyzetek

↑ (2016. február 1.) „The Role of Disgust in Posttraumatic Stress: A Critical Review of the Empirical Literature”. Psychopathology Review 9, 2. o. DOI:10.5127/pr.032813. ISSN 2051-8315.
↑ Cisler, J.M. (2009). „Attentional bias differences between fear and disgust: Implications for the role of disgust in disgust-related anxiety disorders”. Cognition and Emotion 23 (4), 675–687. o. DOI:10.1080/02699930802051599. PMID 20589224. PMC 2892866.
↑ Rozin P, Haidt J, & McCauley C.R. (2000) Disgust In M. Lewis & J.M. Haviland-Jones (Eds) Handbook of Emotions, 2nd Edition (pp637- 653). New York: Guilford Press

Irodalom

Cohen, William A. and Ryan Johnson, eds. Filth: Dirt, Disgust, and Modern Life. University of Minnesota Press, 2005.
Douglas, Mary. Purity and Danger: An Analysis of Concepts of Pollution and Taboo. Praeger, 1966.
Kelly, Daniel. Yuck! The Nature and Moral Significance of Disgust. MIT Press, 2011.
Korsmeyer, Carolyn (2011) Savoring Disgust: The Foul and the Fair in Aesthetics Oxford University Press. ISBN 9780199842346.
McCorkle Jr., William W. Ritualizing the Disposal of the Deceased: From Corpse to Concept. Peter Lang, 2010.
McGinn, Colin. The Meaning of Disgust. Oxford University Press, 2011.
Menninghaus, Winfried. Disgust: Theory and History of a Strong Sensation. Tr. Howard Eiland and Joel Golb. SUNY Press, 2003
Miller, William Ian. The Anatomy of Disgust. Harvard University Press, 1997.
Nussbaum, Martha C. Upheavals of Thought: The Intelligence of Emotions. Cambridge University Press, 2001.
Nussbaum, Martha C. Hiding from Humanity: Disgust, Shame, and the Law. Princeton University Press, 2004.
Nussbaum, Martha C. From Disgust to Humanity: Sexual Orientation and Constitutional Law. Oxford University Press, 2010.
Rindisbacher, Hans J. A Cultural History of Disgust. KulturPoetik. 5: 1. 2005. pp. 119–127.
(2007) „Disgust: A Menippean Interview”. Canadian Review of Comparative Literature 34, 203–213. o.
Wilson, Robert Rawdon. The Hydra’s Tale: Imagining Disgust. University of Alberta Press, 2002.